Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-08-06 / 29. szám
SAKK-ROVAT Rovatvezető: DÖRNBACH JÁNOS SAKK HÍREK. Dr. Lasker világbajnok a zürichi sakk-körben szimultán előadást tartott. Eredménye a következő: 18 nyert, 4 döntetlen és 3 veszített játéka volt. VEZÉRCSEL. Játszották a san sebastiani mesterversenyen 1912 március 12-én. Világos: Sötét: Rubinstein Duras 1. d—4 d-5 2. H—f3 H—fó 3- c—4 dXc4 A vezércsel elfogadásával Duras nyilván kerülni akarja a Rubinstein által kedvelt 6. g—3-as változatot. 4. e—3 e—6 5. FXc4 c—5 Számításba jön 5... a6. 6. o—o, c5, mint többek közt az 1907. évi ostendei Marshall—Schlechter játszmában történt. 13. SZÁMÚ FELADVÁNY. Gold Zsigmondtól. ABCDEFGH Világos indul és 3 lépésre mattot mond A 11. számú feladvány helyes megfejtése : 1. H—e4, g—5; 2. V—Í7f stb. 1. H—e4, K—g4; 2. V—f5t stb. 1. H—e4, B tetszés szerint; 2. V—g5f stb. Hibaigazítás: A 11. számú feladványból g3-on hiányzik egy sötét gyalog. 6. 0—0 H—c6 7. V—e2 cXd4 8. B—di a—6 9. eXd4 F—e7 10. H—C3 0—0 11. d—5! — Világos megszabadul az igtól és jó játéka marad. izolált gya-11......... eXds 12. HXd5 HXd5 13. FXd5 V-c 7 14- F—g5 FXgs iS- HXgs F-f5 16. V—f3 F—g6 1—1 VJ í* H—e5 18. V—g3 Ba—e8 19. B—ei V—b8 20. B—e3 b-5 21. Ba—ei H—d3 :. BXe8 VXg3 Ez tisztvesztésbe kerül 22.......... Xe8 lett volna a helyes folytatás. 23- *Xg3 HXei 24. BXei h—6 25. H—h3 B—c8 26. H—f4 K—117 27. h—5 feladja. SAKK-KULTUSZ A XVIII. SZÁZAD KÖZEPÉIG. A sakkjáték, mint tudjuk, Európa legtöbb országában már a XV. század körül is a legnemesebb szórakozások közé tartozott. A sakk története Magyarországon is régi időkbe vezethető vissza. Valószínűleg a keresztes hadjáratok idején sajátították el. Művelését illetőleg azonban a későbbi századokból is csak néhány szűkszavú történelmi följegyzésre szorítkozhatunk. A krónika szerint Róbert Károly magyar király gazdag ajándékokkal igyekezett a Visegrádiról 1335-ben távozó János cseh király jóindulatát biztosítani s az ajándéktárgyak között egy csodálatos szépségű sakktábla is szerepelt. Csánki krónikája szerint 1479-ben Olmützben Beatrix királyné és Ulászló cseh király több ízben leültek sakkozni Mátyás kívánságára. “Batthyány Ferenc országos hirü sakkjátékos volt. Midőn a bergomai eredetű Oliver Jeromos tudor, ki 100 arany tétdijon alul nem játszott, 1557-ben Nádasdi Tamásnál megjelenvén, versenytársat keresett volna Magyarországban, a nádor erről azzal tudósította barátját, Batthyányt, mint a játékban a legügyesebbet, hogy versenyzés végett vagy ő látogatná meg Sárvárott, vagy ha kívánja, az olaszt Németujivárra küldendi. Mily eredménye lett a felszólításnak, az eddigelé ki nem nyomoztathatott.” A nyugati államokra vonatkozó adatokból tudjuk, hogy Londonban már a stuarti II. Károly alatt, Párisban pedig XIV. Lajos idejében is kedvelt volt a sakk. De művelésére újabb teret csak akkor nyert, mikor a szabadgondolkozók és a szép iránt rajongók bevonultak a XVII. század második felében keletkezett kávéházakba is. London 1660-,ban 500 ezer lakossal Páris mellett Európa legnagyobb városa volt. De tudjuk, hogy még ugyanabban az évben 4 nap alatt közel 13,200 iház leégett s a borzasztó tüzkatasztrófa csaknem a fél várost elpusztította. A város azonban néhány év múlva fölépült és az újjáépült London a következő évtizedekben még fokozottabb virágzásnak indult. Angliában lett először széles alapokon kiterjesztve a sajtószabadság is,, mint a hogy a fölvilágosodás ama korszakában'főleg az angol természettudomány, irodalom és filozófia volt egész Európában hangadó. így van szoros összefüggésben a XVIII. század sakktudományának föllenditése az akkori haladó korszellemmel. Nagy-Britanniában és Franciaországban egyaránt. Mert valamennyire igaznak kellett lenni, hogy a városok szellemi nívójától függött mindenkoron a sakkozás művelése is. Nagy-Britanniában az első hires mester, 1692-től kezdve, Alexander Cunningham, kortársainaik bástyát, sőt vezért adott előnyül. Utána kitűnt Sunderland, aki 1710- ben egyenlő eredményt ért el a már akkor Hágában élő skót Cunningham ellen. 1730 körül Bertin József tengerészkapitány és Ábrahám Janssen az angol sakkozók disze; velük csakhamar vetekedni kezdett egy idegen: a Syriából származó Stamma Fiilöp, ki Londonban gyorsan magára vonta a figyelmet. Az arab Stamma Londonba került s ott mint a keleti nyelvek .fordítója, az angol kormány tolmácsa lett. Szeretett pénzbe játszani; ezért kezdetiben bizonyos ellenszenvvel fogadták, miután Bertin kapitány és hívei a tétbe való játszást tiltottnak tartották. A londoni sakk-életben azonban mégis csakhamar döntő szerepet vitt. Legyőzte Sunderland, Dr. Wowper, Salvador stib. nevesebb angol játékosokat, aminthogy erősebb volt Bertinnél is. Ez az 1835-ben kiadott könyvével sikert aratott, ami Stammának is megadta az impulzust arra, hogy sajtó alá rendezze saját gyűjteményét. így jelent meg Harrington angol miniszter támogatásával i7’37jben Parisban Stamma 100 végjátékot tartalmazó könyve, melyet 1747-ben toriával bővített második kiadás követett, ő vezette be az algebrai jelzés használatát. Stamma egész Philidor feltűnéséig a század egyik leghíresebb mestere volt. (Folytatjuk.) — 16 —