Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]
25 jogállamot, a politikai szabadság biztosítékait, az önkormányzatot magán hordja! A megye választott hivatalnokai az államkormányzatot paralysáló önkormányzatot tényleges felelősség nélkül gyakoroljanak és ez legyen a megváltó selfgovernment! Valóban lehetetlen az autonómia és önkormányzat fogalmainak ez összezavarásánál meg nem emlékeznünk Gneistnek ebben találó szavairól: »Man redet von Selbstverwaltung, aber Jeder will dabei nur beschliessen, was Andere ausführen sollen« és »der Staatswille kann nur ein "Wille sein, oder es ist überhaupt kein Staatswille da. Es ist nur Trágheit des Denkens, welche nicht einsieht, dass die Aemter aus Ernennung nothwendig sind, um den ausgesprochenen Gesammtwillen zu verwirklichen.« Már az 1870: 42. és 1871: 18. t.-cz. egészen hibás alapon indul. A megye és község »saját ügyeinek« kormányzata sem a társadalomra átruházott államkormányzatot, a valódi angol önkormányzatot nem képezi, sem a franczia központosított államhivatalnoki kormányzat egységes hatalmát a közjólét előmozdítására létrejönni nem engedi. Nagyon messze vezetett a hátramozgás: 1825, talán 179U mögé. Már gróf DessewfFy Emil irta »Alföldi levéleiben« az évenkint tizenkétféle statútumot létesítő megyéről, mint igazságszolgáltatási és közigazgatási intézményről, hogy: »a helyhatósági tehetőségben össze vannak zavarva a törvényhozási, birói, fenyitőés rendőri hatalmak, — az adókivetési és felosztási tehetőség stb. A nemzeti függetlenség eszméje csak i 11 u s i ó, ha vele szemközt 52 részletes függetlenség áll.« Mi pedig elfelejtettük mindezt és szaporítottuk a függetlenségeket és illusiókat és összevegyitettük az alig megosztott hatalmakat. Azzal mentegetik, hogy a hatalmak megosztása, mint egy hivatalos lap nem rég magyarázá, csak a tudósok vesszőparipája és hogy a nép nem elégedetlen. Erre csak azt felelhetni, hogy a tudósok vesszőparipája sokkal hasznosabb lény, mint a tudatlanság vesszőparipája, és hogy a hozzáértő jogászok és az érdekelt iparos osztály elégedetlenségének nyilvánításaival szemben azt, hogy a n é p alatt ez esetben értett tudatlan parasztosztály nem