Élő Víz, 1951
1951-február / 3.szám
Isten nem valami jelentéktelen dolgot bíz Mózesre, hanem egyetlen választo't népét, a Néki legdrágábbat, Az ő ügye mindig drágább, mint akire bízza. Egy életre szóló küldetésről van szó. A megbízatást nem lehet visz- szaadni, nem lehet bizonyos időre felfüggeszteni, sem szabadságra, vagy nyugdíjba menni előle. Az egész életet meghatározza, Emellett az egyetlen, életre szóló küldetés mellett van sok esetröl-esetre megújuló küldetés is. Az Or csak annyit mond, hogy vezesse ki Izrael fiait, A részleteket nem mondja el előre, houy Mózes állandó függő helyzetben maradjon. így várja, hogy napró'mapra minden rész etfeladatra Istentől kii ön, határozott parancsot kapjon, Ilyen rész'et-küldetések nélkül Mózes nem mer tenni semmit. Állandóan figyelnie kell a napi parancsra, Eleven kapcsolatban kell lennie az Orral. Vájjon megkaptad-e mind a kétféle küldetést? Vigyázz! Egyik sem hiányozhatik, /l TUSAKODÁS Igen meglepő ezek után, hogy Mózes nem vállalja a küldetést. Az esze ment el ennek az embernek, hogy a kegyelmet visszautast ja? Vagy vakmerősége végleg nem ismer határt? Ha belehelyezkedünk Mózes állapotába, mindjárt megértjük' őt. „Kicsoda vagyok , én?" — kérdezi, hogy ilyen feladatra küldi őt az Or, Mózes megkegyelmezett állapotában sem feledkezett meg arról, hogy gyilkos. A legveszedelmesebb baj éppen az szokott lenni, hogy a megkegyelmezett bűnös elfelejti, hogy a kegyelem ellenére is bűnös, aki magában csak bűnre képes, de az Isten dolgaira egyáltalában nem. Bizonyára gondolt arra, hogy ő, a gyilkos, akit Egyiptomban olyan jól ismernek, ha az Or nevében szól, csak kompromittálja az Or nevét. Bár mi gondolnánk ilyen szent félelemmel arra, hogy bepiszkoljuk bűneinkkel az ö tisztaságát, s hogy miattunk káromoltatik az Ő szent neve. Bár'csak mi látnánk ilyen élesen a mi kizárólag bűnre való képességeinket. Isten nem haragszik ezért az érvelésért, hanem á küldetéshez még egy csodálatos ígéretet fűz: „En veled leszek!1' Nem szűkíti meg azzal, hogy mikor, hol, milyen feltétellel, hanem általában: mindig, mindenütt, minden esetben, harcban, kudarcban, bukásban, nyomorúságban, reménytelenségben, jó és balsorsban, akkor is, amikor minden ennek ellenkezőjét mutatja. Isten az ígéretét nem vonja vissza és nem másítja meg. Mered-e Isten ígéretére ráépíteni minden kételkedés nélkül az életedet? Mózes nem kételkedik az ígéretben, de a küldetést még sem fogadja el. Azt gondolnánk, felháborító a vak- merősége. A valóság azonban az, hogy minél többet ád néki az Or, annál méltatlanabbá lesz önmaga előtt. Nagyobb az ígéret, mint, a hite, amivel elfogadhatná azt. Az Or úgy igyekszik ezt a különbséget eltüntetni, hogy még nagyobb kegyelemmel ajándékozza meg: titkolt „Jahveh" nevét árulja el néki. Mózes az Isten nevében mehet, szólhat és cselekedhetik, Amit ő mond, tesz, úgy kell tekinteni, mintha Isten személyesen mondaná és tenné. Erre a kérdésre is felelj most őszintén: te az Or nevében szólsz és cselekszel-e? Mózesnek, úgy látszik, még ez sem elég. A kegyelem és a hite között ezáltal csak még nagyobb lett a különbség. Isten pedig nem a kegyelmet akarja kisebbíteni, hanem ellenkezőleg: a kegyelem növelésével akwja növelni a hitet is. Csodatevő erőt ad néki. Ezáltal Mózes előtt megszűnik minden akadály. Most rnúr nem csak ígéretet nyer, hanem bizonyítékot. Ott a szeme előtt történnek egymásután a csodák. Kézzelfogható tapasztalatot nyer, hogy a természeti törvények fölé kerül. Még van ugyan egy gyenge ellenérve, hogy ő nem szónok, s mikor ezt is leszereli az Or, szinte felnyög: „... csak küldd akit akarsz..." Mózes elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol végleg ,emond magáról, még a kegyelemről is. Nincs nála utolsóbb a földön. Ne is vesztegesse rá az Or a kegyelmét, Csak egyetlen felelet jöhet az ö elrontott életére: hagyja öt az Isten elkárhozni, egy pillanatig se törődjék vele, mert kizárólag ezt érdemli. Az utolsó szó azonban Istené: „Isten gyanánt