Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-03-04 / 9. szám
A művészet épugy, mint a tudomány, nem az egyén müve, hanem az emberi társaságé. Mindegyik az igazságot keresi, csakhogy másmás formában. De amig a társadalom ellenttétes osztályokra tagozódik, addig a művészet és tudomány igazságai felismerésének a különböző osztályoknál másmás jelentősége van. Az a munkás, aki művészi tehetségét kénytelen a pihenésre szánt időben fejleszteni s akit a gazdasági helyzete elzár attól, hogy kifejleszthesse képességeit, más igazságot remél egy jobb társadalomtól, amelyben minden szunynyadó képesség kibontakozhat. Az a munkás, aki művészi képességeket árul el, ennek a kifejlesztésével többet 'tehet a társadalomnak, mintha vasat kalapál vagy kocsikat gyárt, mert a művészet épugy nevel, gondolatokat kelt, eszméket, kollektiv érzelmeket ébreszt, összetart, mint a tudomány. Ebben a lapszámban egy cimképet lát az olvasó, amely kép egy háborús jelenet ábrázol, amikor a beteg, halódó' katona, akit már hazabocsátottak a mészárlásból, ifjú, Shóka Ferenc a műtermében. ború pusztító keze. A képnek ez volna a tendenciája, amelyet figyelemre méltó művészi készséggel, az ecsettel és sziliekkel ügyesen bánni tudó munkáskéz kifejezni igyekezett. A festményt Shóka József munkástársunk készítette, aki foglalkozására nézve .mechanikus. Shóka József gal— s — Hatalmas gazdasági harcok korában élünk. A létért való küzdelemben elfáradt embernek nincs kedve eszmékkel, ideálokkal foglalkozni. Csak itt-ott csillan fel szerényen egy-egy ideális törekvés. De mintha az idők változnának! S bár a gazdasági küzdelem súlya folyton fokozódik, az emberek mégis több érzéket mutatnak az ideális törekvések iránt is. Már nem ritkaság az, amikor a műhelyből a munkaasztal mellől elsza. badult s nehéz fizikai munkával elfoglalt emberek, munkások — a pihenésre szánt időt arra használják föl, hogy a művészeteket kultiválják.' Hol a zene-, irodalom- vagy festészet terén esetleg valamely másik képzőművészeti ágban próbálkoznak, törekednek a művészi mértéket elérni. szép életepárjának a karjaiban vonaglik. Egy feldúlt boldog családnak szomorú tragédiáját örökit meg ez a kép. Ott van a paraszt szoba, a hazafias nevelés jeleként a király arcképe a falon — az egész miljő mutatja, hogy az öntudatlan ember életébe mily Jjrutalisan nyúlt bele a hágóéi születésű, 35 éves és 7 éve van Amerikában, amerikai polgár. Éveken át dolgozott a Buick Rambler Maxwell autógyárban mint motorszerelő. Többször dolgozott Salt Lake Cityben, El Paso-ban és New Yorkban, ahová a gyár kiküldte. Több rajzot, festményt, ötletes képet készített szabad idejében s mindegyik munkáján meglátszik a képesség, a művészi hajlam, amely — ha megfelelő csiszolásban részesüipe — tehetséggé,- művészetté fejlődhetne. Eben a rovatban bemutatjuk Shóka Józsefet, aniint műtermében dolgozik. A falakon függő képek saját munkái. A jobb sarokban odatámasztva látni azt a képet is, amelyet lapunknak átadott, hogy felhasználhassuk. A mechanikus keze rátermettséggel kezeli az ecsetet s gyakori betegsége gátolta ^sak benne, hogy a gyárat már rég fel nem cserélte a festő-műteremmel. Jelenleg New Yorkban él s kizárólag festészettel foglalkozik, a mennyiben a gyári munka súlyosan befolyásolja egészségét. Legközelebbi alkalommal még egy cimképet közlünk Shóka Józseftől, amelynek szintén háborús vonatkozása van s művészies kivitelben készült. A munkásból művésszé fejlődő festő mindenképen számot tarthat az érdeklődésre. Nem árt, ha gyermekeinek nagyon sok szeretetet mutatunk és ezáltal érzékenység güket fejtjük ki. Hadd táguljon a szív fiatal korában, eljön az idő, midőn nagyon is összeszorul. Ne csodáljuk, ha az öregek inkább ragaszkodnak az élethez, mint fiatal korukban, hisz’ nem érdekel-e csaknem minden darabnak utolsó fölvonása leginkább? Eötvös.
