Élő Víz, 1951

1951-február / 4. szám

az evangélikus evangélizáció lapja

1. Pogány asszony Jézus előtt

(Máté 15:21—22.)

Ez a történet pogány földön játszódik le. 'Jézus a Gene- záret földjéről (Mt. 1 -1:34) a farizeusokkal való vetekedés után visszavonul Galilea halárán- túlra, Tirus és Sidon vidékére. Ennek a visszavonulásnak Márk evangélista közlése szerint magánykeresés lehetett a célja (Mk, 7:24), azonban itt® is rátalál valaki, aki segítségért folyamodik hozzá. Nem Galileiből jött utána, hanem abból a pogány tartományból jött Jézus elé. Nemzetsége szerint is kananeus, pogány világból való pogány asszony.

Kánaánról a Szentírásban úgy olvasunk, mint az ígéret földiéről, amelyet Isten Abrahámnak és megsokasodott magjának Ígért (1. Móz. 15:18—21). Az egyiptomi szolgaság idején sem feledkezett meg Isten erről az Ígéretről, hanem Mózest éppen azért hívta el és azzal bízta meg, hogy vezesse el a népet erre a földre (II. Móz. 3:7—8). Mózes ugyan a vétke miatt nem mehetett be oda, mégis a saját szemeivel láthatta Kánaán földjét s ismételten hallhatta az ígéretet, hogy Isten ezt a földet Izrael fiainak adta örökségül (V. Mó2. 32:48—52).

Hogyan van az, hogy Kánaánban Jézus korában mégis pogány városokról olvasunk, sőt a kánaáni vagy kananeus megjelölés kifejezetten pogányt jelent?

A honfoglaláskor (Kr. e. 1450 körül) Izrael nem foglalta el Kánaánnak minden talpalattnyi helyét és nem űzött ki minden őslakót, hanem közülük sokat meghagyott (Bir. 1:21— 36). így maradt meg Sidon (és. bizonyára Tirus is) Ascr törzsének területén. (31. v.) Különösen a városok maradtak a pogányság menedékhelyei. Pl. Jebus, a —későbbi Jeruzsálem is csak 500 évvel később kerül Dávid kezére (II. Sám. 5:6-«- 7). Tehát az ígéret földjén a választott nép között és mellett tovább élt a pogányságm Izrael fiainak az engedékenysége és Isten nyilvánvaló parancsával szembeni engedetlensége biztosított helyet a számára. A megmaradt pogányság nem is maradt hatástalan Izraelre, Az ótestamentumi történetben szinte semmi ellen nem hadakozik annyit az Ür. mint a pogány vallási Íratások, a Baál-kultusz ellen.

Hogy ez a Jézushoz járuló pogány asszony közelebb jöjjön hozzánk, vessünk pár futó pillantást az Izraelben fennmaradó kananeusok vallásosságára is. Milyen voll ez a pogány vallásosság?

1. Elsősorban hasznossági szempontok határozták meg a pogányok vallási életét. Természeti erőket személyesítenek meg és azért tisztelték őket, hogy javukra fordíthassák erejüket. kiszolgáltassák velük magukat.

2. A Baál és Asera nevek eredetileg nem is tulajdonnevek, hanem egy-egy város, falu, tartomány vagy forrás, liget urát, illetőleg úrnőjét jelentették. Szinte minden vidéknek meg volt a maga külön Baálja és Aserája. Különböző tulajdonságokat és erőket tulajdonítottak nekik. ’Aszerint, amint egy-egy vidéknek szüksége volt a segítségére. Ez mutatja, hogy a pogá- uyoknak magukcsinálta isteneik voltak, saját tetszésük szerint formálva.

3. Mindebből természetszerűleg folyik, hegy a pegányok- nak nem voltak szigorú isteneik. Ellenkezőleg nagy megértéssel nézték és táplálták az emberi vagyakat, kívánságokat, különösen is az érzékiséget. A Baálok és Aserák azt szerették, amit a tisztelőik is szerettek, azt parancsolták, amit azok nagyon szívesen cselekedtek. Tiszteletük össze volt kapcsolva

a legsúlyosfabb erkölcsi külengéisekkel s, áldozati helyeiken a kultuszi paráznaság burjánzott.

Ilyen világból jött Jézushoz az a pogány asszony. Ilyen sötétségen, tévelygésen keresztül ért el hozzá a Jézusból áradó világosság.

Idegen-e számunkra ez a pogány világ? Vagy pedig a Kánaánban polgárjogot nyert pogányság történeti kialakulása és néhány jellemző vonása futólagos ismeretében is azt kell látnunk, hogy valami hasonló történt a keresztyénségben is.. Megmaradt a pogányság a keresztyépség évezredes talaján is. Meg voltak a maga jól védett várai, ahová bevette magát s ahonnan sikeresen fertőzte a keresztyénséget.

Ha egyszer valaki megírná a keresztyénség történetét úgy, ahogyan a Szentírásban az ótestamentumi nép története áll előttünk, akkor nem kisebb jelentőségű lenne itt sem a pogányság hatásaival szembeni küzdelem. A középkori egyház reformtörekvései, Assisi Ferenc apostoli szegénysége, Glairvauxi Bernát misztikája, Savonarola radikális társadalmi reformja, Yald Péter cselekedetekkel is megpecsételt evangéliumhirdetése, Viclif János harcos írásai, Húsz János máglya- halála. sőt maga .a reformáció mindmegannyi hadiüzenet a keresztyénségben meghúzódó és ott fertőző pogányos hatások ellen. Sőt tovább is kell mennünk! A megtisztított keresz- tyénségben az ébredést mozgalomnak, ma az evangélizáció nem, de Istennek újabb és újabb figyelmeztetése és megtérésre

Hetedik országos láthatatlan evangélizációnk igehirdetési anyagát és közös imatárgyait az ÉLŐ VÍZ jelen száma közli. Ennek a segítségével bekapcsolódhatunk az igehallgatók és együtt imádkozok táborába családonként, imaközösségenként, bibliakörönként és gvülekeztenként. Az evangélizáció időpontja március 1—4. Az esti összejöveteleket általában 7 órakor kezdjük.

Egyházunk lelki megelevenedésének áldott alkamai voltak eddig is ezek a láthatatlan evangélizációk. Ha nem utazunk is közös találkozóra, lélekben és imádságban mégis egyek lehetünk. Ugyanezt az Igét hallgatjuk és ugyanazokért a dolgokért imádkozunk. Láthatatlanul is együtt vagyunk az Ür előtt. Könyörögjünk naponta azért, hogy tegyen eggyé bennünket a Szentlélek Úristen.

Ha otthon tartjuk az evangélizációt, biztosítjuk magunknak a hétköznapi környezetben is csendességet. Ne csak munkaközben fussuk át a szöveget, hanem énekeljünk és imádkozzunk előtte, utána. Éppenúgy, mintha evangélizáción, konferencián volnánk. Bizonyára annyi áldást kapunk az Űrtől, amilyen szomjúsággal, figyelemmel és elcsendesedett szívvel járulunk eléje.

Tartsunk effertoriumot az evangélizáció szolgálatára es küldjük el a magunk adományával együtt a mellékelt csekklapon.

„Azért szerelmes Atyámfiái, erősen áJljátok mezdít- hataílanul, buzgóikodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiába való az Urban. Az Ür Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” (I Kor. 15:58, 16:23).