Élő Víz, 1951
1951-február / 3.szám
/ // / __ E LO VIZ Nem árt újra meg újra lapunk címére emlékeznünk. Az „élő víz" kifejezés János 4_ből ered. Éppen nem ismeretlen előttünk Krisztus Urunknak a samá- riai asszonnyal való beszélgetése. Jézus Judeából négy Galileába és Sámánén át veszi útját. Elegyes nép iakja, a fogságra el nem vitt zs dóság betelepített pogánvokkal keveredett. A szín-zsidóság ellenségeskedésben all ezzel a keverék-néppel. A samá- riaiaknak különös kegyességük van: csak Mózes öt könyvét fogadják el. a prófétákat nem. Szent hegyük a Garizim. Várják a Messiást ők is. de azért a vallásosságuk merev törvénykegyesség. Jákobbal mint at\ lukkal dicsekesznek. de ez csak merő relikvia !i,l. mint az a samáriai asszonV szavaiból is kitűnik. A zsidókkal sokat vitatkoznak kultuszi kérdések felől, kiváltké'p a tisztulás szertartása felől, de a feltámadást és az utolsó ítélet hitét elvetik. Mindezt érdemes tudni a. samáriai asszonnyal való jézusi beszélgetéshez. Jézus leül Jákob kútjának mely forrásnak nevez- tet'k. Nem ciszterna volt tehát, melybe belehull az esővíz, hanem olvan kút. melvet alulról fakadó forrásvíz táplált. Jézus tanítványai bemennek a városba eledelért. Jő az asszony és Jézus inni kér tőle. Az megrökönyödve kérdi: Te zsidó létedre inni kérsz éritölem? Jézus ekkor szelíden az asszonyt akarja kérővé tenni: felkínálja néki Isten ajándékát, az elő v'zet. A szónak nyilván kettős értelme van. Egyrészt forrásvizet jelent, másrészt azt az isteni ajándékot. melyet Jézus a helyzethez alkalmazkodva víznek nevez, mégpedig éltető víznek. Az asszony csak az első jelentést érti. Jézus türelemmel továbbmagyaráz: ez maradandó' ajándék, az övé. örök életre vivő patak. Az asszony ugvan még mindig nem érti.^ de már fölényeskedő viselkedését elhagyva — kérni kezd. Nem folytatjuk a történetet. Megállunk- az élő víz kettős jelentésénél. Nem iénvegte'en, hogy Jézus az ő isteni ajándékát éppen élő vízhez vagvis csörgedező forrásvízhez hasonlítja. Az ótestamentom számtalan helveri bozonvítja, milv nagy ajándék volt szó szerint a pusztában, a sivatagban a víz. Spurgeon írja le szemléletesen egv példájában, miként küld előre a karaván vízkutatókat. Teveháton látó- \s hallótávolsághan mennek a küldöttek előre. A vízre lelő, mielőtt még merítene belőle, megfordul és teljes torokkal kiáltja: Jertek. itt a víz! Szájról szájra ígv adják tudtul a hátul vándorlóknak a boldog hírt. csak úgv zeng tőle a pusztaság. Ugvanő irja le. hogv nemcsak a sivatag homokjában találtak mtcmeket. hanem oázisok, ciszternák közelében is. Előfordult, hogv a csontváz koponyáját a kút kávájába hajolva lelték. A szomjazó odavonszolta magát, ráhajo'.t a ciszternára, de üiesen találta. Odanusz- tult. Másnap már hiába mosta ajkait az eső. Nagy szó volt általában ;s a tiszta forrásvíz. Nem egvszer pénzen vették, messziről hordták. Nagy ünnepi a’kal- rrakon az vo't az ajándék, hogv ingven osztották a nép közölt. így lett azután a víz a termékenuségnek és az életnek, a megelevenítésnek. az éltetésnek a képévé. A próféták is, midőn népüknek a boldogabb jövendőt ígérik vagy éppen a Messiást, akkor nemegyszer az élő víz, a forrásvíz képéhez folyamodnak. Lsaiás 12,3: örömmel merítek vizet a szabadító kút- feiéböl. Esaiás 58.11: Olyan leszel nvnt a megöntözött kert és mint vízforrás, melynek vize el nem fogy. Gyönyörű szép F.zékieí 47. fejezetében a temp- 'om alól kifolyó víz látomása. Ezeken a képeken túlmenően azonban keresnünk kell a másik jelentést: mi konkrété, megnevez hetően Istennek az az ajándéka, melvet Jézus élő vízként ígér a samáriai asszonynak? Evégett nyissunk először Ján. 7.37—39 verseire. A lombsátor ünnepnapjainak utolsóján