Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

11 ügy között, szabadjon csak egyik európai celebritásnak, Jules Simonnak, La liberté polititpie czimü művéből — mely 1848 után, először La liberté czimü műben jelent meg — 1871. évi negyedik kiadása után a következő helyet idéznem: »Semmi sem ellentésebb lényegében, mint a végrehajtó hatalom, melyre az összes társadalmi erők kormányzata van bizva, és a birói hatalom, mely soha sem cselekszik, mely nem tesz egyebet, mint minősíteni. A végrehajtó hatalom a törvények haladó erejét képviseli, a birói hatalom pedig azoknak fen tar tó erejét képezi. A végrehajtó hatalom a nemzet é r z e 1 m e i b ől tartozik ösztönzését meríteni, a birói hatalom feltétlen érzéstelenséggel tartozik határozni. Minden emberi intézmény között a legkevésbbé emberi. Közönyös logika, mely a törvényt alkalmazza úgy, a hogy van, a nélkül, hogy valaha módosítaná az elvet, a nélkül, hogy tekintettel lenne a személyekre. Nemcsak büntetést szab a büntevőkre és itél a felek polgári pereiben, hanem akkor is, midőn az államnak, mint személynek érdeke védelmezendő, a birói hatalom dönt a magánosok és állam között; és midőn a magánosok az állam, vagy az áll amközegei által magán vagy közérdekeikben sértetnek, ismét a birói hatalom az, mely kijelenti, vájjon a törvény szolgája azt megsértette-e vagy azon túlment-e. Valóban az anarchiának sajátszerű, és a legsajnosabb, mert képmutató alakja volna az, hogy igazságos törvényt, melyet a nép alkotott, a kormányzók megsérthessenek és e kormányzókat a birák felmentsék.« Ezek után Stein elméletéről, mely Gneistnek és az angol közigazgatási jognak félreértéséből látszik eredni, rövid lehetek. Sarkpontja két-két kategóriának megkülönböztetése: a jog és kereset egyrészt, érdek és panasz másrészt; ennek ismérve s alapja a forrás minősége legyen: törvény és rendelet. De e fogalmak nem fedik egymást, határozatlanok, önkényleg képezettek. Hol a törvény ritka forrás, mint nálunk, ott alig lenne kereshető jog. "Végre a rendeletnek törvénypótló, sőt szükségben törvényrontó erő tulajdoníttatván, ez elmélet tényleg a kormány absolutismusát, az administratió zsarnok mindenhatóságát szentesíti. A valódi probléma, köz- és magánjog határa, vagy a jog fogalma, itt teljesen el van ejtve. Ebben csak hanyatlást látunk a jó régi német iskolapolitikusokhoz képest, kik kevesebb szellem-