Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)

1917-02-04 / 5. szám

goi írók módszerét követték. Kerülő utón a militarista nevelést igyekszenek bele­vinni a legérzékenyebb körbe: az iskolá­ba s ehez igénybe veszik az irodalmat, s a propagandát úgy a sajtóban, mint a ne­velés-oktatás céljaira szolgáló irodalom­ban igyekeznek kifejleszteni. Az iskola és az ifjúság. Tisztában kell lennünk azzal a hatással, amellyel a mai iskola van a serdülő gyer­mekre. Tudnunk kell elsősorban azt, hogy az iskola nemcsak az oktatás- tanítás-, ha­nem a nevelés szolgálatában is áll. Neve­lés-oktatás a célja a mai polgári szellemű iskolának s amikor militarizálásról be­szélünk az iskolával kapcsolatban, észre kell vennünk azt is, hogy militarista szellemben való preparálása a gyermekek­nek első sorban nevelés (jobban talál ez a szó: dresszirozás) utján történik. Szok­tatni, nevelni igyekszenek a gyermekeket elsőfokon nem militarista, hanem ezzel átitatott hazafias szellemmel. Tudjuk, hogy a gyermek öntudata fa­kadó-félben van, amikor az iskolába ke­rül; tudjuk azt is, hogy mindazt, amit zsenge tudatába beplántálnak, amit lelké­nek fehér lapjára felirnak: az örök nyo­mot hagy ottan. Ha a szoktatás párosul a nevelési folyamattal, akkor a gyermek természetévé válik mindaz, amit ily mó­don bele akarunk plántálni. A mai polgári,, hazafias, vallás-erkölcsi alapon álló s a tőkés társadalom irányítá­sa alatt levő iskola már korán a hazafias szellemet iparkodik a gyermek leikébe, tudatába plántálni. Ennek a célnak a szolgálatában áll a tanítók nagy része, ezt a célt szolgálja a hivatalos tanterv és az oktatás anyagát képező tantárgyak nagy része (történe­lem, 'földrajz, szépolvtasás, beszéd-érte­lem gyakorlat.) A tananyag tetemes ré­szét képző olvasmányok, versek, mesék s az ifjsági irodalom, mind-mind hazafias tendenciával vannak telítve s amelyek ide­ális anyagul szolgálnak a militarista ten­denciának is. Aki kezébe vesz egy olvasó­könyvet vagy ifjsági regénuyt, az szinte elbódul a sok hősi tetten, hazafias cseleke­deten, fegyverrel és golyóval végbevitt bravúrokon, amelyek óriási módon hat­nak a gyermek képzeletére. Amikor az alsó osztályokban eléggé “preparálva” vannak a gyermekek, kö­vetkezik a gyakorlati dresszirozás: ünne­pélyek, zászlós napok, színdarabok, mozi­képek rendezése által s legújabban a nép­iskolákban a tornászás álcája alatt meg­kezdett katonai, gyakorlatok, trainingek, az egyetemeken, főiskolákban pedig (a “Military training Camp”-ek utján való rendszeres tábori hadgyakorlatok. A sajtó utján való militarizálás. Az ifjúság nemcsak a tanórán, hanem azon kivül is ki van szolgáltatva a mili­tarista nevelésnek. Amerikai nagy lapok rovatokat iratnak az ifjúságnak, pmely rovatokat katonai személyiségek vezet­nek s azokban olyan módon van elszórva a militarista métely, hogy minden gyer­mek, aki olvassa, megbódul tőle. Ifjúsági iratok, könyvek százezrei ter­jesztik >a militarista szellemet s az ural­kodó osztály ingyen elárasztja vele az iskolákat, mert tudja, hogy az ő célját szolgálják). LA különböző jfundációk, ala­pok, ösztöndíjak: a Carnegie, Rockefeller és más trust-fejedelmek céljaira akarják lefoglalni az alapok segítségével az ifjú­ságot. Érdekes megemlíteni, hogy pl. Borland New York állami szenátor, aki izig-vérig kapitalista