Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-04-08 / 14. szám
SAKK-ROVAT Rovatvezető: DÖRNBACH JANOS. 47. SZÁMÚ FELADVÁNY. Singer N. New York Világos indul és két lépésre mattot mond. A 45. számú feladvány megfejtése: 1. V—£3 ! stb. SPANYOL JÁTÉK. Játszották a new yorki “Rice Chess Club” versenyén, 1913 julius 9-én. Világos: Sötét: Capablanca. Chajes. 1. e—4 e—5 2. II—;f3 II—e,6 3. F—1)5 a—6 4. F—a4 H—f6 15. 0—0 b—5 6.F—b3 F—e7 7. d-^1 d—6 8. c—3 F—g4 9. F—e3 0—0 10. Hb—d2 H—a5 11. F—ic2 B—e8 Jobbvolna 11.. • • c—5, ami egy jól ismert változatba vezetne. 12. b—4 eXd4 A csere nem előnyös, mert világos kap nyílt vonalat. 13. eXd4 H—c6 14. a—3 F—f8 115. B—el H—e7 16. e—5! dXe5 17. dXe'5 FXf3 Ha lép az f6. huszár, úgy 18. FXh7f KX!1i7 19. H—ig5f stb. következik. 18. VXf3 H—d7 19. V—(h3 H—g6 20. f—4 H—b6 21. H—f3 II—c4 Biztosabb volt 21___b—6. 22. H—g5 23. HXIf7! 24. V—föf 25. VXg6 26. V—h7t 27. F—b3f 28-Bf—dl 29. BXc4! h—6 KXf7 K—g8 HXe3 K—f7 II—c4 V—b8 Az erőteljesen vezetett játszmát Capablanca elegánsan fejezi be. 29......... bXc4 30. FXc4f K—e7 31. V—f5 V—b6f 32. K—fi feladja. HADAT A “SAKK”-NAK! A “sah” szót a németek Schach-nak, az angolok pedig schah-nak eljtik. Mi is nyugodtan sah-nak mondhatnók, sőt ha a németet akarnók mintául elfogadni, sach-nak is. Mivel azonbana a német mintára nincsen szükségünk, és mivel a h és eh végződést már régóta a k végbetüvel helyettesitettük és nincs is okunk, hogy ettől eltérjünk, nyugodtan a k mellett maradhatunk; de ehhez csak “egy” k kell, mert ennyi tökéletesen elégséges minden tekintetben a sah királyi jellegének kifejezésére, sőt a két k egyáltalán nem is indokolható, még az eddigi magyar kiejtés szempontjából sem, mert mi sem akadályoz abban, hogy azt az egy k-t ne ejtsük szakasztott röviden, miáltal épen úgy hangzik, mintha két k-t mondanáná vagy olvasnánk. Hogy mirevaló tehát a sak-ot két k-val írni, az csak abban lelheti magyarázatát, hogy szeretjük az egytagú szók végső kemény be-, tűjét oly erősen ejtetni, mintha kettős volna. Ugyanezen előszeretetből magyarázható a sakban, a sak elmélete és gyakorlata terén az a különbség is, hogy a mattot matt-nak, a pat-ot pedig patt-nak szeertjiik nemcsak ejteni, de írni is. Pedig a mat nem azt jeelnti, amit a német matt (t. i. bágyadt, lankadt) hanem szanszkritból eredvén, azt fejezi ki, hogy “tehetetlenné, halottá, lett”, ép úgy, mint a szanszkrit eredetű pat, mely a mat-hoz hasonlóan, de ettől eltérőleg azt jelenti, hogy “lehetetlenné tétetett, mozdulatképtelenségre jutott” — akár készakarva, hogy remist eredményezzen akár pedig az ellenfél elnézése folytán, mert a “pat’^tal (nem pedig “pat”tal) a harc eldöntetlenné válik, mint ujabbkori saktornák szabályainak megállapítása során véglegesen irányadónak kimondatott. Ha pedig a “patt”-tal és a “mat'”-tal végezni akarunk, mint ahogy nagyobbrészt — 15 — ténleg végeztünk is, akkor végeznünk kell a sakkal is, mert mind e három egytőlegyig hiba és képtelenség. Tehát ezentúl és következetesen; se nem patt, se nem matt, se pedig sakk (Szily Kálmán szerint: Frakk, lakk, pakk, tehát sakk), hanem egyszerűen és helyesen “pat”, illetve sak-mat! Sakk-aforizma. Egy kedvezőtlen lépés szükségszerüleg további rossz lépéseket von maga után. Dr. Tarrasch. A DRÓT EMLÉKEZIK. (Folytatás a hatodik oldalról.) telegrafont. Minden szónok elé mikrofont helyeztek az asztalra s egy mellékteremben, ahová drót vezetett a mikrofonból, fölvette a telegraíon a beszédeket. Kb. 40 órányi beszéd fölvételéhez 250 kilométer drót kellett. Az “emlékező” drót később egy több nyelvet értő mérnöknek diktálta le a 250 kilométer hosszú jegyzőkönyvet. A találmány tehát már alaposan kipróbálódott s a forgalomban drágasága miatt nem játszik eddig nagy szerepet. Egyébként a legkülönbözőbb modern kombinálják már a telegrafont. Az első és második képen telefonnal van kapcsolatban, az egyik szerkezet a leadó, diktáló apparatus, a másik csak fölvevő. A harmadik képen irógépes asztalon van a telegraíon: a fülre akasztott kagylón hallatszik a diktátum, a kéz az Írógépen kopog, a láb pedálok segítségével szabályozza a telegrafon beszédének gyorsaságát, megállíthatja a diktálásban, el'ismételtethet egyes részeket stb. Ha a gépiró kifáradt, akkor megnyomja az asztalon látható villamosgombot s az “emlékező” drót elhallgat és csak akkor kezdi újra mesélni, mit hallott, ha megint szükség van rá. A pontosságon kívül az a jó tulajdonsága is megvan a telegrafon emlékező tehetségének, amit a legtöbb fecsegő ember nélkülöz: csak akkor veszi elő az emlékeit, ha másnak van szüksége rá s nem untatja az embert a maga multsága okán. Bresztovszky Ernő. Dr. S. H. SEDWITZ okleveles orvos. A Betegsegélyző 49-ik osztályának hivatalos orvosa. Rendelő órák: d. e. 9—10, d. u. 1—3 és 7—8-ig. Vasárnap 9—12-ig. Dollár Bank Bid. 523-as szoba. YOUNGSTOWN, — — — OHIO.
