Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

9 legjobban, midőn alaptörvényt is kijátszanak rendeleti utón álparlamentarismus segélyével. De reactiót, sülyedést észlelünk a domináló német elmélet terén is. Kant és Fichte egykor az állam első, süt kizaro czéljanak vallották az igazságügyet. A régi, a múlt század végétől 1848-ig terjedő közjogi irodalom nevezetesebb képviselői. Schlözer, Mayer, Ancillon, különösen Aretinon és Klüberen kezdve, Feuerbach, Pfeiffer, Rotteck, Welcker, Puchta, Mittermaier, "Wachter, Zachariae, Schmitthenner, de még az administrativ hatóságok igazságszolgáltatását tűrő Pfizer? Mohi, Gönner, Weiler, Protobevera, Linde is, ha különben bármily álláspontot foglaltak is el a mindenkor utánzott franczia mintákkal szemben, és bármily szelid volt a nyugati német államokba átszivárgott doctrinár liberalismus a harminczas és negyvenes években, mely hozzánk is elhatott: legalább azon komoly szellem nemesíté azt, minő a hannoverai és kurhassiai alkotmányvitákban kitört, és kevés kivétellel legalább elvben elismerték a nevezettek mind a jogállam egyik követelményéül azt, mit Báhr legújabban úgy formulázott, hogy az administratiónak annyiban a biróság alá rendeltetnie kell, a mennyiben a közérdeknek is jogot kell uralnia. Ellenben SVL_ új elméletek úgy tudományos, mint gyakorlati szempontból hanyatlást, reactiót tüntetnek fel. Hanyatlást tudományos szempontból, Tnidőn Sehelling, Hegel tanaihoz fűződvén, a »szerves« állam és jog tanait hirdetik és ad absurdum viszik. így a nagy Bluntschli hires általános államjogában (Allgemeines Staats-Recht) és a terjedt német állami szótárban (Deutsches Staatswörterbuch) az állam azon szerves fogalmából indul ki, hogy az »egy országnak himneműén szervezett személylyé vált népe«. Hasonló csodás szervességi tanokat hirdetnek Josef Held (Staat und Gesellschaft stb.), Lorenz Stein, Albert Scháffle és a minorum gentium serege. Azután keserűen panaszkodnak — p. o. Bluntschli —• a kor értelmiségének érzéketlensége fölött, mely e szerves tanokat megemészteni képtelen! De fontosabb hanyatlást látunk e szerves tanokban gyakorlati szempontból is, mert sokkal rendszeresebb, tapasztaltabb, bölcseletibb ezen államtani reactio, mint a Savigny-féle törté-