Előre - képes folyóirat, 1918. január-július (3. évfolyam, 2-29. szám)
1918-01-19 / 3. szám
A gyermek érzelmi és akaratvilága. DR. RANSBURG PÁL. Az érzelmek fejlődése és az érzelmi élet zavarai. Az érzelmek a tudat visszahatásai a benne létrejött változásokra, az érzetekre és képzetekre. Megfelel nékik az a viszony, mely az idegrendszerben az idegközpontokba jutott inger által keltett erélyszükséglet s a rendelkezésre álló erély mennyiésge közt fönnáll. Az újszülöttnél az elemi hangulatok két alaptípusa már határozottan észlelhető; ezek az élvezet (öröm, kedv) és a fájdalom (kedvetlenség). Az előbbit a jóllakás, az utóbbit az éhség, szomjúság, és fáradság érzései válthatják- ki. Az öröm a szemrés tágulásával, a fájdalom a szemhéjak zárásával, nagyobb fokain kiabálással jár. Könnyeket a sirásnál a gyermek élete harmadik hónapjában h ulllat. Már az élet legelső heteiben mutatkoznak a jelenségei azon alapérzelmeknek is, melyeket Wundt a feszültség és oldódás érzelmének nevez. Valószínűleg az elemi érzelmekhez tartoznak az azonosság és különbözőség érzelmei, valamint a felismeréssel járó érzelem is, bár némelyek ezeket nem érzelmeknek, hanem érzeteknek tartják. Baldwin szerint a csecsemő már 7— 9-ik napon rámosolyog anyjára, apjára. Ament a mosolygást a kis leánynál a 24-ik napon észlelte. A Scupin-féle naplóban leirt gyermekem már a harmadik napon észleltek széles mosolyt, nyitott szájjal azonban csak a 2-6-ik napján nevetett. Ament fényképfelvételekben rögzítette a nevetés külső nyilvánításait s azt találja, hogy a 8 hónapos csecsemő már ugyanoly arckifejezéssel nevet, mint a 6 éves gyermek. A- sirás a csecsemőkorban inkább csak kiabálás, a könnyezés már csak a későbbi gyermekkor sajátja. Sikorsky szerint a 3—4-ik hétben mutatkozik a gyermeknél a meglepetés érzelme, mely minden érzékszervre gyakorolt behatás utján (erős zaj, arcba fuvás, hideg kanál, nagyon édes iz, stb) kiváltható. Ez az érzelem a kellemes és kellemetlen között áll és a vegetativ fovlamatokat (például lélegzést*) rövid időre megakaszthatja, valamint a végtagok élénk összerándulásaival jár együtt. Az első év második felében vagy a második év elején jelentkezik a félelem és a düh érzelme. Ez a félelem szokatlan benyomásokkal szemben (idegen egyének, fekete ruha, női kalapok, hangos reászólás) nyilatkozik. Állatoktól, tapasztalásom szerint, az első életévben kevésbé, inkább később, a 2-ik vagy 3-ik évben kezd félni a gyermek; ez a félelem némileg érteltni alapon fejlődik, midőn a gyermek az állatban az élő, mozgó, de az embertől teljesen különböző lényt kezdi felismerni. A 2-ik évben, néha már az elsőben is, az önzés sajátságos megnyilvánulásaként a féltékenységet látjuk a gyermekben ébredni. A játék, mellyel1 addig nem törődött, rögtön nélkülözhetetlenné válik reá nézve, ha azt testvérkéje veszi kezébe. Arcjátéka a meglepetés, harg és fájdalom egész skáláit mutatja, midőn kis testvérkéjét becézni, dédelgetni és mindama kedvességekkel elhaímozni látja, melyekkel eddig őt illették. Ugyanekkor ébredhet már az irigység, valamint e kettővel kapcsolatosan a gyermeki becsvágy is. A gyermek eddig lassan, kedvetlenül evett. De látva, hogy az ebédhez hivott kis rokon frissen, jó étvágygyal fogyasztja ételét, ő is sietni kezd, hogy a vendég előbb kész ne legyen. A szeméremérzet Sikorsky szerint a 3-ik évben lép fel. Ez érzelemre