Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-02-18 / 7. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre . . . $2.00 Félévre . . . 1.00 Negyedére ... .60 Az “ELŐRE” napilappal: Egy évre . . . $6.00^ Fél évre . . . 3.00 Negyed évre . . l.so Előfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: “ELŐRE képes folyóirat“ 5 E. 3rd St. New York Telefon: Orchard 8390. Előre Hungarian Illustrated Weekly Magazine Fublished Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. 5 East 3rd Street, New York, N. Y. Joseph H. Geréb. Treas. Zádor Szabados, Editor-in-chief Ladislaus Eber, Managing Editor Entered as second class matter January 24,1916 at the post office at New York, N.Y. under the act of March 3rd, 1879 SUBSCRIPTION PATES: For 1 year . . $2.00 For half year . . 1.00 For 3 Months. . .60 WITH DAILY “ELŐRE” For 1 year . . . $6.00 For a half year . 3.00 For 3 Months. . . 1.50 Editorial and Bus. Office address all communications ELŐRE Hungarian Illustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. II. No. 7. New York, Vasárnap, Február 18, 1917. II. Évf. 7. szám Vájjon Amerikának “kötelessége”-e háborút kezdeni ? Irta: B. FEIGENBAUM. Amikor a német Reichstag-ban annak idején August Bebel hatalmas szónoklatot tartott az örökös fegyverkezés, háborúra való készülődés ellen, az akkori birodalmi kancellár azt felelte Bebelnek, hogy nagyon csodálkozik azon, miszerint éppen a szocialisták exponálják magukat anynyira a béke mellett, holott éppen ők az örökös harcosok; a szocialisták azok, akik minden elnyomatás és igazságtalanság ellen harcba szólítanak mindenkithogyan lehetséges tehát az —- mondta a kancellár Bebel szavaira válaszképen — hogy amikor egy idegen hatalom a saját országunkat el akarja nyomni, amikor igazságtalanságra tör, hogyan tudnak ilyen esetben a szocialisták a háború ellen agitálni? Hogyan tudnak ilyen esetben békét követelni? Hát nem kötelessége a szocialistáknak is lelkesülten kitartó harcba szállni a szabadságért és igazságért? Hiszen a szocialista ideál: a jogért és igazságért harcolni ! Pont ilyen modorban intéznek kérdést ma ebben az országban is mindazokhoz, akik minden erejükkel a háború ellen szállanak harcba. Azt kérdezik: — Hát mit csináljunk? Mikor Németország beváltja fenyegetését és békés amerikai semleges kereskedelmi hajókat elsülyeszt, amerikai polgárok életét semmisiti. meg, — mint erős nemzet, ölbe tett kezekkel nézzük ezt a garázdálkodását? A béke valóban becses dolog, de a béke óhajtásában szabad-e annyira mennünk, hogy minden inzultust szótlanul eltűrjünk? Hát nem szent dolog harcolni a jog- és igazságért? — —• Az igazságérzet és a nemzetközi jog is azt diktálja, — mondják —, hogy minden nemzetnek joga van ahoz, hogy békés kereskedelmi hajóit járassa és most előáll Németország és önkényüleg azt diktálja az egész világnak és a semleges országoknak, hogy ezzel a joggal és szabadsággal ne éljenek; azt mondja: “Én, Németország, megvonom a határvonalat a fél világ körül s aki áttöri ezt a határvonalat, azt lelövöm!” Eltűrje-e ezt Amerika szótlanul? Hát nem volna szégyenletes dolog Amerikára nézve, hogy a háborútól való félelmében eltűrje a jog és szabadság ilyettén való eliablását? — — És minthogy a szocialisták azok, akik a szabadság és jogért való bátor harcra tüzelnek, hogyan merészelnek békét követelni azokkal, akik a jogot és szabadságot elrabolják?! — Mi lehet a mi feleletünk erre? A mi feleltünk ez lehet: Egész népcsoportok nem lehetnek a jog és szabadság elnyomói rosszaságból, aljasságból. Amikor népek, nemzetek közt a jog és szabadság kérdésében ellentétek merülnek föl, nem azért történik ez, mert az egyik fél hisz a jog, igazság és szabadság létezésében, a másik pedig nem; nem, az ellentét onnan származik, mert az egyik fél a vitás állapotban teljes meggyőződéssel a maga igazságában hisz és barbár cselekedet ezt a véleménykülönbséget a felek közt a tömeggyilkolás eszközével eldönteni, eldönteni a jog és szabadság kérdését a legaljasabb jogtalansággal és szabadságtiprással: a háborúval! Megegyezést létesíteni ilyen esetben vérontás és pusztítás nélkül nem “szégyen”, hanem a legnagyobb dicsőség. Az a felfogás, hogy “szégyen” nem bunkóval nekimenni annak, akivel ellentétben állunk, csak brutális jellemek tulajdonsága; civilizált emberek ellenkezőleg: szégyennek tartják mindjárt csülökre kapni. Igaz, mi, szocialisták hívei vagyunk a harcnak, de csak annak, amely harc az osztályok közt folyik; annak, amelyik a tömegek és azok elnyomói közt folyik. Ezek az elnyomók érdekeiknek és körülményeiknek 1 a természetéből kifolyólag elnyomók. Ezekkel nem lehet jogról, igazságról beszélni; mert ők az igazságtalanság megtestesülései és ezek ellen szent a harc. A népek természete általában egyforma. Csupán a vérszomjas patriotizmus, a “ jingoiznius” az, amely a beképzelt ellentéteket kiélesiti a nemzt tek közt; a nationalizmus azt mondja, hogy: “minden nemesség, jóság, igazságszeretet, kultúra az én nemzetem tulajdonsága, a többiek “természetből kifolyólag” rosszabbak”. ,És ez hazugság. Az igazság az, hogy általában véve minden civilizált nép egyforma; egyetlen nemzet sem alkalmatlanabb a másiknál a jog, igazság és becsületes ség gyakorlására. Egyformán becsületesek —általában véve — a népek nagy tömegei; és egyenlően lelkiismt retlenek a nemzetek kapitalista uralkodó osztályai és diplomatái az egész világon. Ha pedig ellentét merül föl egyes népek közt a jog és jogtalanság kérdését illetőleg, akkor az rendszerint uralkodó osztály érdekellentéteiből fakad, amiben a nagy tömeg nincsen érdekelve. A pillanat hatása alatt azonban igen könnyű félrevezetni a tömeg azon részét, amely az ellentétek mélyebb okait nem veszi észre s fegyverre bízni a döntést a legnagyobb bűntény mert jóllehet, — a pillanat hatása megszűnvén, az ellentétek a népek közt békésen is elsimulnak. Ez a helyzet áll fenn most az Ame-
