Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-08-06 / 29. szám
Regeneráció. újra nem nő, amit egyszer elválasztottak a gozó órák fölött s inkább érdekes, megletesttől. Pedig de nagy áldás lenne az em- P®> m'nl; hasznos. Regenerációnak szokás nevezni egyes alsóbbrendű állatok azon sajátságát, hogy elvesztett testrészeik maguktól ujranőnek. A gyik, ha leitörik a farka, újra növeszti. A giliszta, ha kettévágják: két állattá válik, mert mind a két fele újra növeszti a hiányzó részt. A giliszta, amelynek a fejét és farkát is levágták, mégis megél, mert újra növesztette mindkét testrészét. A giliszta azonban alsóbbrendű állat, a feje nem annyira nélkülözhetetlen része, mint a gyiknak vagy a ráknak, amelyek fej nélkül nem bírnak elélni annyi ideig, amennyit az ujranövekedés megkívánna. Ha ellenben a rák a lábát vagy .ollóját veszti el, az már ujranő neki, bár rendszerint nem éri el teljes kifejlődését, kisebb marad a másiknál. A tengeri csillag ellenben egyetlen egy ágából is képes újra megnőni teljes, ép, ötágú példánnyá. De a tengeri csillag a legalsóbbrendü állat. Általában, mennél alsóbbrendű az állat, annál jobban regenerálódik. Az őslényekéit (protozoákat) annyi darabra lehet vágni, amennyire akarja az ember; minden apró darab egész állattá fejlődik. Egy német kutató egy hidrát (az őslénynél magasabbrendü, vizben élő állatka), 200 darabra szabdalt: minden darabka kiegészült. A giliszberre, a hatalmas, eszes emberre, ha úgy értene a regeneráció tudományához, mint a nyomorult, magával is tehetetlennek látszó iföldi giliszta! De fejlettségünk, magasabb rendű mivoltunk következménye az, hogy bonyolultabb testrészekre vonatkozó, nagyobbszabásu regenerációra képtelenek vagyunk. Bizonyítéka ennek az is, hogy többrendbeli kísérlet tanúsága szerint a magasabbrendü állatok embriói inkább képesek a regenerációra, mint a teljesen kifejlett állat. UJ TENGERI VILÁGÍTÁS. 1 Egy amerikai mérnök, Leon Dion foglalkozik azzal, hogy a tenger megvilágítását biztosabbá tegye. A világitó tornyokat akarja feleslegessé tenni. A tenger alul akarja a tenger felszínét megvilágítani. Azt javasolja, hogy kábeleket kell elhelyezni és az ivlámpákat szintén a tengerbe kell bizonyos távolságra tenni, amelyek a legnagyobb viharban is megvilágítják a tenger felületét. A legnagyobb hullámzásban is bevál a tenger alól való világítás. Ha a megindult kísérletezés igazolni fogja e világítási módszer használhatóságát, a technika nemcsak érdekes, hanem hasznos újítással gazdagodik, amely ugyancsak a tenger urává teszi az emberit. Amerikai fajtehenek. Jellegzetességük, hogy erős, izmos testalkatuk és nagy tejelőképességük van. Viszont nem olyan kitartók és szívósak, mint például a magyar fajta. Modern technika. ASZBESZTFA. A tudomány nem fogy ki leleményességéből. Minden fa, a mivel rendelkezünk, könnyen ég. Most már Amerikában feltalálták az aszbesztfát, amelynek éppen az a nagy előnye, hogy igen nagy hőséget is kiáll. Az aszbesztfát mesterségesen készítik. Ismeretes dolog, hogy az aszbesztet tűzálló ásványból készítik. Ez tát — amint említettük — két-három darabra is lehet vágni anélkül, hogy elpusztulna. De már a hüllőknek csak a végtagjaik nőnek újra s ezt sem képes mindegyik fajta produkálni. A magasabbrendü állatoknál még szükebb térre szorul a regeneráció. Az izmok, a vér, a bőr regenerálódnak, a levágott haj is újra nő, de már csontos részek csak kivételesen (kihúzott fog helyett nagyritkán felnőtteknél is nő uj fog), — arra pedig nincs eset, hogy levágott láb, kéz vagy csak kisujj is újra nőtt volna. A seb talán begyógyul s az ember megél az elvesztett végtag híján is, — de BESZÉLŐ ÓRA is van már. Berlinben állították elő a technikának ezt a legújabb csodáját. Az óra “beszéde” abból áll, hogy hangosan kikiáltja az órákat s ha tetszik a negyedeket is. A beszéd titka: fonográf-film van a szerkezetben. A filmhez megfelelő membránt illesztett a feltaláló s igy voltaképpen egy kis fonográf van az órában, amelyet megfelelő időközökben az óraszerkezet autamatice megindít. Kívülről semmi különös sincsen a beszélő órán, olyan a címlapja, mint bármely más óráé. Egyébként valami különös előnye tudtunkkal nincs a szerkezetnek a kakukkoló vagy csengővel dolaz ásvány található az Alpokban és Korzika-szigeten, Olasz-, Francia-, Oroszországban és Amerikában. Eddigelé csak az ásvány finomabb részeit tudták feldolgozni, most meg az ásvány durva porából készítik az aszbesztfát, amely keményebb és tartósabb, mint a tölgyfa és kevésbé törékeny, mint a márvány, végül igen állja a tüzet és nem szívja be a nedvességet. Ellentálló képessége 75 százalékkal nagyobb, mint a fenyőfáé. Egyelőre még nem terjedt el nagyon az uj, mesterséges fa, de biztos, hogy jó tulajdonságainál fogva nagy jövője van.
