Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-12 / 43. szám
HARC A LEVEGŐBEN A világháború vérzivatara elárasztja nemcsak a szárazföldi harctereket, a tengert,- hanem vészes tombolással a levegő birodalmában is tovaszáguld, mindenütt pusztulást hagyva maga után. A végtelen levegőurt fürge gépek és hatalmas léggömbök szelik át éjjel-nappal, amelyekből a robbantó bombák százai, ezrei halált szórnak a lent elterülő vidékre. A modern világháború irrre nemcsak a föld színén tombol, hanem a föld alatt és a föld felett is, fönn, a csillagok fénykörében, a fellegek végtelen távolában. A hadakozó felek egymást elérni igyekeznek akadályokon és távolságon át a levegőből, ahová még nem lehet hadtesteket szembeállítani a gyors gépekkel szemben. Mondhatnék, hogy Anglia a végtelen tengeren, Németország pedig a még végtelenebb levegőmben uralkodik gépeivel. És maga az a tény, hogy a modern technika legújabb és legnagyszerűbb vívmányait nem a kultúra, a haladás az emberiség boldogulására használják föl, hanem a háborúra, az emberek s kultúra pusztítására, elég bizonyság arra, hogy sem ez a civilizáció, sem pedig a mai társadalmi berendezkedés nem az a civilizáció és helyes forma, amelyre az emberiség vágyik. Vajha azok a nagy elmék, akik nagyszerű felfedezéseik közben egész emberöltőt szántak rá munkájukra abban a reményben, hogy az emberiség örök haladását, jelen boldogságát szolgálják vele, tudták volna, hogy a 20-ik század kulturvivmányait segitik — bár öntudatlanul — összerombolni vele, talán nem is erőlködtek volna, hogy nagy felfedezéseiket megtegyék. Viszont tény az is, hogy a modern kor egyes zseniális felfedezői tervsze rüen és szándékosan kutattak és fedeztek föl olyan eszközöket, amikkel csakis a rombolást, a pusztítást, a háborút akarták szolgálni. Mert sajnos, a mai társadalom igen sokszor, talán a legtöbbször, jobban értékeli azokat a találmányokat, amelyeket a hadászatban fel tudnak előnyösen használni, mint azokat, amelyek -a béke és alkotás müvét segitik elő. így van ez a legzseniálisabb találmánynyal is: a repülőgéppel. Amikor még csak utópia volt ez a gondolat, az emberiség óriási változásokat remélt tőle, ha valaha testet öltene. Werne Gyula regénye, amelyben nagyszerű fantáziával leírja a jövő repülőgépét (A hóditó Robur) nemcsak az ifjúságnak lett lebilincselő, kedves olvasmánya, hanem komoly tudósok: asztronómusok és geológusok is foglalkoztak vele. Egész mellékirodalma keletkezett eme Werne-regényeknek és bár fantasztikus dolognak látta mindenki azt a gondolatot, hogy az ember valaha meghódíthassa a levegőt, Werne nyomán kezdett a gondolat gyakorlati kutatás alapja lenni. És a 20-ik század tudománya és technikája meg is valósította az eszmét. Az utópiából gyakorlati. tudományos kísérlet, ebből pedig nagyszerű felfedezés lett. Még élénk emlékezetében él mindenkinek a repülés terén végzett kísérleteknek a hatása. Az amerikai Wright1 testvéreknek első repülőgépe lázba hozta nemcsak a sportvilágot, hanem a tudományos köröket is és mindenki nagy változásokat várt sok tekintetben ettől a felfedezéstől. És mi lett a repülőgépből? Mi lett a közlekedés, földrészek ' felfedezésére, sarki expedíciókra, postaforgalomra és más ilyen célok felhaszná— 11 — lására alkalmasnak vélt repülőgépből? A legrombolóbb hadi eszköz, városok és országok réme, haláltosztó sárkány, emberpusztitó levegő-szörny, amely ellen hiányos a védekezés vagy éppen olyan, mint amilyen a támadó: szintén pusztító hadi szerszám. A levegőben folyó harc még a többi harcnál is lesujtóbb az emberiség gondolkozó részére, mert megrendítette a bizakodást a modern technika vívmányaiba, hogy azok majd az emberiség boldogulását fogják szolgálni. A gépmadarat talán jobb lett volna ma még fel sem találni. Éber László. SZŐKE ESZKIMÓTÖRZS. Hjalmor Stephenson és Andefson dr. sarkvidéki expedíciója négy éven keresztül tartózkodott odafönn Grönlandban és igen szép zoológiái gyüjteménynyel és népművészeti tárgvgyal megrakodva tértek New Yorkba. Az első telet Alaskában töltötték a Calville folyó torkolatánál, a másodikat Cap Parrynál, a harmadikat a koronáéi öbölben és a negyediket ismét Cap Parryn. A koronáéi öbölben szőke eszkimótörzsre akadtak. Mintegy kétezren élnek, a hajuk vörösesszőke, a szemük kék. Tipusuk inkább skandináv, mert az eszkimók erősen sötét hajúak és a nyelven kivül semmi közösségük nincsen az igazi eszkimókkal. Valószínűnek tartják, hogy utódai ama skandináv törzsnek, amely egykor utrakelt birtokba venni Grönlandot. Azonban eltévedtek és igy jutottak mostani helyükre. Európával való összeköttetésük pedig megszakadt a pestisjárvány miatt.
