Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

10 nelmi iskoláé 1815 után volt; épen úgy, mint maga a reactionarius politika szervezettebb és ügyesebb volt 1848, mint 1815 után. Az 1830-tól 1848-ig virágzott német liberális jogpolitikai iskolát körülbelül azon színben tünteté föl e reactionarius irodalom, a minőben az 1815-től 1830-ig uralkodott történeti iskola a mult század észjogi bölcseletét tüntette fel: mint ideális, sentimentalis, speculativ korlátolteszüséget. így Bluntsclili, Held, Stein stb. az államjog egészen más természetét vitatják, mint a minő a magánjogé. Az egyén közjogai is nem az egyén, hanem az állam érdekében léteznek szerintök s igy az egyéni szabadság és biztonság szempontjai alárendelendők a magasabb államérdeknek. Bluntschli még elismeri ugyan, hogy a közjogi vita igazságügy, melyet czélszerübben itél el a biróság —• esetleg külön közigazgatási biróság, minő a franczia — mint maga a politikai, közigazgatási hatóság, de azért nem lát jogellenest vagy helytelent ez utóbbi expediensben sem és a régibb liberális német jogászok azon követelményében, hogy ezen igazságügyek is a rendes bíróságok által birálandók el, »fúlzott jogászi maximát« lát. Lorenz Stein, a társadalmi tudomány embere, a nagy nemzetgazdász és hegelianus állambölcsész, ki nálunk is tekintély, az »organischer Staat« fogalmi magaslatáról lenézi a korábbi törekvéseket és gúnyolja a német tudósok hiú fáradozását az administratio és iustitia objectiv határának fölkutatásában, mert ily határ és különbség nem létezik; az államhatalmak megosztása nevetséges formula, melylyel foglalkozni 1848 óta Francziaországban sem akadt többé eléggé korlátolt elme. Nem ismerték a megváltó fölfedezést, melyet Stein tett: »Die vollziehende Gr e w a 11, d a s ist dieThat.« Pedig egy korlátolt elméjű, mert az államhatalmak megosztásában hivő párizsi jogtanár, ki ott 1835-től 1845-ig a Cours du droit constitutionnel-t előadá, véletlenül azt irta e hires munkájában : »1 e p ouvoir exécutif c'est 1'action.« És Stein, ki mindent tud és idéz, e szellemi elődjét sok dologban, annak négykötetes munkáját, de még csak Pelleg r i n o R o s s i nevét sem emliti. A mi pedig azt illeti, hogy 1848 óta franczia iró sem lát többé problémát az államhatalmak megosztásában és objectiv különbséget igazságügy és közigazgatási