Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

20 Végre 100 óv után. 1848-ban, Montesquieu tana nálunk is érvényre jutott; az állam és társadalom összhangját biztositó népképviseleti kormány megalkotva, ezzel a törvényhozó és végrehajtó hatalom megosztása szentesitve és viszonyuk alkotmányosan rendezve lett. Az 1848 : 3. t. cz. kiegészítése volt az alkotmány visszaállítása után alkotott 1869 : 4. t. cz., mely különösen 1. s 19. §§-aiban, összefüggésben az 1868 : 54. t. cz. 8., 51. s 297. §§-aivaía birói és végrehajtó hatalom megosztását és viszonyát szabályozta. A jogügyi bizottságnak jelentése a törvénykezési eljárás főelveiről (1868. évi 294-ik ülés. Országgyűlési irományok 1868: 329. sz.) és a képviselőháznak tárgyalásai az 1869 : 4. t. cz. felett (1869. évi 34—48-ik ülés) odamutatnak, hogy e megosztás csak munkaosztásként jellemeztetett, mi megfelelne p. o. a socialista Schaffle nemzetgazdasági felfogásának. A tárgyilagos jogpolitikai szempontokat háttérbe szorította a pártpolitikai taktika, az ellenzék küzdelme a birói kinevezési rendszer ellen, melynek elodázása végett és nem benső összefüggése miatt,az együttes közigazgatási újjászervezést sürgették, kik a jogállam ez alapkövének lerakásában, az önálló birói hatalom szervezésében, csak a megyei hatáskör csorbitását és vészes bureaukratikus centralisatio alpháját látták. Az ellenzék legalább a csekélyebb jogügyeket, a tyúkpereket, mint Várady Gábor nevezé, a szolgabírói iurisdictiónak megmenteni óhajtá, és Tisza Kálmán már akkor utalt az angol békebirói mintaintézményre. A birói s végrehajtó hatalom határkérdése futólag megpendittetvén Várady Gábor által, Hrabár képviselő az 1869. június 24-iki ülésen azt feleié, hogy a tudomány arra nézve még nem jutott megállapodásra, mi a parlament tudományos informatióját kimerité. Említést érdemel Várady Gábor megjegyzése, hogy a birói és közigazgatási hatóságok illetőségi összeütközése igazságügyi vita, melynek elintézése birói teendő, miért helytelen volt azt a minisztériumra bizni. Ez ugyan nem gátolta később a kormányra jutott ellenzéket abban, hogy számos igazságügy feletti illetőségi vitát a minisztérium hatáskörébe ne vonjon, mit a semmitőszék p. o. a gyámügyi törvénynyel szemben türt, híven ragaszkodván az 1868 : 54. t. cz. 50. §-ának be