Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Nagy Dezső: A franczia ügyvédség [2., 1881]

5

meg épen az igazságügy minisztérium közvetlen hatósága alá akarja őket rendelni.

Hol állunk, mily távolságban azon eszménytől, melyet Camus egy igazi ügyvéd — avocat— képéül állít elénk : «Magát egészen a közügynek szentelni, hosszas és odaadó tanulmányok által megállapítani azon kétségeket, melyeket a számos törvények szülnek, szónoki ereje által az elnyomott jogot diadalra juttatni, kész kezekkel nyújtani segélyt a szegényeknek, kiknek hálája a gazdagok minden jutalmazásánál többre becsülendő; amazokat kötelességből, ezeket érdekből képviselni; ily vonások jellemezzék az ügyvédet!» (Lettres sur la profession d'avocat, 6. 1.) A hol ily ideál lebeg a társadalom, a törvényhozás és az ügyvédek előtt, itt, csakis itt fejlődhetik ki igazi ügyvédség. Francziaország szerencsés. О ezen a helyes úton halad és ez eszmény felé tör; de szerencsés más tekintetben is : ha visszafelé néz, háta megett is egy dicső múltat lát, hagyományai vannak, megbecsülhetetlen kincs, melyet nekünk oly fájdalommal kell nélkülöznünk. Francziaországban az ügyvédségi szervezet teljes mértékben a hagyományokon, a szokásjogon alapszik; vannak ugyan kisebb törvényeik, rendeleteik, melyek a zsarnoki elnyomatás alatt, egy-egy előjogukat, félve a barreau roppant hatalmától, megnyirbálta; de ügyvédrendtartási codex egészen hiányzik. Ok minden efféle beavatkozást teljes erővel repudeálnak. Hisz csak legújabban mondá egy tekintélyes fran- czia ügyvéd: «Kell, hogy az ügyvédi rend maga legyen ura a maga kamarájának, hogy oly eljárást kövessen és oly módosításokat tegyen belső szervezetében, a melyeket legjobbaknak vél; azok helybenhagyása végett még a törvényhozóhoz sem tartozik folyamodni, mert ez ellentétben volna az ügyvédség eszméjével és intézményével.»

Szükséges tehát egy pillantást vetnünk az ügyvédség (avocat) történeti fejlődésére.

Az ügyvédek — avocats — a per szóbeli tárgyalásával vannak megbízva. «Szavuknak — Regnakd szerint — tekintélyt az ő becsületességük, függetlenségük, jogügyekben való tapasztalatuk és a jog szabályainak mélyebb ismerete ad.» (De Vorganisation judiciaire et de procedure civile en France, 77. 1.) Erről az ügyvédi rendről mondá D’Agüessau Francziaország egykori főbi-