Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)

1921-06-12 / 24. szám

BUSINESS MANAGER: ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT SUBSCRIPTION RATES: The only Hungarian illustrated literary weekly in the U. S. Harry H. Klein SUNDAY, JUNE 12, 1921. Published weekly by the Amerlcan-Hungarian Workers One year ........ .. .$3.00 Federation, 33 First Street, New York, N. Y. Six months .... ... 1.50 TELEPHONES: Orchard 4927 and 4928 Entered as a second class matter January 24, 1916 at the post­­office at New York, N. Y. under the act of March 4th, i878 .. .—.80 Three months . VOL. VI. VI. ÉVFOLYAM N®. 24. Az arany város Egy furcsa hir járta be rövid idővel ezelőtt a ka­pitalista világsajtót. A hir Berlinből érkezett és ar­ról szólt, hogy Kelet-Poroszországban, a tannenbergi csatatér közelében lakó népet valami megmagyaráz­hatatlan, babonás érzés szállta meg az arany-város felkutatása után. Ez az arany-város egy — a nép ajkán élő — le­genda szavai szerint ott állt valaha Muchhoken falu mellett, 30 mértíöldnyire Allensteintöl, azon a helyen, amelyet mai napig is “ Aranyhegyinek nevez­nek. A legenda úgy tartja, hogy ez a hegy egy 2000 éves város romjaiból emelkedett és hogy tömérdek kincs van a csodálatos hegy gyomrában felhalmozva. A legenda évszázadok óta rémületes csodákat örökített meg az “Aranyváros”-ról. Emberekről emlékezik meg, akiket a kincseket őrző szellemek öltek meg; nőkről, akik elvesztették eszüket, amikor kincsek után ku­tattak a titokzatos hegyen. A terjedelmes, izgató részle­tekkel telt hir végén aztán arról történik említés, hogy az “Arany­hegy” — amely népes körzetben terül el — bucsujáró hely lett, aho­vá nagy csapatokban özönlenek a porosz parasztok. * A kapitalizmus hanyatlásának korszakát jelzi az a törekvés, hogy a paraszt tömegeket az ősrégi le­gendák misztikumával terelik a papok táborába, hogy szenteskedő búcsúkon megmételyezzék lelkű­ket, eltompitsák érzékeiket és elvonják figyelmüket a vajúdó világeseményektől. Az uralkodó osztály mindig igy cselekedett. Tö­megeket állított a babonás hit szolgálatába, nagy pénzeket költött bizonyos helyek népszerűvé tételére. A magyar junkerek is hasonlóan jártak el a régi Ma­gyarországon. Hatalmas kolostorok, gyönyörű temp­lomok, csodálatos képek, szobrok csalták a tudatlan tömegeket az “Aranyváros” felé, ahol hullott a lel­kűkre a maszlag és métely, amitől elkábultak, meg­­juhászodtak. A porosz junkerek ezt a régi fogást vették elő, hogy a lázongó paraszt tömegeket megfékezzék. És a világ burzsoá sajtója szívesen segít nekik, mert fel­ismeri a közös veszélyt, amely abban áll, hogy a for­radalmi idők nagyon legázolták a vakhit, babona és papi csodák világát. • * # Az irodalmi világ az idén ünnepli Allighieri Dante halálának 600-ik évfordulóját. A “Divina Comedia” szerzőjének emlékét az az irodalmi világ őrzi kegye­lettel., amely az akkori társadalomból fejlődött mai rendszert tartja a civilizált emberiség modern társa­dalmának. Jellemző az akkori időkre, amikor Dante élt, hogy Firenzében 1300 körül priorrá — fötisztviselő — vá­lasztották, de csakhamar megbuktatták őt, aki fehér volt. Száműzték és házát lerom­bolták. Ravennában halt meg, előbb azonban megírta nagy epikai müvét, amely kora tudását öleli fel. Mint irodalmi és nyelvészeti mü ez nemcsak az olasz, hanem a világ­­irodalomban is páratlan alkotás. És most, 600 évvel Dante halá­la után, ott tart az emberiség, hogy ledöntse azt a világot, melynek er­kölcsi és költői képét fantáziájával átszőve Dante rajzolta az emberiség képzelete számára. A Dante nyo­mán fejlődött kultúra, irodalom és . művészet a jelenlegi korral a fehér kurzus fertőjébe került, ahonnan tisztán soha sem kerülhet ki. Ami majd jön, az már uj lesz, más lesz és nem fog visszanyúlni soha a “Di­­világába. # * A burzsoá lapok megemlítették, hogy az ismert francia csillagász és iró: Camille Flammarion “valanr rendkívüli és uj dologgal lepi meg a világot.” “Nem kisebb dologról van szó — mondja a hir — mint arról, hogy Flammarion bebizonyította, hogy az állatoknak lelkűk van és hogy először a lélekkutatá­­sok történetében Flammarionnak sikerült egy halott kutya leikével érintkezésbe lépni.” Erre csak azt mondhatjuk mi, hogy az a bizonyos “kutya-lélek” nagyon megihlethette az öreg és bizo­nyára már fáradt elméjű tudóst, aki Uránia és a csil­lagok világa helyett már “kutya-lelkeket” lát szállni. Szénaillat A rét haját éjjel lenyirták, A földre hullott, mint selyem. Szanaszét kusza szénaboglyák, Mint konty lehajló lányfejen. A hold, a kóbor égi lámpa, Napsugár-szánkón messze jár. . . Bágyadt csillag pislog utána, Mint beteg szentjánosbogár. Távoli füttyszó, messzi ének, Szellő szaggatja itt-amott... Zöldszemü rétek most cserélnek Álmot, szerelmet, illatot. FALU TAMÁS. vina Comedia”

Next

/
Oldalképek
Tartalom