Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-07-02 / 24. szám
•••••••• • ••••••••••• ••••••••••••••** ROMANTIKA Irta: GARY A Y ANDOR (Minden jog föntartva. A fordítás, előadás, utánnyomás és könyvkiadás joga is.) Mr. GLOBB: Én hozzámennék! Becsületemre mondom, hozzámennék! Már ott is lennék!... EDITH: Hát erigy! Ha gusztusod van rá! Nekem nincs! Mr. GLOBB: De mi kifogásod van ellene? EDITH: Ez ellen a felfújt hólyag ellen, aki minden illendőséget felfricskázva, éjszakának idején mer ide beállítani ?! Aki a zsebére mer ütni, mikor rólam van szó! Te persze nem bánnád, ha úgy adhatnál túl rajtam, mint eg} bál gyapjún? Csakhogy abból semmi sem lesz ám. Nem! Nem! És nem! Nekem szerelem kell, érted! Én boldog akarok lenni! És ha szivem szerint nem mehetek férjhez, inkább leány maradok. Mr. GLOBB: Na ezt az ostobaságot megint azokból a buta regényekből szedted a fejedbe. EDITH : Akárhonnan ! így van. Mr. GLOBB: Egy ilyen kiváló firmát, egy ilyen derék, szép fiatal emíbert csak úgy uk-muk-fuk kikosarazni!... Egy... egy ilyen üzletet stornirozni! EDITH: Apuskám, ne boszants! Nem szégyenled magad, hogy velem is kupeckedni akarsz!? • Mr. GLOBB: Hát mit mondjak annak a gentlemannek, ha visszajön? EDITH: Nincs vásár. Edith Globbot csak meghódita ni lehet, megvásárolni nem. Még nyolcvan millióért sem: Tiszteltetem azt a specerájost! Pá! Jó éjszakát, apuskám! (E10 Mr. GLOBB (felugrik, utána akar szaladni): Na ne. Te! Ne okoskodj! Hallod! Gyere vissza! Mondok még valamit! EDITH (nevetve, kívülről) : Szervusz! HETEDIK JELENET. Mr. Globb. Mr. GLOBB (kétségbeesve belesüpped egy székbe): Nahát — nahát — nahát... ez hallatlan! És nem fog hozzá menni! .És juszt se fog hozzá menni! (Kívülről csengetés.) Mr. GLOBB (felpattanva): Már itt is van! NYOLCADIK JELENET. Globb. Szobalány. Hugh. Mr. GLOBB: Azt mondja, neki szerelem kell. Romantika... Egy — hogy is mondjam? — egy lovag... Egy poéta, aki sóhajtozik és gitárt penget. Hogy a fene enné meg az egész irodalmat! Mr. HUGH: Tehát a missnek valami olyan regényféle kell? Mr. GLOBB: Úgy van, uram. Mit szól hozzá. Mr. HUGH: Elfogadom a feltételt. Mr. GLOBB (elképedve): Tessék? Mr. HUGH: Szállítani fogom a regényt. Mr. GLOBB: Lehetetlen! Mr. HUGH: Megmondtam! Mr. GLOBB: És hogy akar ehhez az üzlethez hozzákezdeni? Mr. HUGH: El fogom rabolni a misst akarata ellenére, ahogy a lovagregényekben szokás! Mr. GLOBB: Óriási! Azaz hogy... Pardon! Én mégis jobban szerettem volna az üzletet sablonos formák közt lebonyolítani. Pap, közjegyző, miegymás... Ha jól emlékszem, ön az imént házassági szerződésről is beszélt. Mr. HUGH: Természetesen! Mindez azután következik ... Mr. GLOBB: De uram! Ha ön egyszer... Mr. HUGH: Pardon! Hallgassa végig a tervemet... Most féltizenkettő... Pont tizenkettőkor ezen az ablakon keresztül behatolok ebbe a szobába... hatalmamba 'kerítem a misst, ugyancsak ezen az ablakon keresztül elhagyom vele a házat, beültetem a lent várakozó autóba és nyolcvan kilométeres russel viszem a pályaudvarra. Ön a dübörgésre berohan, egy tekintettel megérti a helyzetet, szintén autóba vágja magát és kilencven kilométert fogyasztva jön utánunk. Végcél a pályaudvar. Odakint aztán következik a kimagyarázkodás és a törvényes formaságok lebonyolítása. Mr. GLOBB: De ha az a lány ott kint is makacskodik? Kész halálos blamázs! Mr. HUGH: Old boy! Azt csak bizza rám! írásba adom magának, hogy nem fog makacskodni. Mr. GLOBB: De ha mégis! Mit lehet tudni? Mr. HUGH: Semmi esetre se! Ön tudniillik mindjárt most közli a missel, hogy én tulajdonképpen nem b vagyok Lionel Hugh, hanem egy országcsaló iparlovag, egy házasságszédelgő, egy senki, mondjuk egy... egy iró! És hálálkodni fog neki, hogy milyen okos kis lány! Hogy első tekintetre felismerte bennem a szélhámost. Azt hiszem, ennél nem is kell több. Egy jó nevelésű fiatal hölgynek okvetlen elég ennyi, hogy halálosan érdekesnek találjon egy csirkefogót! Mr. GLOBB (elragadtatással, melegen kezet szorítva): Mister! Ön egy zseni! Ön több mint üzletember! Ön egy kész csirkefogó! Mr. HUGH: Tehát! Mr. GLOBB: Pont tizenkettőkor! Mr. HUGH: A jel? Mr. GLOBB: Töf-töf! Mr. HUGH (megrázza a kezét): All right! (El.) SZOBALÁNY: Mister Lionel Hugh kivánja tiszteletét tenni. Mr. GLOBB: Bocsássa be! SZOBALÁNY (el s egy pillanatttal később bebocsátja Hughot.) Mr. HUGH : Mr. Globb ! Mr. GLOBB: Vigasztalhatatlan vagyok, mister! Miss Edith hallani se akar erről a házasságról. Mr. HUGH: Mi kifogása van ellenem? KILENCEDIK JELENET. Globb. Edith. Mr. GLOBB (a baloldali ajtót kinyitva): Edith! Edith! Szünet. (Folytatjuk.) 10
