Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]
19 kozhattak és néha be is avatkoztak. Alsó fokon megmaradt az olcsó patriarkális rendszer: a megye választottjai igazgattak is, törvénykeztekis,és az uri hatóság, a földbirtokkal járó iurisdictio, fentartá a hübérállam legnagyobb jogtalanságát. Nálunk az absolutistikus jogegység, a királyi hatalom telje, a »toute justice émane du roi« sem érvényesült szerencsétlen kormányzati viszonyaink folytán. A nemzeti jogfejlődés a politikai nyomás alatt megállapodott a municipalis és úri jogszolgáltatások tarkaságánál, a megyei foederationál, törvényhiánynál, állami reformképtelenségnél, jogállam és valódi önkormányzat lehetetlenségénél. Az 1790 /91-iki mozgalom felkarolta ugyan az államhatalmak megosztását is a 12. t. cz. tanúsága szerint; de e mozgalom papiroson maradt, a következő kedvezőtlen kor elnyomta, a későbbi democratikus áramlat elfelejteté azt. Midőn Európa politikai forrongásban volt, nálunk s a németeknél a költészetben pezsgett a nemzet szellemi élete; politikai reactio virágzott, melyet actio meg nem előzött. 1825-től 1848-ig küzdött a conservativ aristokratikus reformpárt a radicalis democratikus iránynyal, mely végre győzelemre jutott. De e küzdelemben, mely leginkább a vezérek személyei körül forgott, Széchenyi és Kossuth irataiban, alig akadunk tárgyunkat érintő politikai doctrinára, czélszerüségi érvekre. A traditió s előitélet egyik oldalon, az érzelemizgatás és szenvedély gerjesztés a másikon, sokkal hathatósabb eszközei voltak a népszerű agitatiónak, mely néha socialistikus jelleget öltött. Érdekesen illustrálja az akkori állapotokat Kohn váltóhamisitó bűnesete, kit az udvari kanczellária ismételt leiratokban vizsgálati fogságból szabadlábra bocsátani rendelt, mit a pestmegyei törvényszék a pestmegyei közgyűlés helyeslő feliratainak oltalma alatt következetesen megtagadott. A vonatkozó közgyűlési tárgyalásokon 1846. augusztus 27-én s november 19-én és 1847. június 10-én a birói függetlenséget az 1790 : 12. t. cz. alapján vitatták s annak sértését a kormánynak igazságszolgáltatási ügybe való beavatkozása által visszautasították. A dolog vége királyi decretum kibocsátása lett, melynek a megye ellen nem állhatott (Pesti Hirlap 1846. szeptember 3., nov. 19. 1847. június 17. számai.) 2*
