Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-03-18 / 11. szám
A történelmi materializmus és az osztályharc. (ELŐADÁS A S. P. 19. OSZTÁLYÁBAN, 1916. DECEMBER 17-ÉN) Tartottja: ÉBER LÁSZLÓ. A modern szocializmus .egyrészt a birtokosok és birtoktalanok, bérmunkások és burzsoák közt fenálló osztályellentétnek, másrészt a termelésben uralkodó fejetlenségnek, terméke. Ezekkel a szavakkal vezeti be a modern szocializmusnak egyik legkiválóbb 'képviselője. Fridrich Engels, polémiáját azon uj szocializmus ellen, a mellyel Eugen Dühring lépett föl Németországban a múlt század 40-es éveiben. Azt 'hiszem, ha sikerül kimutatnom csak azt az egyet, hogy a szocializmus nem egyesek önkényéből, szeszélyébő, önzéséből fakadt, hanem tapasztalatilag megállapítható és tudományosan ellenőrizhető társadalmi tényeknek szükségszerű következménye — akkor vállalkozásom nem marad meddő.Minthogy azonban nem is az a célom, hogy a fedem szocializmus tanításait rész létezzem, hanem .csak az, hogy a lényeg felismeréséihez , vezető utatmódot, jobban mondva a tudományos módszert vázoljam, rá kell térnem az elméleti kérdésre: Legelőször arra kell megfelelnünk, mi az oka a társadalmi mozgalomnak? A társadalom története azt mutatja, hogy az folytonos fejlődési folyamat, amelynek tartalmát és irányát embercsoportok keletkezése, tömörülése, a társadalom -egészében való elhelyezkedésük változása képezi. Társadalmi mozgalom — az emberek egy csoportjának törekvése arra, hogy helyzetét a társadalomban és ezzel viszonyát a társadalom .egyéb csoportjaihoz megváltoztassa. Mi inditja az embereket erre a törekvésre ? E kérdésre a társadalomtudománynak azon iránya adta meg a legkielégitőbb feleletet, amelyet a történelmi materializmus neve alatt ina már mindenütt ismernek és amelynek megalapítói egyúttal a modem szocializmusnak is legnagyobb hatást gyakorolt elméleti és gyakorlati vezérei: Kari Marx és Friedrich Engels. A történelmi materializmus szerint minden történelmi korszak társadalmi küzdelmeit megszabják azon kor gazdasági viszonyai, vagyis a gazdasági termelés erői és a megoszlás közti ellentét (disharmonia) és a törekvés, a gazdaság ezen tényei közt oly összhangot létesíteni, amely a magasabb -fokú nj termelési erők teljes érvényesülését megengedi. A gazdaság emberek viszonya lévén, a gazdaság egymással küzdő tényezőinek: az uj s régi termelési erőknek és a jövedelemmegoszlás különböző forrásainak képviselői is emberek, illetve emberek csoportjai : osztályok. A termelési erők ellentéte az összes termelési viszonyokkal az osztályok harcában nyilvánul. A társadalmak története osztályharcok története. Birtokos és (birtok - talan, ur és rabszolga, jobbágy és földesur, bérmunkás . és tőkés küzdenek egymással, mint a termelés egy-egy módjának íés a jövedelem 'ellentétes forrásainak képviselői. A gazdasági viszonyokból fakadó társadalmi küzdelmek: az osztályharcok szabják meg végeredményben a korszak társadalmi és politikai ideáljait, az erkölcs, a tudomány, a művészet tartalmát és irányát. * Az ami lehetővé teszi a társadalmi életet: a munka. Ez teszi lehetővé az egyéneknek és közösségeknek a megélhetését. így tehát a munkában és módjaiban kell azokat a tényezőket is keresnünk, amelyek döntő módon befolyásolják a társadalmi élet kialakulását. Miként a hatalmas fenyőszál, a magasságokba fel nyomuló tölgyfa is csak a föld mélyéből nőtt ki, úgy nő ki a társadalmi élet nek minden, még olyan magas sudárba szökkent hajtása is a ' munkának talajából. “Ez a felfgás, a mely a lenézett munkát egyszerre az élet fejedelmévé teszi, él benn© a marxista társadalomtudomány azon tanításaiban, amelyet rendesen történelmi materializmusnak szoktak nevezni. Ezt a két nagy felfedezést: a történelmi materializmust és a tőkés 'termelés titkának felfedezését az értéktöbblet révén Marxnak köszönhetjük. Ez a fölfedezés tette a szocializmust tudománnyá” — Írja Engels. A modem munkásmozgalom nagy tanítómesterei: Marx és Engels azon hitben, okos és igaz hitben éltek, hogy valamely tudományos elméletnek csak egyetlen próbaköve van: az alkalmazás. A történelmi materializmusról sem írtak evvel a hitükkel összhangban testes, vaskos köteteket, hanem alkalmazták a múlt és jelen társadalmi élet jelenségeire, amelyek ezen felfedezés világánál egészen uj, meglepőszinben tűntek fel. De azért megvan müveikben ezen elméletnek rövid, világos és szabatos összefoglalása is és A TŐKE VALLÁSA. A tőkés vallásos áhítattal leboml hatalmának alapja és szentsége előtt:, a profit előtt.
