Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

semmi körülmény közt fel nem olvashatók és sem egészben sem ki- vonatilag nem közölhetők;

h) a közvetlen szóbeliség rendszerére van alapítva még újabb időben is a községi bíróság (1868: 54. tcz. 475—480. §§., illetve 1877: 22. tcz. 1—5. §§.), a vásári bíróság (1868 : 54. tcz. 488—494. §§.) s az iparbizottság (1872 : 8. tcz. 98., 103. §§.) eljárása is; végre

i) érdekesnek tartom itt az 1871: 8. tczikkre hivatkozni, mely a bírák és bírósági hivatalnokok elleni fegyelmi eljárást szabályozza. Ezen törvényczikk rövid vázlatban, mintegy kis tükörben mutatja fel azon törvénykezést, mely jövőben a jogszolgáltatás többi ágaira is kiterjesztetni szándékoltatik, és a mely a másodfokú bíróság előtt is közvetlen szóbeli tárgyalást rendel. Kimondatik ezen törvényczikkben, hogy a bíróság a tárgyalás alkalmával fölmerült bizonyítékok szerint hoz ítéletet, és hogy a tárgyalás alkalmával föl nem merült körülmények a határozat tárgyát nem képezhetik. A határozatot pedig azon ülésben kell hozni, melyben a tárgyalás befejeztetett s az elnök azt szóval kihirdeti (u. o. 53. §.).

Úgy látszik tehát, hogy az európai értelemben vett szóbeliség azon egyik faja, mely tájékoztató íratok nélkül eszközöltetik, nálunk sem ismeretlen. Foglalkozott azzal már eddigelé nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is; nem csupán a törvényhozás, de a hazai jogélet, illetve ügyvédeink és bíróságaink is. — Nem is említvén, hogy valamint Angolországban, úgy az újabb európai perjogok és perjogi javaslatok (genfi, hamburgi, hollandi, brémai, hannoverai és zürichi) értelmében is rendszerint előíratok nélkül történik a szóbeli tárgyalás. Ez képezi a szabályt. Előíratok csak kivételesen követeltetnek.

V

Es hogy ezen tekintetben is mennyire karöltve haladtunk a felvilágosúlt és szabadelvű európai államok törvényhozásával s mily jó tapintatot, egészséges érzéket mutattunk a tulajdon- képeni szóbeliség valódi természete és követelményei iránt már a 40-es években: bizonyítja az 1840: 15. tcz. II. r. 79. §., a hol rendeltetik, hogy váltótörvényszék előtti rendes pereknél az eljárás mindig szóbeli s azért a váltótörvény szék (tehát nem egyes bíróság) minden rendes perfolyamra tartozó keresetlevél következtében határnapot szaband a feleknek vagy ügy viselőiknek a személyes

18