a példa és nevelés hatnak csak tényleg fejlesztőleg. Igen korán léphet föl s fejlődésében szintén a nevelés által nagyon befolysolható a szégyenérzet azon neme, mely a bűnösség öntudatának (elemi) nyilvánulása s némely gyermeknél igen korán és komolyan jelentkezik. A ragaszkodás érzelme is korán mutatkozik; erről a gyermekkel szemben tanúsított bánásmódra csak részben lehet következtetni, amennyiben éppen sokat kényeztetett gyermekek a ragaszkodást külsőleg alig nyilvánítják. A hála érzelme, mint Jodl igen helyesen kimutatja, csak nagyon későn ébredezik s nem gyökerezik tufmélyen az emberi természetben. A részvét ébredését a 3 éves kortól fogva észlelhettem. Nagyon korán mutatkoznak a gyermeknél az aesthetikai alaoérzelmek, nevezetesen a zenei érzék. Preyer szerint egy hat éves gyermeket az ének megnyugtatott. a hetedik hétben halk ének a legnagyobb el'égültség kifejezését váltotta ki nála. a nyolcadik hétben oedig kézzel-lábbal való élénk mozgásokat okozott. A magasabb hangok iránt a kis gyermeknek alig van érzéke, vagy pedig kellemetlenül hatnak reá. Igen korán ébred a gyermek ütemérzéke Sigismund szerint háromnegyedéves gyermek fuvóhangszerek ütemeire élénken ugrándoznak. Preyer a negye— 10 — dik félév elején a zenével iépést tartó ütemes mozgásokat látott s 19-hónapos gyermeket emlit, amely az elődudolt dalt helyes Ütemű kézmozdulatokkal kisérte. König szerint a gyermeknek eleinte csak a legelemibb ütemformák iránt van érzéke, mint amilyeneket az indulókban találunk. Az összhang iránti érzék csak nagyon későn fejlődik. Az úgynevezett zenei hallás fejlődése felette egyéni. König szerint a zenei hallás a legtöbb gyermeknél feltalálható s fejleszthető. Marx és Lohse is a zenei hallás teljes hiányát rendkívüli ritkaságnak jelzik. A zenei emlékezet nyomában jár a zenei hangok felfogó képességének. Preyer szerint fejlett hangérzékü gyermekek már egyéves korban képesek dallamokat megjegyezni. A zenei emlékezet nyomában jár a zenei hangok felfogó képességének. Preyer szerint fejlett hangérzékü gyermekek már egyéves korban képesek dallamokat megjegyezni. A zenei képzelet berendezésének szerény nyilvánulásait a legtöbb gyermeken észlelhetjük, midőn anélkül, hogy valamely határozott dallamot énekelnének, találomra dudolgatnak. Ez a dudolgatás a halló- és éneklőszervek játéka. Ugyanúgy, miként a várépités, lovacskázás a mozgató-, tapintó és látószerveké. Feltűnő jelenség, hogy a zenei érzék fejlődése határozottan megelőzi a beszélő képességét. Preyer szerint kétségtelen, hogy a gyermek zenei hangokat már a beszélő próbálgatások előtt percipiál és megkülönböztet. A gyermek egyáltalán előbb tud zenei hangokat utánozni, mint szókat kimondani. Ezt különben beszédnéma hülyéknél és gyengeelméjüeknél igen gyakran látjuk. A gyermekek Színek iránt való fogékonyságára Schuvten Antwerpenben végzett isren nagyszámú (több mint 4200 érdekes vizsgálatot. Schuvten szürke alapon lehetőleg tiszta spektrumszineket tett a 4—15 éves korú gevrmekek elé s egyenként megkérdezte mindegyiket, melyik szint szereti legjobban? A pvermekek esztétikai érzelmeinek feilődésébe különösen érdekes betekintést eneed a gyermek rajzolásának tanulmányozása. A gyermek raiza közvetlenül a kifejező mozgásokból feilődik, melyekből Wundt szerint a beszéd is eredt. A raiz fejlődésében három főidőszakot külön(Folytatás a 13-ik oldalon.)