jpolitikus, a törvényhozásban tette szóvá a Carnegie- és Rockefeller­­alapok rendeltetésének titokzatosságot. Megfenyegette Rockefellert s kijelentette, hogy ezekkel a fundációkkal 'az olaj-ki­rály az egész oktatási rendszert uralja. Mindenki figyelmébe! Két elsőrangú tollforgató s a szocialista mozgalomban jelentős helyet betöltő elvtársunk cikkére hívjuk föl olvasóink és elvtársaink figyelmét. Folyóiratunk következő számai­ban ALLAN L. BENSON: A háború és a Rothschildok. LEON TROTZKY: Az orosz cárizmus Franciaországban cimü cikkeknek a közlését kezd­jük meg. Minthogy ezek a cikkek eddig magyar nyelven csak az ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT hasábjain jelennek meg, érdeké­ben áll minden tanulni vágyó ma­gyar munkásnak ezeket elolvasni. Ne mulassza el senki ezeket a számokat megszerezni. AZ ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT. Olyan befolyást gyakorol az iskolai okta­tásra — mondta többek között Borland — hogy sok gyermek abban a téves felfogás­ban nevelődik, hogy a mai politikai és gazdasági rendszer Rockefeller jóvoltá­ból kifogástalan. — A veszedelem néhány év múlva nyil­vánvaló lesz — mondta többek között Borland. Ez s más tények, valamint az állami és szövetségi törvényhozások ama törekvése, hogy a katonai szolgálatot kötelezővé te­gyék, a kongresszus által megszavazott óriási hadi költségvetés, valamint a kato­nai instruktorok bevonulása az iskolai tornatermekbe, a sajtó és ifjúsági iroda­lom militarista propagandája és az ifjú­sági táborok (Military training Camp), mind azt mutatják, hogy az amerikai nagytőke a német példa után indulva — azonban az angolt sem tévesztve szem elől — az iskolamesterek utján s magával az iskolával akarja fölnevelni a jövendő militarista Amerikát. Nemzetközi női-nap. (INTERNATIONAL WOMEN’S DAY.) New York öntudatos munkásnői febr. 25-én nagy gyűlés keretében tartják meg a nemzetközi női-napot. Az elvtársak és elvtársnők egész sora fogja ismertetni e napon azt, hogyan és mily módon kell a nőknek az osztályharcban résztvenni. Felhívjuk szövetségünk összes osztá­lyait, hogy febr. 25-én tartsanak gyűlése­ket. Ismertessék a munkásnök helyzetét s azokat a tényeket, amelyek a nők nagy tömegét a bérrabszolgaságba kényszerí­tik. Most kétszeres jelentősége van a nők erőteljesebb bevonásának az aktiv moz­­lomba, amennyiben a munkásosztályt a militarizáló iskola részéről is újabb ve­szély fenyegeti. A nők, a munkás család­anyák, úgy is mint szülő, úgy is mint a családban az első nevelők, fontos szerepet töltenek be s a militarista tendencia ellen­súlyozására sokat tehetnek a családban. Meg kell ismertetni a munkásnőkkel mindazokat az okokat, amelyek kényszerí­tik rá, hogy úgy a saját, valamint a család­juk érdekében politikai jogokat követelje­nek. Addig, mig a társadalom csak egyik részének vannak jogai, a másik pedig jo­gok nélkül áll, a demokrácia kifejlődése is lehetetlen. Felhívjuk az elvtársnőket, hogy ezen gyűlések sikere érdekében a legnagyobb agitációt fejtsék ki, mert csak úgy érhet­jük el a célunkat, ha az elvtársnök a moz­galomban áldozatkészséggel vesznek részt. A munkásosztály nagy céljaiért folyik az osztályharc, s ebben a küzdelembe* minden proletár nőnek is részt kell ven­nie. Steiner Emma. — 9 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom