Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Nagy Dezső: A franczia ügyvédség [2., 1881]
8 hivatásuk teljesítése alkalmával különös costume-t nem vise- lendenek.» Mellőzöm annak leírását, midőn ama nagyszerűen félem- letes korszakban az ügyvédek nélküli esküdti igazságszolgáltatás hol szilaj paripa módjára rombolva haladt, hol lelkiismeretlen kontárok kezei közt megfeneklett. A dolgok természetesebb rendje hatalmasabb mindennél; a világhódító Napoléonnak is meg kelle előtte hajlani. A minden felöl jövő sürgetésnek engedve, a XII. év 22. ventóse-ban hozott törvény által a jogi iskolákat, az 1810. deczember 14-iki decretum által pedig az ügyvédi rendet állítá vissza. A zsarnoknak nem igen ízlett ez utóbbi rendelet kiadása. Mollot idézi egy levelét, melyben úgy nyilatkozott, miszerint «e decretum egy nagy absurdum, ez nem ad semmi hatalmat ellenük (t. i. az ügyvédek ellen). Ezek pártütők, a bűn és visszavonás élesztői; soha alá nem irok ily rendeletet; egyetlen akaratom, hogy azon ügyvéd nyelvét, ki a kormány ellen mer szólni, vágják ki». Erre a levélre jegyzé meg igen méltán Dupin, «hogy ezen raptusos kifakadás (boutade) inkább illenék egy algíri bey, mint egy civilisált nemzet fejének szájába». Mint vélni lehet, az 1810-iki Napoléon-féle decretum igen szigorúan járt el; a régi autonómiának alig egy kis morzsalékát hagyta meg számukra, míg az ügyvédi kar régi hagyományaihoz a legnagyobb szívóssággal ragaszkodott, s lassankint több és több tért hódított. 1822-ben végre kitört a harcz az állam- ügyészség — parquet — és az ügyvédi kar ■— barreau — közt egy választási incidens alkalmából. Győztes az ügyvédi kar maradt, s eredmény az 1822. évi november 20-iki rendelet lön, a mely az autonómiának a régi szokások alapján ismét tágabb tért adott. 1830-ban több ügyvéd jutván a kormányra, ugyanazon év augusztus hó 27-én kelt királyi rendelet az 1812. és 1822-iki sérelmes határozatokat eltörülve, a régi autonómiát nagyban és egészben visszaállította, az 5. §-ban ígéretet tevén az ügyvédséget rövid időn törvényliozásilag szabályozni, a mi mind ez ideig teljesedésbe nem ment, úgy hogy az ügyvédi rend alaptörvényének, mely állását a bíróságokkal, a kormányhatalommal és egyéb hatóságokkal szemben szabályozza, még mindig az 1830-iki királyi rendelet tekinthető; míg a belső rendet
