Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
megjelenésre (Közvetlenség). Ha azonban folytatja tovább a 92. §., a váltótörvényszék azt találná, hogy a panaszos ügy terjedelmesebb és nagyobb tömege miatt szóbeli úton nem végeztethetnék, végzés által meghagyja, hogy a felek választott bíróságot rendeljenek ki, mely előtt a per írásban folytattatik. Az 1873-ik év elején elhunyt Simon Florent, a budapesti ügyvédi kar egyik kitűnő és általánosan ismert tagja sokszor beszélte, hogy a váltótörvénykönyv hatályba lépte után, mindjárt az első években közvetlen a törvény széli előtt a felek jelenlétében s élőszóval tárgyaltattak a váltóperek. 0 maga is — úgymond — többször megjelent a váltótörvény szék színe előtt s élőszóval adta elő perbeszédeit a váltóügyekben. — Hogy azután a későbbi gyakorlat a váltóügyekben a világos törvény ellenére a szóbeli eljárást írásbelire változtatta: ez ép oly visszaélés volt, mint a milyen visszaélés volt sommás csődperekben jegyzőkönyvileg tárgyalni ; vagy mint a milyen visszaélés az, midőn a jelenlegi perrendtartás világos tilalma ellenére a sommás ügy letárgyalását a jegyzőre bízzák, vagy midőn a szóváltások a felek, vagy ügyvédeik által íratnak a jegyzőkönyvbe. II. 19 II. Szóbeliség előíratokkal. Lássuk most már a szóbeliségnek másik faját, azt t. i., mely tájékoztató iratokkal eszközöltetik. Jogtörténetileg bizonyított tény, hogy nálunk nemcsak Verbőczy idejében és az előtt, hanem még későbben is, mondhatni még a kir. Curia újjászervezése után is általánvéve és túl- nyomólag a szóbeliségen alapult a törvénykezési eljárás. A közvetlen szóbeliség rendszere képezte a szabályt minden peres ügyre nézve. Ez alkalmaztatott és pedig nem csupán az első folyamo- dási, hanem az ország különböző vidékein különböző időkben működő felebbviteli, ú. n. nyolczados törvényszékek (judicia octa- valia) előtt is. Ebben az időben nálunk a szóbeli tárgyalás előkészítése kétféleképen történt. Egyik mód abban állott, hogy a leendő felpörös bírói parancscsal, vagy megyei utasítással a hiteles személyhez, vagy a hiteles helyhez fordúlt, hogy ügyében előze2*
