Élő Víz, 1950

1950-november / 24. szám

1900 ÉVES AZ EURÓPAI KERESZTYÉNSÉG 5. Egy virágzó gyülekezet születése (Olvasd el: Csel. 17 = 1—10) A íilippi tapasztalatokkal gazdagodva Pál és társai egy napi gyaloglás után érkeztek el arra a pontra, ahol a Strimon-foivó tóvá szé’esedik ki- A tó közelében a dombok között nagy város kör­vonalai bontakoztak ki előttük. A különböző irányból összefutó országutak nyomán „kilenc út városának” nevezi a környék népe Amphipolist. Az evangélium szolgái itt nyilván csak egy éjszakára á'lottak meg es anélkül, hogy a város lakóival közelebbi érintke­zést szereztek volna, másnap reggel már folytatták az útjukat. Hegyes, sz:klás íöldnvelven keresztül érkeztek meg Apollóniába. Itt is csak az éjszakát töltötték. A harmadik napi járóföld után tárult elé­jük Thessalonika. Ez a város a tengeröböl csúcsában helyezkedik el, régebben Tnerma volt a neve, amit Nagy Sándor változtatott, meg a nőtestvére, Cassan- der felesége neve után Thessalonikára. Manapság rövidítve Szalonikinek híviák. Ennek a városnak, mint kereskedelmi és közlekedési közéDpontnak, rég­óta nagy szerepe van Macedonia történetében. Mint ilyen, különösen is alkalmas lett a keresztyén misz- sz'ó támasznontjául. Az evangélium jó híre gyorsan terjedt ebből a városból e^ész Macedóniába, sőt Görögországba, am:nt azt Pálnak a néhány hónap­pal később írott leveléből tudjuk. (I. Thess. 1 :8.) A ZSINAGÓGÁBAN Thessalonikában bizonyára több zsidó lakott mint Filippiben és gazdagabbak is lehettek, mert zsinagógájuk is volt. Pál missziói munkájában az első állomás eddig mindig a zsidókkal való kapcso­lni felvétele és a zsinagógának a felkeresése volt- Több oka volt erre. Az Otestamentum olyan alap volt a számára, amire az Újszövetség épült. A pró­féták jövendölései, Izraelnek a várakozása olyan előzmény, aminek a bete'.iesültét jelentette a Názá­reti Jézus élete és munkáin. Meg azután a szívéhez is közel volt a zsidó nép. A római birodalomban szétszórt diaspora zsidóságot is testvérnek ismérte, az ősatyák leszármazottainak, akiknek a számára a szíve egész szeretetevel hozta az evangélium üzenetét. Ezt csinálja Thessalonikában is. Egymás után három szombaton áll ki a gyülekezet elé és magya­rázza az írásokat. (Hiszen a legkiválóbb rabbi isko­lájában tanult írástudó volt-} Az ő írásmagyarázata azonban nagy mértékben különbözik a többi izraeli rabbi törvénymagyarázatától. A prédikációja határo­zott célt tart szem előtt. Egymás után vesz; sorra az Giestamentum írásb'zonyTékait, annak az igazolá­sára, hogy a názáreti Jézus a megígért Messiás. Az veit a célja, hogy a zs dólc a saját szent könyvük alapján nyerjenek bizonyságot afelől, hogy a Jézus a Krisztus. Bizonyára sorra vptte a Messiásra vonat­kozó próféciákat, amelyek a Messiás születésének a helyére, származására, életének általános vonásaira, csodatetteire és halálára vonatkoztak. Hirdette, hogy Jézus egy személyben az úrnak szenvedő szolgája és mindenható Király. Hatalommal parancsolt a tisztátalan lelkeknek, a természeti erőknek, megszün­tette a bűn következményeit, a betegséget és a halált. Esaiás 53. próféciája szerint bűnösök közé számlálva, ke"esztpn halt meg, de harmadnapon fel­támadott a halálból. Es az ő diada’rms feltáma- d'sa a bizonysága annak, hogy a váltságmű elvé­geztetett. Isten kiengesztelcdőtt a bűnös emberrel és új szövetségre lép az ö népével. A ^zenMélek maga a bizonyság a beteljesedett vá'tság mellett, armnt kiáradt, mindazokra és gazdag g'rümölcs"t terem bennük, akik csak az üdvösség Igéjét hittel fogadják. A zs:d~k nyilvánvalóan nagy figyelemmel hall­gatták Pálnak a fejtegetéseit. Pég e’fe’ejtett írások elevenedtek meg előtt"k és ere’étvesztctt próféciák tehek meg újra élettel. Ellanyhult Messiás-várásuk is újra éledt. Thessalonikában az alatt a három hét alatt a kereskedelem, a pol'tikai élet, a vagyonszer­zés helyett újra első helyre került az izraeliták éle­tében Istenüknek az üzenete. Egy do'got azonban semmikénpen nem tudtak elfogadni. I e-galább;s nagy többségükben. Azt t. i., hogy a próféták által meg­ígért és Isten által elkü’dött Messiás római hely­tartó kivégzettéként kereszten fejezte be volna az életét. Ha valaki az akkori Izraelből, akkor éppen az idegenek közé beékelődött diaspora-zs:dók vártak olvan Messiást aki megdönti a császárnak a hatal­mát és őket, elnvomott. Úsebbségi sorsot sinylő Izrael fiait juttatja hata'onua. Szégyenteljes vég-t érő, keresztrefeszített Messiásról nem is akartak tovább hallani- Három szombati missziói :gphirdetés után Pált és társát kikergették a zsinagógából. A SZÖVŐSZÉK MELLETT Pál apostol evangélizációs munkájának csak egyik ága volt a zsinagógái összejövetel, ő azon­kívül is hirdette az evangéliumot és pedig a kenyér kereső munkáját, a sátorponyva-szövést gyakorolva. Éppen a thessalonikai levelekből tudjuk, hogy Pál ebben a nagy kereskedő városban mennyire vigyá­zott arra, hogy anyagiakban senkinek terhére ne legyen. „Emlékezhettek atyámfiai a mi fáradozá­sunkra és bajlakodásunkra- mert éjjel-nappal mun­kálkodva hirdettük nektek az Isten evangéliumát, csak hogy senkit meg ne terheljünk közületek.” (I. Thess. 2:9. v. ö. II. Thess. 3:7—8.) A szövőszék mellett azonban Pál nemcsak a kenyerét kereste meg, hanem módja volt a legkülönbözőbb kézművesekkel való találkozásra. Bizonyára a szombati prédikáció után egymás után keresték fel hétköznapokon olya­nok, akiknek a szívében vágyakozás támadt az után a Krisztus után, akivel ^ál szemtől-szembe került a Damaskusba vivő úton és akit olyan fáradhatatlanul hirdetett. A kékrestő aki könvékig kék kezekkel ha­jolt a kádja fölé, a gölöncsér, aki agyagot formált, a cserzővarga, aki maga készítette elő a bőrt a piros szandálokhoz és nyergekhez, a hajóács, aki új gá­lyákon dolgozott, mind nagv figyelemmel hallgatták Pált. Köze1 jutott hozzájuk és h'ttek a szavának, hiszen ugyanolyan fáradságos munkával kereste a kenyerét, mint ők. De nemcsak a kézművesek fi­gyelme fordult Pálnak az üzenete fe'é. A kérdezők, érdeklődők és a hallgatók között ott voltak a városi tanácstagok, gazdag kereskedők, messze Perzsiából hozott drága kelmékbe öltözött előkelt asszonyok. • ÉLŐ VÍZ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom