Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Nagy Dezső: A franczia ügyvédség [2., 1881]
16 3. Felfüggesztés (Suspension), mely egy évnél tovább nem terjedhet. 4. A tableau-ból való kitörlés (Radiation). A mi az eljárást, illetőleg fölebbezést illeti, lényeges különbség van a két első és két utolsó közt. A mennyiben a figyelmeztetés vagy dorgálás alkalmaztatik fegyelmi büntetésül, a tanács határozata végérvényes, míg a felfüggesztés és a tableau-ból való kitöriés az illető első- vagy másodfolyamodású törvényszékhez fölebbezhető. Ezt hallva, bizonyára megczáfolva látják az előbb kifejtett elvet, hogy a tanács föltétien ura a maga tableau-jának, s hogy a fegyelmi büntetések alkalmazása az ő legbelsőbb és legdiscré- tebb hatalmát képezi. Ez azonban a franczia judicatura felfogásának közvetlen kifolyása. A franczia főbb bíróságok tudvalevőleg rendszeres magánjogi codexek mellett meglehetős szabadsággal járnak el újabb jogczímek megállapításánál, melyeket rendesen minden lelki- ismeret-furdalás nélkül a tulajdon fogalma alá vonnak. Igy tettek az ügyvédséggel is, mely különben a legszabadabb foglalkozások egyike. Szerintük a professio is az illető személynek, ki azt gyakorolni jogosítva van, tulajdonát képezi, s így attól a rend tanácsa fegyelmi büntetés útján senkit sem ideiglenesen, sem végkép jogérvényesen meg nem foszthat, mint egy 1861. évi (julius 3.) semmítőszéki határozat mondá: «ez már nem csupán a belső rendet érdeklő mérték, melyről a tanács sou- verainitással rendelkezik» (n’est plus l’une de ces mesures d’ordre interieur que le conseil peut rendre souv éráin ement), hanem szerzett jog (droit acquis), a mely már a közönséges jog (droit commun) birodalmába tartozik, a melytől az illető bírói tárgyalás, illetőleg fölebbezés nélkül meg nem fosztható (dönt il ne saurait étre privé sans discussion sur appel). (Arrét de Cass. du 16 dec. 1862.) Melyek tehát a fegyelmi vétségek ? Minálunk ezt a törvényhozó határozza meg; ügyvédi rendtartásunk öt, a javaslat tizenöt esetet sorol fel. Nálunk tehát más mondja meg, hogy ha ezt és ezt elköveted, nem vagy tisztességes ügyvéd; nem valami nagy bizalom, s bizonyára az önérzetet sem növeli. Francziaországban maga az ügyvéd határozza meg, hogy mi a