leszesz." Tovább már nem lehet fokozni az ígéretet, S ez az ígéret is megáll: Mózesen meglátják az Urat. az ö dicsőségét. Es ez az ígéret győz az ellenálló Mózesen. Eltűnt a különbség kegyelem és hit között. Mózesnek nincs már akarata, szava sincs. Szó nélkül, alázatosan elindul, ahová az Or küldte. A te küldetésed talán nem ilyen volt? Mérd meg most Mózesé mellett. Igazi-e? Ha pedig még nem kaptál küldetést, csendesedjél el és figyelj kitárt szívvel, vájjon nem ebben az igében adja-e néked az Or? Izraeli főrabbi megtérése és bizonyság- tétele Jézus Krisztusról Szepesi Mo.jse testvérünk híradását már közöltük arról az örvendetes eseményről, hogy a volt bolgár főrabbi, Daniel Cion. aki másfél éve van Izraelben, megtért és Krisztus bizonyságíevőiévé lett. Most a ,-Sana” című finn evangelizációs lap közöl róla- hosszabb tudósítást, amely ll'gner Johannes norvég missziói igazgató értesülésére támaszkodik. Daniel Cion, aki korábban Bulgáriában volt főrabbi, Izraelbe - való kivándorlása után Jaffáb"<n körzeti rabbiként fo’vtatta szolgálatát. Mindazok az üldöztetések és szenvedések, amiket a náci-terror idején élt át, a Paleszt'nában végbemenő nemzeti m eg ele ven e dés-sel és lelkes ország, építéssel együtt olyan nagy hatást tettek rá, hogy valóságos lelik! válságba jutott. Az elmu’t húsvét ünnepén felment Jeruzsálembe és ott többnaoos tusakodás után csodálatos élményben részesült. Megjelent néki Jézus Krisztus, Izrael Messiásaként és ez a látomás végbevitte Dániel Cionban is azt a csodát, 'ami egykor tarzusi Saulban történt a damaszkuszi úton. Üj emberként tért vissza Jaffába és a Szentlélek erejével kezdte hirdetni a Názáreti Jézust, mbit az Ótestámentum megígért Messiását. A prédikálása óriási figyelmet ébresztett, személye .ai rabbik tanácsa elé került, amely elmebetegnek nyilvánította és ?. körzeti rabbi hivatalától való megfosztásra ítélte. A dolog azonban nem maradt ennyiben, mert Izrael politikai sajtója is beleavatkozott a dologba és kérdés tárgyává tette, lehet-e val kit elmebetegnek bélyegezni csak azért, mert mély lelki válságon ment keresztül és személyes vallási meggyő- désre jutott el. Hibáztatták a rabbik tanácsát, hogy szakképzett lélekgyógyász véleményének a kikérése nélkül olyan beletet hirdettek, ?mi- hez nem volt meg a megfelelő felkészült-légük. A hivatalától való megfosztást mondják ki más indokolással, de ne adjanak itven véleményt arról az emberről, akinek a becsületességét. feddhetetlenségét senki sem vonhatja kétségbe. Meg kell itt említenünk, hogy jelentős számban vannak ma Izraelben oly n zsidó •származású keresztyének, akik Krisztus híveiként is megmaradnak a zsidó nép közösségében és teljes erővel részt vesznek az onszág- építésben. Közéjük tartozik Daniel Cion rabbi is. Nyilvánosan kijelentette, hogy nem csatlakozik -egyik keresztvén le lekezethez sem. hanem meg akar maradni izraelitának, vállalva mindazt az áldozatot, amit az új Palesztin:! építése je’ent. A zsidók soraiban elhangzó bizonyságtétele Jézus Krisztus, az elküldött Messiás .mellett így még nagyobb hitelre talál és kényszeríti fajtestvéreit arra, hogy újra gondolják át a Názáreti Jézushoz való visz onyukr.it. Dániel Cion és sok társa nem azért vette fel a kereszteéget, hogy meneküljön a zsidóságból, hanem abban a szilárd meggyőződésben, hogy népüket -és országokat nem csupán anyagi, hanem lelki építésben még jóbb:n_ szolgálhassák. Daniel Cion rabbi hivatalától felfüggesztve •szabadtéren és vi_ iági összejövteli helyiségekben hirdeti a Krisztus evangéliumát, ezrekre menő hallgatóság előtt. Egyik je- ruz&álemi bizonyságtételét ötezren hallgatták feszült figyelemmel. A régi üzenet új -erővel télik meg és sokan nem tudják magukat kivonni a hatása ».ól. Az újságok gyakran foglalkoznak Daniel Cion mondanivalójával. Új -szelek fújnak Izraelben. Az evangélium hangja is megszólal. még pedig a választott nép_ bői való bizonyságtevők ajkán. Nemde ez is annak a bizonysága, hogy új Izrael van megszületőben. 4 ELŐ VÍZ