vagyunk. Nagy örömünnep ez. Hálát adnak a pusztai áldásokért. a sziklából fakadt vízért. Éneklik Es. 12,3-at, mit fentebb idéztünk. Áldozatokat mutatnak ne. Reggel-este pedig aranykannában vizet hoznak a Siioah forrásából és az oltárra öntik ki. Az ünnep során fáklyatánc is járja: Hétszeres körmenet pálmaágakkal és fűzfagallyakkal. Nagy-nagy öröm. Egy z*ddó mondás mondja: Aki a sátoros ünnepen való vízmerítés örömét nem látta, nem tudja, mi az öröm. A nyolcadik napon maga a főpap hozza a vizet aranvkannában s az ünnepi imádság esőért hangzik el. Lám, ekkor, a nyolcadik napon áll fel Jézus és kiáltja: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön én hozzám és igvék. Aki hisz énbennem. amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. János evangélista pedig hozzáfűzi: Jézus ezt a Szentiélekről mondotta: Ezek az igék kétfélekép is megnevezik azt az isteni ajándékot, ami az élő víznek második, tulajdonképpeni értelme. Először. Ez az isteni ajándék maga Jézus. Jézus ő magához hív! Mégpedig szokatlan erővel: feláll az ünnep utolsó napján és kiált! A vízmerítés ünnepnapián éppen úgv tudja leginkább magára vonni a figyelmet, hogy a szomjúhozókat hívja magához. Nem máshoz, magamagához hívja őket, mert ő az üdvösség kútja, az élet forrása. Csak ő tud szomjúhozókat megelégíteni. Sem a sátoros ünnepek kultusza, sem a törvény erre nem képes. Ezektől az ember újra megszomjúhozik. Ö. csak ö a meg- elégitő! Meglepődve láthatjuk, nogv Jézus Krisztus nemcsak a samáriaiak relikvia-kegyességével szemben, de az óiestámentomi zsidóság törvénvkultuszával szemben is magára mutat! ö az Isten ajándéka, ö hozza a bocsánatot, az életet. — az evangéEumot! De vájjon n°m erőszakolt összekapcsolása-e ez Ján. 4 és 7. fejezeteinek? Semmiképpen. H:szen Ján. 4.26 szerint is Jézus végül magát tárja fel a samá- riai asszonynak: Én vagyok az. aki veled beszélek, a Messiás. Ő maga az Isten nagy ajándéka. Másodszor. Az Isten ajándéka, az élő víz folyama nem más. mint a Szentlélek. A Szentlé'ek kitöltetése és elnyerése. ÍV. ö. Csel. 10.45 versével, hol szó szerint a ..Szentlélek ajándékáról” olvashatunk.) János evangélista nem h:ába fűzi hozzá Jézus szavaihoz: „Ezt pedig mondja vala a Lélékről, amelyet veendők valának az ő benne hívők, mert még nem vala Szentlélek, mivelhogy Jézus még nem dicsőítte- ték meg.” Még nem volt Szentlélek0 T. i. oly értelemben niég nem volt. mint ahogyan pünkösd óta van! A Szentlélek pünkösdi nagy kitöltetésének feltétele Jézus megdicsőiitetése vagvis halála, feltámadása, mennybemenetele volt. Jézus váltsáoműve kettéosztja a történelmet. A teremtéstől Jézus Krisztus megdicsőüléséig egy vonal: a Lélek előkészítésének szakasza. Ebbe tartoznak még a tanítványok is pünkösd előtt. Pünkösddel Kezdődik az úi vonal: az egész gyülekezet veszi immár a Szentleiket. Beteljesedik Joel próféciája- minden testre kiönti az Ür az ö Lelkét ÍJoel 2,28.) A próféták csak időnkint kapták a Lelket és csak bizonvos feladatokra. Jézuson már megnyugodott a Szent’élek. A gyülekezet pünkösdkor kapta. A gyülekezet Pál apostol szermt Szentiélekben él. mintegy az életeleme a Lélek (Róm. 8.2 és 9.) Ezt a kettőt- Jézust magát és a Szentlélek ajándékát az ember számára a hit köti össze. Aki .hisz Őbenne, az. kapja meg a Lé’ek ajándékát, sőt az maga is forrássá lesz, é’ővíznek folvamai hömpölyögnek annak belsejéből. Jézushoz menny Jézus Y’zét inni tehát ezt jelenti: hmni! Hiába terül el elöltünk az oázis, ha nem hajolunk le és nem merítünk belő’e kannánkkal. Hiába van Jézus'mk. ha nem hiszünk benne! A hívőknek igéti Jézus Krsztus a ^zentlé’ek belső áradását. melv először bennünket magunkat öntöz meg, azután kiárad másokra is;
