Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-02-06 / 3. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAPi AMERIKÁBAN Egy évre............. $1.00 Fél évre............. 60c. Negyed évre . . . 35c. MAGYARORSZÁG s a többi külföldi országokba Egy évre............. $2.00 Fél évre............. $1.20 Negyed évre . . . 75c. Előfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: “ELŐRE képes folyóirat“ 5 E. 3rd St. New York Telefone: Orchard 8390. Fublished Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. 5 East J3rd Street, New York, N. Y. fOSEPH L. SUGAR Treasurer . \ . \ \ \■ ZÁDOR SZABADOS, Editor Second class Mail Matter Applied for at N. Y. Post Office SUBSCRIPTION RATES: IN AMERICA For 1 year .... $1.00 For half year . . 60c. For 3 Months . . 35c. HUNGARY and other foreign countries For 1 year .... $2.00 For half year . . $1.20 For 3 Months . . 75c. Editorial and Bus. Office address all communications n LÖ RE Hungarian lllustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. I. No. 3. New York, Vasárnap, Február 6, 1916. I. Évf. 3. szám Hétről-hétre. Amerikai demokrácia. ÜSZKE önteltséggel hirdetik az amerikai hazatiak a “ szabad demokráciát” ebben az országban. A nagy hang, a furfangos reklám megtéveszti azokat, akiket már a kikötőben egy szim bolizált hazugság fogadott: a Szabadság szobor. Amikor a bevándorló azt hiszi, hogy a hajó a “szabad, demokratikus” köztársaságba hozta őt, hitének az ad tápot, hogy már a part mellett ott találja az égbenyuló, szembetűnő reklámot: a szobrot. Az illúzióktól megtévesztett idegen, aki még nem kóstolta meg az amerikai kapitalizmus nyomoritalát, kezdetben “tulszabadnak” tudja magát. Az amerikai hazafiak ügyesen gondoskodnak arról, hogy a “demokratikus” himpor ott legyen minden reklámra alkalmas ponton. Amikor azonban arra kerül a sor, hogy a jóhiszemű munkás kipróbálja a “szabadságot és demokráciát,” lehull a festék a hamis képről és elővigyorog: az üres, reklámos graftpolitikus és a hájas kalmár. Sem igazi joga, sem valódi szabadsága nincs az igavonó munkásnak Amerikában, de még kevesebbje van a munkásnőnek. A nő, a gyermek épp olyan profitalany ebben a humbug-ország ban, mint a bérmunkás. És ha a “demokráciára” hivatkozva, a “szabadságra” támaszkodva a nő jogot, igazságot, védelmet mer kérni, a legfelsőbb fórum, a kapitalista állam koronázatlan uralkodója, az elnök, kijelenti — amit a női jogot propagáló bizottságnak mondott, — hogy: “ . .. a női választójogot nem lehet az alkotmány kiegészitésével megalkotni, azt az államoknak kell a saját önkormányzatukban megszavazniok”... Vagyis: menjenek a nők oda, ahol a politikai bószok, trösztök, érdekeltségek uralkodnak és kérjenek azoktól alkotmányos, demokratikus jogokat. Wilson elnök most nagy munkában van, amelyben a női szavazati-jog agitáció ja megakadályozná. A “szabad, demokratikus” köztársaságot meg akarja erősiteni a császárok által kipróbált hatalommal: az imperializmussal, a mindent legázoló militarizmussal! Örüljenek az anyák, szüljék a fiakat, mert sor kerül rájuk nem sokára! Koldulás és rablás. A nagytőke jóvoltából, a politikai szegény-legények jóindulatából megadatott az amerikai bérrabszolgáknak is az a jog, hogy lassú éhhalállal pusztulhatnak el. Kétségtelen az az elméleti okoskodás, hogy a kapitalizmusnak szüksége van a tömegre, a fölösleges munkásra, hogy gazdasági érdekeit megvédhesse, kapitalista uralmát megtarthassa. És anélkül, hogy ezt cáfolgatni kellene, csak azt kell hozzátenni, hogy: igenis tömegre, sok proletárra van szüksége a nagytőkének, a kapitalizmusnak, csakhogy éhes, elgyöngült, koldus tömegre. De ez sem elég, mert viszont az éhes tömeg lázong, forr és kitörésre érik meg, tehát olyan tömegre van szüksége, amely alázatosan görnyed meg és ha kell, kiáll az utcaszélére, kinyújtja a markát és koldul. És ekkor a kapitalizmus tüntetőleg dobja oda a maga alamizsnáját, úgy, hogy lássák, tudják azok is, akik messzebb vannak térben és fogalomban. Odadob egy rossz munkástörvényt, egy jótékonynak bluffolt hivatainoktartó intézetet, egy könyv tárt vagy kórházat, néha egy iskolát, de sok-sok éjjeli menedékhelyet, kenyérosztó hely t, ingyenes népkonyhát, mert ezek az igazi koldusokat képző iskolák. De a koldulást megtiltják. Ezt nem szabad. Kéregetni a lesiilyesztett nyomorultnak tilos. Ha rajtakapják, börtönbe kerül. Milyen irónia! Megalázva, lezülten azt cselekedni, amit a kapitalizmus szándékosan el akar érni — törvényesen tiltva van. Ellenben a koldusokat centenként, dolláronként profit alakjában kirabolni szabad. Ez megengedett, törvényes dolog. Egy centet koldulni az utcán tilos. Egy milliót centenként, 4—5 —6 dolláros munkabérekből összeharácsolni szabad. Koldus és rabló szembeállitva egymással f\ l^lSPTO 1Hf»Tl ejP0*0IrVo] nn<"\T' ’f/*- • ez a mai társa dal* m ké"°.
