Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)

1917-03-18 / 11. szám

i 11 Amerika a világ hitelezője. Nagyon érdekes adatok kerültek nyilvá­nosságra az elmúlt hetekben arról, hogy mennyi kincs, gazdagság fekszik Amerika bankjaiban. Az adatok a szövetségi bank­felügyelő jelentése kapcsán a kongresszus elé kerültek s innen a nyilvánosságra. Érdekes néhány részletnek az ismerteté­se, amit a bankfelügyelő igy ad elő: — Amerikának ma az egész világ adósa; az adósság folyton nő s az -ország pénz­ügyi helyzete — összehasonlítva más or­szágok pénzügyi helyzetével — napról­­napra jobbá válik. Az adatok azt bizonyít­ják, hogy az ország vagyona szinte elkép­zelhetetlen gyorsasággal szaporodik. A szövetségi bankfelügyelő azt ajánlja a kongresszusnak, hogy a bankbetevők pén­zének a biztosítására egy újabb törvényt hozzanak, valamint a bankok védelmére is. így egy olyan törvényjavaslatot ajáni, amely kimondja, hogy bűnténynek tekin­tendő az, ha egy üzletember hamis state­­ment-et ad üzleti állásáról valamely bank­nak; továbbá egy másik törvényjavaslattal azt akarja kimondatni, hogy bankok csak olyan összeg erejéig vehetnek ingatlano­kat (Real Estate), amilyen összegre az alaptőkéjük rúg. Ezzel a betevők pénzével való spekulációt akarják lehetetlenné tenni. Hogy az ország pénzügyi helyzete mi­lyen erős, a bankfelügyelő a következő adatokkal illusztrálja: — Az utóbbi néhány évben 264 nemzeti bank létesült, mindegyik mintegy 16 millió dollár alaptőkével. A régi bankok közül 189 megnagyobbította üzletkörét és az alaptőkét 27 millió dollárral növelték. Ugyancsak 3—4 év alatt 27 bank ment csődbe és 143 adta fel az üzletét, miután a betevők pénzét egy centig visszafizették. A bankok jövedelme is óriási volt. A je­lentés azt mondja, hogy egy év alatt a bankok 157 és fél millió dollár tiszta profi­tot csináltak, ezenkívül a részvényeseknek és bankadósságok kifizetésére 115 millió dollárt fordítottak. A bankkölcsön után járó kamatra nézve — amely államok szerint különböző — azt mondja a jelentés, hogy a kis üzletembe­rektől a legtöbb bank nagyobb kamatot vesz, mint amennyit a törvény megenged, Az utóbbi időben azonban — a bankfel­ügyelő jelentése szerint —- csökken azon bankok száma, amelyek meg nem engedett kamatot számítanak a kölcsönökért. Geor­gia államban pl. 230 olyan bank volt,-most talán 7 bankra bizonyult rá a kamatlábbal való üzérkedés; Texas államban 314 ilyen bank volt, most 122 van csak; Alabamá­­ban 21-böl jelenleg 6 ilyen bankintézet van; North Dakotában 70-ből 37, South Dakotában 25-ből 10, Oklahomában 300-ból 193 bank működik tulmagas kamattal, az egész országban mintegy 1000 ilyen bank volt, míg most -talán 500 ilyen található. A jelentés szerint még sok bank nem ra­gaszkodik a szabályokhoz; ezeket azon­ban a törvény üldözi s remélhető, hogy si­kerül megrendszabályozni ezeket az intéze­teket anélkül, hogy a chartereket be kel­lessen vonni. A bankoktól beszerzett adatok szerint a -tőkés vállalatok az elmúlt évben óriási for­galmat csináltak. Csekkekben egymaga 241 billió 407 millió dollár volt a forgalom, amiből az ország bankjai 78 billió dollárral többet csináltak, mint az előző évben. New York állam természetesen ebben a te­kintetben első helyen áll. Ez az állam ma­ga az elmúlt évben 56 billió dollárral több forgalmat csinált, mint máskor. Philadel­phiában a csekk-üzlet 3 billió dolláron fe­lül emelkedett, Bostonban 2 és fél billió dollárral, St. Louis egy billión felül csinált csekkforgalmat. Ha azt a tökét, amely az egész ország összes bankjaiban letétben hever elosztjuk