Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-06-25 / 23. szám
A hangyák rabszolgatartó ösztönének eredete A TÁRSASÁGBAN élő rovarok sorában biológiai szempontból kétségkívül a hangyák élete a légérdekesebb. Mindenütt előforduló, különböző alakú és változatos alkotásu bolyaik, közmondásos szorgalmuk, magas értelmi fejlettségük, főleg azonban rendezett, de velejében nagyon bonyolódott állami életük számos búvár figyelmét vonta magára. Sokan egész életüket a hangyák buvárlatának szentelték. Különösen sokat foglalkoztak annak megfejtésével, miképen jött létre a törzsfejlődés során némely 'hangyafajoknak az a különös szokása, hogy más, idegen fajú hangyák báb jait nemcsak táplálkozás céljából ejtik zsákmányul, hanem hogy életben hagyják és rabszolgamunkára saját telepük javáragondosan föl is nevelik őket. Darwin a rabszolgatartást a létért való küzdelemmel kapcsolatos természetes kiválogatódással igyekezett megmagyarázni. Szerinte kezdetben a rabszolgatartó 'hangyák is csupán a táplálkozás céljából hord fák be 'bolyaikba az idegen fajú hangyák bábjait. Utóbbiak közül azonban néhányan, merőben véletlenül, teljésen kifejlődtek s az ilyen módon akaratlanul fölnevelt idegen hangyák saját ösztönüket követve munkához fogtak. Ha már most ezek munkája és jelenléte azokra a fajokra nézve, melyeknek bolyában kifejlődtek, hasznosnak bizonyult, az idegen hangyabábok begyűjtése, fölnevelése és később a nevelés munkájának megkimélése céljából a teljesen kifejlődött dolgozók vadászása állandósult. Ekként tehát az eredetileg táplálkozás céljából történt ibábgyüjtés a természetes kiválogatódás hatása képpen erősbitve állandósult és idők folyamán egészen más célra, rabszolgatartásra változott át. Darwin magyarázata első pillantásra nagyon meggyőzőnek látszik, de tüzetes vizsgálatnál csupán szellemes föltevésnek bizo nyúl. Mert ha föl is teszszük, hogy valamely rablóhangya-telepben egyszer, illetve többször egymásután idegen hangyák bábjai véletlenül kifejlődtek és a kifejlődött idegeneket a rablóhangyák saját telepük tagjai közé igazán be is fogadták, a mi pedig Wasmann kísérletei szerint, nagyon valószínűtlen, akkor még azt is meg kell valamiképpen magyaráznunk, miképpen lett ebből a véletlen jelenségből örökölhető állandó ösztön, mert az illető rablóhangyalelepek királynői az uj ösztön gyakorlásában részt nem vehetnek s igy át se örökíthetik azt az utódokra. Kénytelenek volnánk tehát föltenni, hogy az uj ösztön közvetett kiválogatódás eredményeként olyanformán keletkezett, hogy azok a királynők, melyeknek csírasejtjeiben véletlenül olyan dolgozók formálódásának kezdeménye volt meg, a melyekben ez az uj ösztön alapja meg volt, a létért való küzdelemben elsőbbségben voltak a többiekkel szemben és igy a természetes kiválogatódás utján számuk fokozódott és az uj ösztön kiformálódott. Fölösleges bővebben fejtegetnünk, hogy ez a magyarázat fölötte mesterkélt és a valótól távol áll. Wasmann E. a rabszolgatartó ösztön kifejlődését egyszerűbben és természettudományosabb módon magyarázza meg. Szerinte az összes rabszolgatartó hangyák telepei adopciós, illetve ritkábban szövetséges telepekből fejlődtek ki, vagyis a rabszolgatartó hangyák megtermékenyített királynői telepeiket nem egymagukban, hanem mindig más, meghatározott fajú idegen dolgozók segítségével és közreműködésével alapítják meg. A telepek alapításának ezen sajátszerü módján alapszik a rablóhangyák dolgozóinak az az ösztöne, hogy csupán ugyanazon fajú idegen hangyák bábjait nevelik fel, melyeknek segítségével a telep anyja (királynője) őket fölnevelte. Ebből a kölcsönös vonzódáson alapuló nevelési és együtélési ösztönből fejlődött ki azután a törzsfejlődés során a rabszolgatartási. A fej lődési folyamatot sokkal jobban értjük meg, ha előbb szemlét tartunk a hangyák szociális együttélésének főbb formáin és emlékezetbe idézzük az adopciós és szövetséges telepek mibenlétét. A hangyák szociális együttélésén különböző Ifaju hangyáknak együttélését értjük. Ennek két főformáját különböztetjük meg, a szerint, a mint az együttélö hangyák egy teleppé egyesülnek, vagy nem. Az együttélés előbbi alakját kevert telepnek, az utóbbit pedig összetett telepnek nevezzük. Az összetett telepekben az együttélő hangyák egymás mellett élnek, de mindegyik féleségnek külön társadalma és külön háztartása van, elelnben a kevert telepeken a társadalom és a háztartás egyaránt közös. Az összetett telepekben az együttélö fe-Az amerikai földmivelés nagy arányairól fogalmat nyer az olvasó, ha pl. egy tavaszi szántás munkáját szemléli meg ezen a képen. Az óriási terület megmunkálására nagy erőt használnak fel. Gazdaság (Farm), a nagy síkságon a hozzávaló épületekkel együtt. 7
