Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
17 A code de procedure után a legtöbb külföldi tételes perjog és sok perjogi javaslat szerint előíratok nélkül történik a szóbeli eljárás a sommás és előíratokkal a rendes perekben. Megjegyeztetvén, hogy maguk a franczia jogtudósok (Bordeaux, Reönard, Seligman, Lavielle, Boitard, Boncenne stb.) azok, kik a legkíméletlenebbül támadják meg az eljárásnak sommásra és rendesre való felosztását, ennek alapját, kinövéseit s a benne rejlő következetlenségét a szóbeliség rendszerével szemközt. Hasonló értelemben nyilatkoznak többen az olasz, német és svájczi jogtudósok közül, egyhangúlag elismervén, hogy ezen osztályozás az írásbeliség korából származik s ezzel függ össze; ezen alaprendszer elvetésével tehát el kell esni azon különböz- tetésnek is, — és egyhangúlag követelvén, hogy a közvetlen szóbeliségnél az eló'íratok nélküli tárgyalás képezze a szabályt, az élőáratokkal való előkészítés pedig csak kivétel gyanánt szolgáljon. Nálunk a szóbeli eljárás azon módja iránt, mely előkészítő íratok nélkül eszközöltetik, a következő törvények intézkednek: a) az 1836 : 18. tcz. a vásári bíróságról ; b) az 1836: 20. és az 1840: 11. tcz. a szóbeli perek bíróságairól. E két törvényre alapította a sommás szóbeli eljárást az országbírói értekezlet is (1: 43., 44., 53. §§.), mely után bővebb kifejtés végett két udvari rendelet következett (1863. szept. 19 — 12504 és 1874. jnl. 14 -— 12278 sz. a.); cjaz 1840: 9. tcz. a mezei rendőrségről, mely szintén szóbeli eljárást rendel ; d) az 1840: 15. tcz., melylyel határoztatik, hogy a váltó- törrényszéki rendes pöröknél az eljárás mindig szóbeli, melyet az országbírói értekezlet a köztörvényi pörökre is kiterjesztett (1:43., 45., 54. §§.); ej az 1844: 7. tcz. a csődügyekben szintén a szóbeliségre alapítá a a csődtörvényszék előtti sommás eljárást; f) de követeli a szóbeliséget az 1868: 54. tcz. is, mely annak elvi szabályait elég körülményesen körülírja; g) a közvetlen szóbeli eljárást rendeli még az 1868: 29. tcz. a szőlőbirtok utáni tartozások megváltásáról és az 1868: 55., 56. tcz. a kisajátításról, azt mondván, hogy a kisajátítási bíróság előtti eljárás nyilvános és szóbeli. írásbeli előadások 2