az ország lakosainak számával, akkor a számítás úgy alakul, hogy minden sze­mélyre 50 dollár jut. Sokan ezt az összeget a nemzeti vagyon mértékéül veszik s en­nek alapján az Egyesült Államok még nem a leggazdagabb ország a világon, amint azt sokan hiszik; a new zeelandi bankokban pl. annyi pénz van, hogy minden egyes emberre 91 dollár jutna, Ausztráliában pedig mintegy 107 dollár jutna. A jelentés megemlíti, hogy a bankcler­­kek, akik a rengeteg summák körül dol­goznak, nagyon silány fizetést kapnak, mig a bank-elnökök, igazgatósági tagok óriási fizetéseket húznak. A legkisebb 50 ezer dollár alaptőkével biró bankok elnökei is átlagosan ezer dollár fizetésénél többet kapnak évente, mig az 5 millió dollár alap­tőkével biró bankok elnökei 44 ezer dollár évi fizetést kapnak. De a legnagyobb ban­kok alkalmazottainak átlagos fizetése sem haladja túl a heti 25 dollárt. A bankfelügyelő jelentésében azt ajánl­ja a kongresszusnak, hogy kötelezzék tör­vénnyel az összes nemzeti bankokat arra. hogy alkalmazottaiknak fizetésük összegé­hez mért életbiztosítást vegyenek, azaz, a bank fizesse az életbiztositásért járó -rész­leteket. Ha ezeket az adatokat összegezzük és szembeállítjuk a munkások keresetével, ha összehasonlitást teszünk a bérmunkás jö­vedelme és a lehetetlenül magasra szökött élelmiszer árak közt, rájövünk arra, hogy mig ennek az országnak bankjai, nagy pénzcsoportjai a háború alatt mérhetetlen vagyont halmoztak fel, addig a bérmun­kások jövedelme nem elég a napi táplálék fedezésére és megkapjuk az amerikai kapi­talizmus mérlegét, azt a mérleget, amely­nek egyik serpenyőjében ott van egy kis tőkés csoportnak mérhetetlen vagyona s ezzel együtt a hatalom és jólét, mig a má­sikba a milliós tömeg nyomorúsága, sze­génysége s ezzel együtt a rabszolgasors jogfosztottsága jut. A “nemzeti vagyon” gyarapodik, de a kiváltságosak, a tőkések zsebében. Ezt már nem állapítja meg a szövetsé,gi bankfelügyelő. A bankalkalma­zottakról törvény utján akarna gondos­kodni, de a bankokat, óriási üzemeket táp­láló s az azokban dolgozók ezreit nem sietnek rokkant-, baleset- és munkanélküli állami segélyben részesíteni. A “nemzeti vagyon” milliárdokra szaporodott, ' de a rongyosok millióit háborúba szeretnék vinni, hogy az ő húsúkon újabb milliókat arathassanak a “világ bankárjai.” Elhisszük, hogy Amerikának a világ adósa, de az amerikai kapitalisták az amerikai munkásságnak járó tartozásuk megfizetésére nem gondolnak. Nem ma­rad más hátra, mint egyesülten, tudatos osztályharccal ezt a tartozást tőkéstől együtt behajtani. TAVASZI SZÁNTÁS Levelet irt János. Tengerjáró posta Messze Pittszburgból idáig elhozta A régvárt levelet. Elmondja, hogy kiért; nem tudja, hogy miért? Eddig még nem kapott egy féldollárnyi bért, Egy falat kenyeret. Az anyja pityereg... Az apjuk kifordul, befog az ekébe. Szinte káromkodik az ostora vége: — Hajsz Csákó, ne Hattyú! Szántsuk a barázdát nyárvégtől tavaszig, Vessnk bele őszit, emebbe tavaszit Amott az uraság Aranyláncos hasát Hordozza a négyes. Bő áldásra számit, Szemmel be se látja kövér-zöld tábláit. Uj magtárt ácsokat a major udvarán. Tetejire kerül a mi bőrünk talán... Hajsz Csákó, ne Hattyú! De csak tele legyen! Törjük a gyöpöt is. Hajtsuk ki robotba a béres kölyköt is, Az kölömnyi fattyut Hajsz Csákó, ne Hattyú! ...Maradj ott csak János! Haza ne kívánkozz: Halj éhen, legalább magadnak vesztél el, Nem az uraságnak megdöglött ebével Dobnak ki az útra a telt magtár mellül, Ha fáradt kezedben ez az eke feldül... Hajsz Csákó, ne Hattyú! FARKAS ANTAL,

Next

/
Oldalképek
Tartalom