Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-07-30 / 28. szám
SAKK-ROVAT A KLASSZIKUS Ó-KOR SAKKJÁTÉKA. Rovatvezető: DÖRNBACH JÁNOS VEZÉRCSEL. Játszották a karsbadi mesterversenyen 1911 . szeptember 2-án. Világos :• Sötét: Chajes O. Dr. Perlisf 1. d—4 d—5 2. H—f3 c—5 3- c—4 e—6 4. H—c3 H—c6 5. cXd5 eXd5 6- g—3 F—eó 7. F—g2 H—fó 8. 0—0 h—6 Mint látjuk, e divatos változatban a sötét bábok vezetői minden lépéssel megpróbálkoznak. Az f8— futárral sötét nem akar mozdulni, mert a rákövetkező dXc5 után a futár tempóvesztéssel kénytelen visszaütni, és világos mégis elérné célját, mert megjátszhatná F—g5 sőt 9- F—f4 Hasonló állásban a III-ik fordulóban Rotlevi és Niemzovits között 9- F—e3 történt, mire 9. ... Hg4 10. Vd2, c4 ii. He5, HcXe5 12. dXe5, HXe3 13. fXe3, Fb4 14. Ba—di, Vg5 15. FXd5 következett 9 ... F—e7 10. H—bs Világos az eó—futár lecserélésére törekszik, hogy azután az e—gyalogra irányihassa támadását. 20. b—4 e—5 21. BXc6 Érdekes áldozati kombináció, mely egyszersmind a legésszerűbb folytatás, mert világos nem várhatja be nyugodtan, hogy sötét a gyalogjaival teljesen visszaszorítsa. 21. ... bXcő 22. VXcó a—5 23. bXas FXaß 24. F—bő H—fó Valamivel jobbnak látszik Hdó, a világos szabadgyalog nagyon erős lesz. 25. a—6 V—e7 26. a—7 V—dó 27. V—b7 d—4 28. B—ai! H—ds Sötétnek nincs jó védelme: 28. ... Ba—8ra következhetnék 29. F—c7 stb. 29. BXa3! HXbó 30. B—a6 e—4 31. H—'I14 e—3 32. f—3 d—3 33. BXb6 V—d4 34. a—8 (V) ! BXa8 35. BXhó! Ba—e8 Ha 35. ... gXhó, úgy 36 F—eóf s utána 37. H—gó matt. 36. V—b>3f B—íy 37- B—eó BXe6 Sötétnek vesztett állása van egyéb bástya lépés után is. 38. FXeó dXe2 39. FX7f feladja. 10. ... 11. H—c7 12. HXeó 13. F—h3 14. dXcs o—o Ba—c8 fXeó V—d7 Számításba jön azonnal B—cl. 14. ... 14. B—ci 16. F—e3 17. V—a4 FXcí F—dó V—f7! H—e4 Jobb volt 17. ••• Be—e8, hogy a közép gyalogokkal sötét előre nyomulhasson. 18. a—3 19. K—g2 a—6 Be—e8 Sötét elkésve viszi keresztül az előbb még helyesnek látszó ellenjátékot. Ez és a következő lépés most már nem is bizonyul jónak. 12. SZÁMÚ FELADVÁNY. ___________Manskopf A. _Ä B C D E F G H 8 7 6 5 4 3 2 X ABCDEFGH Világos indul és 3 lépésre mattot mond A io.-ik számú feladvány megfejtése 1. a—8 (H) stb. A sakkjáték történeti kutforrásai közt Ovidius szerint a “scacorum”-ot Trója ostroma idejében találta volna fel Odysszeus. Ugyanígy Neckam szintén a bölcs Odysszeusnak ítéli a halhatatlanság pálmáját. A régi görögöknél a “petteiá”-t találjuk, melynek feltalálójául Sophokles előbb Pausaniast nevezi, majd később Nauplios egyik fiának, Palamedesnek tulajdonítja, ki a Trója elleni harcban bukkant a kocka játékra. Plato viszont Phaedrusában az egyiptomi démon Thent mellett nyilatkozik, ki a számjegyeket, asztronómiát, a petteiáh és kybeiát hozta napvilágra. A régiek, igy Eusthatius azt vallják, hogy az egyiptomi petteia a görög játéktól különbözne és inkább csillagászati játéknak felel meg. A petteia-ban többen vettek részt, mindegyik játékos öt kövecskét 5 vonalra helyezett. Mindkét oldal 5 vonala közt a szentvonal által vontak határt. Találóan jellemzi Plátó az élet és a petteia közti hasonlatban: a sors is olyan változhatatlan, mint a táblajátékban tett lépés. Mennyi ballépést követünk el mégis életünkben, melyet jóvátenni nem lehet. A rómaiak legrégibb keletű táblásjátéka a XII. scripta, melyről Ovidius is említést tesz: “ezen szellemes játék tervei rendkívül finom számítással bírnak, mert annyi mezőt számlál, ahány holdja van a szökőévnek.” Quintilian feljegyzése igy hangzik: Egy időben Publius Mucius Scaevola a XII. scripta játékát, utazás közben, tábla nélkül ismét átgondolta s eszébe jutott, melyik húzásnál hibázott. Visszajövet játszótársát figyelmeztette, ki szintén visszaemlékezett a téves húzásra. Megegyező históriát emlit Antonius, Tiberius Victor Minerius szónokról: egyszer láttuk, amint hosszú, nehéz küzdelem befejeztével, könnyű szerrel számlálta elő az egyes lépéseket, pontosan megjelölve a viszszavett lépéseket is. Mutatványát értékesebbé teszi, hogy a római játékoknál a piéce touché ismeretlen volt. A rómaiak főjátéka a “latrunculi”, állítólag Palmedes találmánya volt. Plautus a “latro” szót — melyből a játék neve származott — harcosnak használja, bár Ciceró és mások rablónak nevezték. Mig a görögök petteiát a kockajátékkal való használatosság folytán kybeának is keresztelték, addig a latrunculi tisztán kombinativ játék, melyről azonban közelebbi adatok hiányoznak. Annyit mégis tudunk Vopiocustól, ki Proculusról megírta, hogy Probus ellencsászárul kiáltatta ki magát, midőn Lyonban, a diszlakomán egymásután tízszer győzött a katona-játékban. — 15 —
