Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-04-08 / 14. szám
H U M Azután nyugodtan leült a divánra, miközben a hölgy, aki nem értette meg a költő szavainak célzatosságát, ismét a zongorához ült és tovább püfölte a billentyűket. szórakozottan érkezik iskolából Hosszumezö községe ugyan nagyközség, de cseppet sem mulatságos hely. Érthető tehát,, hogy a vasúti állomás egyik tisztje néhány év alatt ott nagyon megunta az életét és amikor nemrég egy vasúti nagyhatalmasság érkezett Hosszúmezőre, a vasúti tiszt elméskedve terjesztette elő kérelmét: — Oly hosszú ideje szolgálok Hosszúmezőn uram, hogy kérnem kell áthelyezésemet egy nekem megfelelőbb helyre. A vasúti főember éppen egy félórával előbb értesült az állomásfőnöktől, hogy az unatkozó tiszt a szolgálatban csaknem hasznavehetetlen és ezért, igy felelt neki: — Jól van öcsém. Mihelyt kiépül a Nagyág völgyében a vasút, azonnal áthelyezem magát megfelelő helyre: Ökörmezőre... Az öreg Bloch haza az irodából. A fia hozzálép és igy szól: — Papa, itt az intő, amit hoztam, légy szives aláírni. Ezzel átnyújtja a jeles kis cédulát, mely főképp a szülők bosszantására szolgál. De az öreg Bloohnak a börze jár épp az eszében, gépiesen veszi hát elő öntöltőtollát és minden korholás mellőzésével írja alá az intőt. így: Bloch és társa. Tristan Bernardnak, a franciák népszerű Írójának, az elhizás veszedelme ellen hidegvizgyógykurát rendeltek az orvosok és feltétlenül sok mozgást, sétát ajánlottak. Ennek dacára egyre-másra ostromolták levelekkel, sőt egy alkalommal az iró kénytelen volt egy kissé túlérett és nem nagyon szép hölgy látogatását viszonozni. Bevezették a szalonba, ahol a ház úrnője épen a zongoránál ült és olyan szenvedélyesen csapkodta a billentyűket, hogy észre sem vette vendége jelenlétét. Mikor a megkezdett zeneszámot végigjátszotta, hirtelen megfordult és meglepetést színlelve, tettetett lelkesedéssel igy szólt: — Bocsásson meg, kedves barátom, de nem vettem észre belépését, mert ha a zenében elmerülök, az egész világ meghalt számomra. Különben is tudom, hogy ön a jó zenét szívesen hallgatja. Tristen Bemard kifogástalan udvarias meghajlással válaszolt: 11 >• * *’ ** •',* * M •\ ^ iv*,* v ,Sus»' % • , \ t. %.* J» — Kérem, csak folytassa tovább a zongorázást, mert én a rossz zenét is elviselem! A nagy csalódás. Párbeszéd egy társaságban. Szereplő személyek: egy okos aszony és egy őszbecsavarodó hajú agglegény. — Azért nem nősültem meg, mert egyszer már jegyben jártam egy szép leánynyal és az megcsalt. A hölgy gúnyosan mosolyog: — És azért, mert egy semmiházi lány megcsalta, most boszut áll az egész női nemen? Micsoda ember az, aki egy leány csalását igy a szivére veszi? — Asszonyom — mondja nagyot sóhajtva az agglegény — ön úgy látszik nem tudja, milyen nagy fájdalom az, mikor az embert egy nő megcsalja... százezer forint erejéig... — Mond csak Janika, mi a legkedvesebb ételed? — kérdi a nagybácsi á kis unokaöccsétől. — A krumplileves, — felel Jancsi. — S miért épen a krumplileves? — Mert attól mindig olyan beteg leszek, hogy másnap nem mehetek az iskolába. Az egérfogó, amely nem működik. A császár: “Az ördögbe! Még ennek i csodálatos Peace-chese-nek a szagára sem került lépre egyetlen egér sem.” (A milánói La Baionetta-ból.) Egy regényes helyen van egy kitűnő szanatórium, igen szép fekvésű, vendégeit jól látja el, de borzasztóan drága. Egyik napon csibét tálaltak fel a közös ebédre. Egy vendég kifogásolta a sütést, nem volt a csibe elég ropogós. — Úgy látszik — viccel — ez a csibe nem rég lehet még itt, mert nincs még úgy lesülve, mint mi. — Ellenkezően — felelt egy másik — ez a csibe ennek a szanatóriumnak már régi vendége lehet, mert kitünően meg van koppasztva. — Mi akarsz lenni, Dinike? — kérdik a kis fiútól. — Katona. — És milyen katona? — Huszár. — Ez már szép! És miért huszár? — Mert annak lova van, s igy legkönynyebben elszaladhat a háborúból. Az utcán találkozott két kereskedő. — Éppen most találkoztam a feleségeddel — mondta az egyik. — Hol? — A körúton. — Mit mondott? — Nem szólt semmit. A másik sóhajtva jegyezte meg. — Akkor nem a feleségem volt. EL NEM FELEJTI. "W H És egész életén át teljes megelégedéssel fog gondolni a mi tökéletes gyémántjainkra, óráinkra ékszereinkre és ezüstnemüinkre. REININGEK ÉKSZER ÜZLETE (Nyitva este 9 óráig) % 166 Northampton St., Near Second St., EASTON, PA. — 16 — f
