Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

2] tűihez, melyek szerint csak bíróságok illetőségi összeütközése felett Ítélhet. E szerint ki van ugyan mondva, hogy az igazságszolgáltatás és közigazgatás különválasztatnak, hogy a bíróságok nem járhatnak el más, mint törvénykezési ügyekben, mert eljárásuk különben hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, de nincs megállapítva az, hogy mi tehát törvénykezési és mi közigazgatási ügy, mi sok esetben kétes és így számtalan illetőségi összeütközésre alkalmat ad. És részünkről tévesnek tartjuk a jelen igazságügyminiszternek az 1880. évi költségvetési vita alkalmával tett azon magyarázatát, hogy minden, bár administrativ intézkedésből származó magánjogsértés most is rendes birói uton a fiskus ellenében orvosolható, mi tudtunkkal sem a régi, sem -a fenálló gyakorlatnak meg nem felel. Tévesnek tartjuk azon nyilatkozatát is. hogy csak oly esetek, melyek vitás közjogot vagy közigazgatási érdeket érintenek, nem utasíthatók a rendes bíróságokhoz, mert különben ezek túlterheltetnének ; ezen gyakorlati nehézséget részünkről a közigazgatási külön bíróságok alkotásának indokai között a leggyaiióbbnak tartanok. A municipalis közegek eljárása olcsóbb ugyan az államra nézve, de meg is felel az árának. Sajnálatunkra az 1880. évi nagy országgyűlési viták a közigazgatási reform felett az administrativ és törvénykezési ügy problémáit szintén mellőzték és a formális szervezés felszínére szorítkoztak. Sajnos e mellőzés, mert csak a hatáskörök objectiv, tárgyszerű megállapításában hajtható végre nagy alaptörvényünk és mert ennek hiányából sok félreértés, önkény, zavar eredt és fog eredni. Azt hiszik még tekintélyes jogászaink között is némelyek, mint p. o. a büntető törvénykönyv életbeléptetése iránti tanácskozásokból is kitűnt, hogy igazságszolgáltatási ügy az, mi a bíróságok hatáskörébe, közigazgatási ügy, mi a közigazgatási közegek hatáskörébe utasittatik, tehát a subjectiv felosztást, a megosztást az alanyban, a tárgyi osztályozás alapjává teszik, mi a helyes logikának egyenes felforgatása.