Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-01-07 / 1. szám
Amikor a háború kitört, sokan hangoztatták, hogy a nők életében ez nagy változásokat fog előidézni. Azt hangoztatták, hogy politikai, szociális, ethikai, művészi még sok más téren a nők felszabadjak a régi, megcsontosodott osztályozás alól. Kezdetben úgy alakult a helyzet, hogy a nők tényleg felszabadultak a sziik családi körből s belevonattak a társadalmi élet forgatagába; elfelejtették azt a szokás-mondást, hogy a nő “természetes helye” az a társadalmi kör, amelyben évszázadok óta él s jóakaratulag, sőt lelkesedéssel fogadták azt, hogy a nők tömege sietett elfoglalni a férfiak által elhagyott helyeket s pótolni igyekezett a munka terén a háborúba vont férfitömeget. Amikor aztán látták, hogy az igy “felszabadult” nők nemcsak rátermettségről, kitartásról és alkalmazhatóságról tesznek 'tanúbizonyságot, hanem előkészülnek arra az időe, amikor már nem nint helyettesek, haíem mint önálló :gyéniségek is megtarthatják elfoglalt helyüket, — újra előrángatták a lomtárba került érvet, hogy: a nő csak térjen majd vissza “természetes hivatásához.” A háború azonban — bár minden előzetes tervezés nélkül — olyan helyzetet teremtett a nökgazdasági helyzetében, hogy ezeknek komolyan és felkészülten szembe kell nézni nemcsak a háborunknzta viszonyokkal, hanem a férfiak ama korlátolt gondolkozása csoportjaival is, amelyek már most kezdenek feszengni és fészkelődni az ellen, hogy a- nők az őket a társadalmi mufikában megillető) helyen maradjanak. A háború nemcsak a férfiakra, hanem a sziik családi körbe szoritott nők nagy 'tömegére is hátrányos befolyást gyakorolt. Rászorította ugyanis a nőket olyan tevékenységre, — amelyhez bár értenek és rátermettek is — de amelytől eddig éppen a féltékeny férfielem szorította vissza őket. Most aztán a viszonyok kényszere alatt szinte hálával kellett fogadni a nők közreműködését. Minthogy a háború a megélhetési viszonyokat a nők részére — akik egyedüli családfentartókká kényszerültek lenni — nagyon megnehezítette, ezek kénytelenek nemcsak ideiglenesen, hanem — a jövőre való tekintettel — állandóan munkára berendezkedni. És ennél a ténynél — bár az szigorúan gazdasági viszonyból fakad — a polgári férfielem újra a régi jelszavakat kezdi előráncigálni s tele tüdővel harsogja, hogy: a nők térjenek vissza “természetes helyükre” a háború után. A dolgozó nők óriási hadserege azonban már megedződött a harcra s részben készül is arra. A háború utánra tehát éles összeütközés és kemény harc várható a jövő munkás, önálló asszonya és a férfielem maradi tömege között. KÉTES GYŐZELEM Művészi lámpa-ernyő készítés. Ebben az iparágban, mely fejlett művészi készséget igényel — nők dolgoznak s a készített munka magas áron kerül forgalomba. Umatilla, Oregon állambeli 'városkában — írja a “Woman’s Journal” — Mrs. és Mr. Stracher voltak a legutóbbi választás alkalmával a polgármester jelöltek. A házaspár igen érdekes ’a’gitációt fejtett ki s (győztesként az asszony,- Mrs. Stracher került ki. A “N. Y. World” kérdést intézett a nő-polgármesterhez, hogy mi a programja. A válasz igen rövid volt: — “Nincs semmi programom, csupán a törvényeket hajtatom végre és minden téren takarékos gazdálkodást kezdek.” RUTH LAW, aviatikus, Amerikában a nő aviatikusok között a magassági rekordot tartja. 11.500 lábnyi magasságba emelkedett. Ez a kis epizód eklatáns bizonyság amellett, hogy egy nő megválasztatása valamely vezető állásra még nem jelenti azt, hogy az a nő a haladás eszméjét is szolgálja. Bizni csak azokban lehet, akiket a munkásság pártja, a Szocialista! Párt' állít fel jelöltül. Ezeknek van programjuk és van céljuk ha megválasztják őket, ha nem. Egy polgári nő semmiben sem különbözik a polgári férfitől — egyaránt hivei a ^mai rendszernek. Az osztályok harca alatt a munkásosztály küzdelmét értjük arra, hogy ura legyen a politikai és gazdasági világnak. Jaurés. — fi — 4 ■MttitíÉIlMMÉÉÉHÉÉIiiÉMÉHÉÉlllÉliÉÉIÉÉM
