Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)

1917-02-25 / 8. szám

ll!ll!llll!!l!li!lll!!llllllll!lllll!lllllillllU!!!!l!!ll!llll!llll!lll!!l!l!!lllll!!!!UUIIIIIl rUDOMANY Szociológia és természettudomány. Irta: LUKÁCS PÁL. (Folytatás.) A másik csoport törvényei a szervezet egyedi és faji tulajdonságaival foglalkozik. Az egyed tulajdonai már megvannak a szülő anyasejtben, mely anyasejt — mint Brücke mondja — egy elementáris szer­vezet. A sejt már hajlamokkal jön a vi­lágra és ezek képezik az egyed faji tulaj­donait, ellentétben azokkal, melyeket az egyed a fejlődés közben szerzett magának és a mely tulajdonságok a Darwin-féle öröklés, a létért való küzdelem, a termé­szetes kiválás, eset­leg pedig a Weis­­mann-féle fejlődés törvényei szerint tu­lajdonokká válhat­nak. Ezek azon termé­szeti alaptörvények, a melyek a szocioló­gia: tanulmányokban szerepet játszhatnak'' mndazonáltal ezz 1 koránt sincs kimeri:­­ve a törvények ism<’­­re e. Hogy e törvé­­nvekkel tisz'ában le­gyünk, ahhoz leg­alább is a fejlődés tannak, az anatómiá­nak, egy szóval a biológián k ismerete szükséges- mert ezek­nek ismerete nélkül a tárgy tanulmányozá­sába elmerülni nem lehet. Az. a ki a szo­ciológia ezen irányát megteremtette, Her­bert Spencer kiváló természettudós; Hart­wig, aki gyönyörűen demonstrálta a szo­­szociologia és az organizmusok tanainak viszonyát, egyike a jelenkor legnagyobb biológusainak: Haeckel pedig Darwin leg­nagyobb tanítványa, "Weltraetsel” c. mun­kájában a jelenlegi rossz társadalmi viszo­nyokat onnan magyarázza, hogy azoknak műveltségéből, kik a társadalmi életben vezetőkként szerepelnek, hiányzik a ter­mészettudományok ismerete. “Mert — úgymond Haeckel — a legtöbb jogásznak eszében sincs anthropologiával. psycholo­­g'ával vagy fejlődéstannal foglalkozni, ho­lott ez az első feltétele az emberi léry he­lyes megismerésének.” “Viszont pedig — a szociális viszonyok szervezetét, az életet csak úgy ismerhetjük meg, ha ismerjük a szociális szervezet tagjainak, az egye­­deknek és az egyedeket alkotó sejteknek életét”. Erre pedig bennünket a biológia vagyis a természettudományok -tanítanak meg. A biológia az állati szervezet struc­­turájával és életviszonyaival foglalkozik, a szociológia pedig a szociális organizmusé­val, A kettő közt levő párhuzam sőt ok­szerű összefüggés adja meg a szociológiá­nak szerves jellegét. így be kell látnunk, hogy sokkal célszerűbb megmaradni a ter­mészeti álapon, vagy a mi még helyesebb, mindjárt e szerint rendezni be a társadal­mat, a jelen 'társadalom birálatánál pedig ezzel a mértékkel mérni. Hiszen a termé­szeti törvények nem ismernek kivételt, bármily tökéletes is az ember a többi szer­vezethez képest; a természeti törvényeket leigázni, vagy azok alól magát kivonni so­hasem fogja, legfeljebb saját kárára vagy hasznára fordíthatja azokat. Azaz a szo­ciológiának csak azon iránya a helyes, a mely csupán csak azt tekinti, hogy vájjon — 8 — az egyes szociális állapotok megfelelnek-e a természeti törvények követelményeinek; ha nem: úgy mely társadalmi berendezés az, a melyik jobban felel meg. Spencer szociológiája a társadalmi jelen­ségek tárgyalásainál nyomról-nyomra ha­ladva azt bizonyítja, hogy az egyes társa­dalmi jelenségek hogy alakultak ki az idők folyamán. Bizonyításainál mindig megvonja a párhuzamot az állati és a szociális organizmus között, és ezt a ta­lajt sohasem veszíti el láb alól, mert alap­törvénye az, hogy: minden társadalom egy organizmus és min­den organizmus egy társadalom. Azaz, úgy az állati, mint a spe­ciális organizmus, sejtekből, elemi alko­tóelemekből áll. a mely alkotóelemek az alacsony rendű or­ganizmusban nincse­nek különválva. Egy alacsony rendű állati organizmusnál u. i. azt fogjuk látni, hogy ha ennek egy testrészét levágjuk, ez külön is fog élni, esetleg az elveszett részeket pótolni fog­ja, mig ez egy fejlet­tebb organizmusnál lehetetlen. így va­gyunk a társadalom­mal is, a hol azt lát­juk, hogy a magasabb rendüeknél a diffe­renciálódás teljesebb és a differenciált ré­szek között, bizonyos integrálódás utján a legszilárdabb össze­köttetés áll fenn, miként ezt a maga­sabb rendű állati or­ganizmusnál is látjuk, a hol egy-egy orgá­num elpusztulása az egész organizmus pusztulását vonja maga után. A physiolo­­giai differenciálódás és integrálódás sze­rint ugyanis a differenciálódással parallel halad a nem kevéssé fontos integrálódási processus, mely -az egyes részek külön funkcióját az egész organizmus uralma alá hajtja. (Folytatjuk.) Az Egyesült Államoknak 482721 állami hivatalnoka van. (1916. évi adat.) A Ford-féle detroiti automobilgyár egyik terme. A gyárat Ford felajánlotta muníció gyártás céljaira a kormánynak — minden profit nélkül. Ugylátszik, hogy már elég szép profitot csinált s most ráér Ford hazafiaskodni. _______

Next

/
Oldalképek
Tartalom