Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

semmi körülmény közt fel nem olvashatók és sem egészben sem ki- vonatilag nem közölhetők; h) a közvetlen szóbeliség rendszerére van alapítva még újabb időben is a községi bíróság (1868: 54. tcz. 475—480. §§., illetve 1877: 22. tcz. 1—5. §§.), a vásári bíróság (1868 : 54. tcz. 488—494. §§.) s az iparbizottság (1872 : 8. tcz. 98., 103. §§.) el­járása is; végre i) érdekesnek tartom itt az 1871: 8. tczikkre hivatkozni, mely a bírák és bírósági hivatalnokok elleni fegyelmi eljárást szabályozza. Ezen törvényczikk rövid vázlatban, mintegy kis tükörben mutatja fel azon törvénykezést, mely jövőben a jog­szolgáltatás többi ágaira is kiterjesztetni szándékoltatik, és a mely a másodfokú bíróság előtt is közvetlen szóbeli tárgyalást rendel. Kimondatik ezen törvényczikkben, hogy a bíróság a tár­gyalás alkalmával fölmerült bizonyítékok szerint hoz ítéletet, és hogy a tárgyalás alkalmával föl nem merült körülmények a határozat tárgyát nem képezhetik. A határozatot pedig azon ülés­ben kell hozni, melyben a tárgyalás befejeztetett s az elnök azt szó­val kihirdeti (u. o. 53. §.). Úgy látszik tehát, hogy az európai értelemben vett szó­beliség azon egyik faja, mely tájékoztató íratok nélkül eszközölte­tik, nálunk sem ismeretlen. Foglalkozott azzal már eddigelé nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is; nem csupán a tör­vényhozás, de a hazai jogélet, illetve ügyvédeink és bíróságaink is. — Nem is említvén, hogy valamint Angolországban, úgy az újabb európai perjogok és perjogi javaslatok (genfi, hamburgi, hollandi, brémai, hannoverai és zürichi) értelmében is rendsze­rint előíratok nélkül történik a szóbeli tárgyalás. Ez képezi a szabályt. Előíratok csak kivételesen követeltetnek. V Es hogy ezen tekintetben is mennyire karöltve haladtunk a felvilágosúlt és szabadelvű európai államok törvényhozásával s mily jó tapintatot, egészséges érzéket mutattunk a tulajdon- képeni szóbeliség valódi természete és követelményei iránt már a 40-es években: bizonyítja az 1840: 15. tcz. II. r. 79. §., a hol rendeltetik, hogy váltótörvényszék előtti rendes pereknél az eljá­rás mindig szóbeli s azért a váltótörvény szék (tehát nem egyes bí­róság) minden rendes perfolyamra tartozó keresetlevél következté­ben határnapot szaband a feleknek vagy ügy viselőiknek a személyes 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom