Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)

1917-01-28 / 4. szám

érzéseket, ingereket vezetni, mint ahogy a telefonsodrony vezeti a hangokat. A csontsejtek igen finom, csillagalaku puha kis sejtek, sok rövid nyúlvány nyal; amit ,n. csontnak nevezünk, t. i. a szilárd mészanyagot, az ezek között a sejtek között van lerakódva.

Az egyforma alakú s ugyanazon munkát végző sejtek nem maradnak egymástól függetlenek, hanem tömörülve s együttvéve szöveteket képeznek. így megkülönböztetünk izomszövetet, idegszövetet, csontszövetet, bőrszövetet, zsírszövetet stb.

Ha valamely szövetnek egy része külön többé-kevésbé öftálló munkát végez, azt

Vízgyűjtő medence egy dél-amerikai cukornád ültetvényen. A száraz idő beálltával kibocsátják az itt látható tartókból a vizet, amellyel megöntözik az ültetvényt. Enélkül a cukorültetvényeket tönkretenné a tropikus forróság.

lös állatokat tekintjük (ember, kutya, ló, majom egér stb.), mert ezeknél csaknem minden életműködést más és más szerv vagykészülék végez. Ezzel szemben legalsóbb rendüeknek tekintjük azokat az élő lényeket, melyeknek testét egész életük folyamán egyetlen egy sejt alkotja, mert itt ennek az egy sejtnek kell végeznie az összes életműködéseket, mint a táplálkozás, szaporodás stb. Ilyen egysejtű állatka pl. az amoeba, szabadszemmel nem látható, nedves, mocsaras helyeken élő kis állat.

Az állatok testének itt vázolt szerkezetéhez nagyon hasonló a növényi test is, bár a külső látszat után az állatokétól nagyon eltérőnek gondolnék. A növényi test is sejtekből áll; a sejtek itt is szöveteket alkotnak (pl. kéregszövet, bélszövet stb.); szerveket is találunk, ilyen a levél, vagy a porzószál, termő a virágban; mig maga a virág készülék és pedig szaporodási készülék. A növényeknél is megkülönböztetünk magasabb és al'sóbb rendüeket. Általában a virágos növényeket tekintik magasabb rendüeknek, mert ezeknek van a legtöbb szervük, készülékük; mig pl. a gomba, melynek se zöld levelei, se virágai, se gyökerei nincsenek, bizonyára alacsonyabbb rendű növény.

Mi az élet?

(Folytatás és vége.)

A sejtek többnyire oly kicsinyek, hogy szabad szemmel nem láthatók, csak erős nagyitó üveggel, mikroszkóppal, mely csodálatos képet tár a szemeink elé. Ha pl. valamely növényi részből borotvával vékony szeletet készítünk és nagyitó alatt nézzük, azt látjuk, hogy a növény teste apró kis kamrácskákból áll; ezek a kamrácskák a sejtek, melyekben protoplazmát azért nem látunk, mert az idősebb növényi részekben ez már nem tölti ki a sejt egész üregét, hanem vékony rétegben a falhoz húzódik.

Ezért a régi tudósok, kik a növényi sejtet vizsgálták, csak a sejtfalat látták s igy azt hitték, hogy z a legfontosabb része a sejtnek.

Vannak igen nagy, szabad szemmel is jól látható sejtek, például az állatok petéi, a selyemlepke petéje, a madarak tojásai valóságos sejtóriások. Másrészről, hogy a legkisebb sejtek nagyságáról is fogalmat adjunk, vizs gáljuk meg mikroszkóp alatt a vért, mely szabad szemmel egyszerű piros folyadéknak látszik. Mikroszkóp alatt látjuk, hogy a vérfolyadékban igen apró kis korongok úszkálnak, az u. n. vérsejtek, melyek oly kicsinyek, hogy egy köbmilliméternyi (kb. egy gombostüfejnyi) vérben 5,000.000 ilyen vérsejt van.

A sejtek alakja csak ritkán egyszerű; csak egysejtű lényeknél marad a sejt gömb alakú. Ha több sejt alkot egy testet, akkor alakjuk megváltozik, kevesebb helyet foglalnak el s egymásra nyomást gyakorolva, szögletesek lesznek. Még inkább megváltozik a sejtek alakja akkor, ha nemcsak soksok millió sejt alkot egy testet, hanem ezek közül egyes csoportok más-más munkát is végeznek. így az izomsejtek megnyúlnak és hosszú orsóalakuak lesznek, mert feladatuk az, hogy megrövidülvén, a két végükhöz tapadó csontokat összerántsák, vagyis mozgásba hozzák. Az idegsejtnek hosszú, vékony nyúlványai vannak, melyek egy közelebbi, vagy távolabbi idegsejttel kötik össze s a nyúlványok feladata,

szervnek nevezzük. Ily például az agyvelő: szerv, amely millió és millió idegsejtből áll s feladata a test többi idegeinek a munkáját feldolgozni, úgy, hogy azoknak a központja. A nyelv is egy csupa izomsejtekből álló szerv. Több szerv együttvéve — ha ugyancsak valamely közös munkára egyesülnek — készüléket alkot. A szem például készülék, melyben vannak izmok, idegek, porc- és más szövetek; vagy ilyen készülék a máj, vese stb. Végül az összes szervek együtt alkotják a testet, az egyént.

Az egyén annál tökéletesebb szervezetű, vagy, amint mondani szoktuk, annál magasabb rendű, minél 'több és minél különfélébb szövet, szerv és készülék alkotja a testet s viszont annál alacsonyabb rendű, minél kevesebb és egyszerűbb szervre és készülékre oszlanak fel a testet alkotó sejtek. így a legmagasabb rendüeknek az em-ZIVATAR KÉSZÜL.

Zivatar észül. A fejünk felett Tornyosulnak haragos föllegek.

Látóhatárunk komoran borul,

Üvölt az orkán szakadatlanul.

Nem a vihar dühétől félek én;

Mérge megtörik karom erején.

De kétség gyötör, kínoz a miatt:

Velem maradsz-e a vihar alatt?

Velem maradsz-e, én szépséges párom, Villámok között, bősz viaskodáson?

Ha te velem léssz, a sors is velem, Győzni mi fogunk: én s a szerelem.

Ezer pokol támad bár ellenünk,

Ne félj, ne félj, győztesek mi leszünk!

LÖRINCZY GYÖRGY.

— S -