Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Neumann Ármin: Az életbiztosítás lényege és jogi természete [3., 1881]
10 rázza és fejtegeti. A halálnak azon nemleges definiti ója, hogy az organicus testben benrejlő életerőt jelenti, azért jelentőségnélküli, mert nem tudjuk mi ezen életerő, s így találjuk, hogy valamint a mythologiai művészeti fölfogás a halált majd isten, angyal, fin, szörny, csontváz alakjában jelzi, úgy szokás azt a különféle álláspont szerint különféleképen definiálni; a dogmatica szerint a halál a bűn büntető consequential a; az idealisti- cus bölcsészet szerint a mennyei léleknek fölszabadítása földi takarójától; a materialistieus bölcsészet pedig az idegek es vér összeliatása által képzett szellemi tevékenység megszűnésének veszi. Az orvostan, az összes organicus tevékenység által előidézett anyagváltozás és az azon alapuló életprocessus megszűnésének tekinti; a chemia szerint nem egyéb az organicus testnek alapanyagaira való fölolvadásánál; a számtan abban oly igazi tört számlálóját látja, melynek nevezője az élők adott számából áll, melyből az elhaltak kikerültek. A jogtan végre a halálban azon factumot látja, mely által a házasság önnönmagától íölbontatik, az atyai hatalom megszűnik, a büntetés beállítta- tik, a végrendeleti intézkedések visszavonhatlanokká válnak. (L. Kakup Theoretisches Handbuch II. r. J—d. 1.) Mily j elentőséggel bír azonban a halál az életbiztosításnál ? A halál az életbiztosításnál a véletlent, a casust volna hivatva jelezni, ámde a halál beállta bizonyos, és a bizonytalanság csak annak időpontjára vonatkozik. A kárbiztosításnál a valószínűség arra nézve, hogy a káreset be nem áll, nagyobb, mint annak valószínűsége, hogy beáll; a kárbiztosításnál egy sokakat fenyegető, de csak kevés embert sújtó eseményről van szó, holott az életbiztosításnál egy mindenkit fenyegető és mindenkit érő eseményről van sző; ott a biztosító teljesítménye bizonytalan, itt biztos. Miben áll továbbá a halál által okozott kár ? Kit ér ezen kár ? Azt csak nem, ki meghalt ? Ha pedig annak családját, rokonait akarjuk számba venni, akkor minden életbiztosítást halál esetére in favorem tertii kötött szerződésnek kellene tekinteni. A biztosításnak továbbá csak a tényleges kárra lehet szorítkozni, innét a többszöri és túlbiztosítás tilalma. Vannak ugyan a tengeri biztosításnál és a kárbiztosításnál úgynevezett taksált kötvények, vagyis olyanok, melyeknél a tárgyak értéké előre megállapíttatik, és a biztosított, kár eseten, ezen
