Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)

1917-01-28 / 4. szám

tás az elhagyatott munkáslakásokban s a rendőrség az éj folyamán 20 rab­lót fogdosott össze, akiket lezártak. A robbanás után este 9 óra tájban a jersey cityi városi kórházban kilenc félholtra fagyott, sebesült munkás je­lentkezett, akik Kingsland városból a mocsarakon keresztülgázolva mene­kültek Jersey City irányaiba, mert nem mertek visszamenni a városba. A munkások elbeszélték, hogy Kings­­landból jöttek gyalog, mert nem mer­tek a városba menni, ahová a robbanó lövegek valóságos záport zúdítottak. Amikor a tűzoltók megjelentek a helyszínen, nem közelithették meg a tüzet, mert minden 5—10 percben nagyobb robbanás történt. A tűzoltóság megjelenése­kor kezdődött meg a rob­banások fokozódása és ak­kor leírhatatlan jelenetek játszódtak le. Munkások, asszonyok gyermekeikkel a karjukon,' rémülettől eltorzult arccal, kétségbeesett összevissza­ságban menekültek a telep­ről a mocsarak irányában, melyet egy patak szegé­lyez. A patak be volt fagy­va, de a menekülők súlya alatt betört a jég és sokan térdig, derékig gázolva a vizen át, menekültek Ru­therford város irányába. A robbanások több mint két millió robbanólöveget pusztítottak el. Az anyagi kárt a társa­ság szakértői 5—xo millió dollár közötti összegre be­csülik. Érdekes, hogy a telep ért folyik a munka tovább s igy is elég gyilkos szerszám kerül át Euró­pába. De — ugylátszik — a katasztrófák sora következett el a muníció gyárak­ra. Alig ocsúdtak föl az emberek az egyik rémületből, máris a másikba es­tek. A lapok a Du Pont Powder Com­pany haskelli, N. J. robbanásáról ad­nak hirt. Január 12-én este óriási rob­banás történt ezen a telepen is, mely két lőporraktárt és 150 melléképületet teljesen elpusztított. Itt és számos emberélet pusztult el. A robbanás ere­je öt államban megrázta a földet s mintegy 400.000 font muníció robbant szét. bombái s mindez egy cél érdekében történik: a vérszomjas kapitalizmus imperialista törekvéseinek az érdeké­ben. Gyártják a muníciót, amellyel em­berek millióit pusztítják. Munkások gyártják a munkásokat legyilkoló szerszámokat. S hogy a 20-ik század civilizációjában ez megtörténhetik, annak egyedüli oka a véres kapitaliz­mus. amely egyaránt halálos ellensége a munkásságnak és a magasabbrendii, az igazi civilizációnak, amely csakis a tőkés társadalom romjain, a világ munkásságának szolidaritásán fog fel­épülni. _______________________ GYERMEKMUNKA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. (Folytatás a 4-ik oldalról.) hogy az ilyenfajta szoci­ális törvényalkotás — bár­mennyire óhajtottnak és hasznosnak mutatkozzék — sok munkáscsaládra néz­ve csak újabb szükséget és megnövekedett gondot je­lent. Mert sok szegény család, amelynek kenyér­keresője elpusztult vagy elhalt, alig várja, hogy a gyermekek kissé fölserdül­jenek, hogy kereshessenek A kész lövegeket egy horgon felfüggesztik s sárga festék- valamit. így a közre és a kel megjelölik. Az a horognyilás, amely a lövegen van — társadalomra háramlik az szolgál a használat előtt a tüzéreknek fogantyúnak. a kötelesség is, hogy az ilyen családok gyermekeit két iegna^yöbb^lövegraktara, amelyek Az ember, olvasva ezeket a híreket, felmentse attól, hogy a törvényben cementépüíetekben vannak elhelyez- gondolkodóba esik azon a könnyelmű- megszabott koron alul ^ családfen­ve, teljesen épen és sértetlen állapot­ban maradtak, pedig ezekben volt föl­halmozva a legnagyobb mennyiségű municiókészlet. tartókká legyenek; az állam és a tár­sadalom kell, hogy kárpótolja és el­lássa a szegény családot, hogy a gyer­mekek a törvényt megtarthassák. Meg ségén, amelynek folytán ilyen vesze­delmes és pusztító háborús cikket minden vigyázat és ellenőrzés nélkül — akár a széklábakat vagy ehez ha- kell teremteni a rokkant, özvegy és Egyszóval a tókések kapzsisagá sonlókat — gyártják. Ezer meg ezer anyanyugdij intézményt, hogy sze­­elég jól; elhelyezte az értéket képviselő foglalkoztatva a muníció gény anyák és beteg családapák ne le cement-konkrét épületekben tartotta, gyártásnál, mert a legtöbb gyár ezt a munkások épsége és biztonsága már gyártja s a munkások kénytelenek en­nem volt ennyire fonta.-. Az orosz kormány municiója ezut­nél dolgozni, hacsak nem akarnak munka nélkül lenni s a muníció gyárak tál megtette a szolgálatait mielőtt a milliomos urai a profithabzsolás mo­­harctérre került.” hóságában ezrek életét kockáztatják Az embergyilkolásra szánt munició könnyelműen, katasztrofálisan gyorsan jutott hivatá­gyenek kényszerítve a törvény ellené­re 16 éven aluli gyermekiket dolgozni küldeni. Sajnos ezidőszerint még hiányzik a belátás arra, hogy az igazi szociálpo­litika nem lehet egyoldalú s inkább a dolgozók életkörülményeit, érdekeit kell hogy érintse és kedvezően előse­gítse. Mint egy gép kerekeinek, en­sához — ez esetben nem a harctéren, a katasztrófákon, azért, mert a muni ahová szánták, hanem a gyárosok lel- ció az “ellenségnek” készül. A mi sze Vannak, akik kárörvendenek ezeken nek a munkának is egybevágónak kell lennie s ha a jövő vásznát kezdjük szőni, akkor minden egyes szálat a ketlen, kapzsi és könnyelmű gazdálko- műnkben mindegy az, hogy kinek ké- fonálból gondosan kell elkésziteni. dása révén már magában a gyárban, szül a gyilkolás eszköze, egyik “ellen- Sajnos, hogy a robbanás munkásélete- ség” sem különb a másiknál. Embere­ket is elpusztított, ezekért nagy kár, két, családapákat, életerős ifjakat mé­­de nem a munícióért, noha másutt az- szárolnak le mindkét félnek a golyói, amig az egész szövet tökéletesen el­készül. A mai rendszeriben azonban a sok rossz intézkedés között elvész a néha-néha — jónak mutatkozó is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom