Élő Víz, 1950

1950-január / 2. szám

Negyven év után Az elmúlt évben volt 40 éve annak, hogy a ma­gyar evangélikus egyházunkban szervezetten meg­indult a külmissziói munka a Misszióegyesületnek az alakulásával. Ila ez a szervezett munka nem is jelenti misszionár(iusok nagy tömegeinek a kikül­dését és pogányok ezreinek a megtérését, mégis érdemes erre a 40 évre visszapillantani. Missziói munka már a Misszióegyesület meg- al áku lás a előtt is folyt magyar evangélikus munkások részéről. A legelső Pilder György volt, akinek a neve Herrnhutban bukkant fel a legelső munka idején. Amikor pedig a múlt század negyvenes évei­ben Wimmer Ágostonon keresztül az ú. n. újpietista ébredés Magyarországba is eljutott, ennek missziói téren 'Böhm Sámuel missziói szolgálata lelt az ered­ménye, aki Nyugal-Afríkában az ehwo négerek kö­zött fejezte be életét. Ezeket azonban nem mi küld­tük ki, hanem külföldi missziói szervezetek. 1900 körül kezd hazánkban határozottabban ki­bontakozni egy kisebb arányú ébredés angolszász hatások alatt Ennek lett az eredménye 1900-ban a KIÉ külmissziói bizottságának megalakulása, majd 1903-ban már önálló külmissziói szövetséggé alakul át ez a bizottság. A missziói ébredés nem a szervezet létrejöttében nyilvánult meg elsősorban, hanem ab­ban, hogy Kunszt Irén és Pauer Irma személyében misszionáriusok is kikerülhettek a missziói munka­mezőre ebből az ébredésből. Mi szükség volt akkor a "Misszióegyesületre. ha Isten már az alakulása előtt is adott missziói éb­redést és annak már megvolt a kerete is egy önálló szövetségben? Ez a szövetség az angolszász ébre­déseknek a hatása alatt „felekezetíeletti“ volt és nem tudta kellően értékelni a reformáció hitvallásos örökséget. iEz a helyzet néhány fiatalabb lelkészt nem tudott kielégíteni, ök Németországban kapcso­latba kerültek egy másik ébredéssel, amely Neuen- dettelsau intézményeiben máig is él és tisztán lutheri hitvallási alapon áll. Ilyen ébredés lebegett ezeknek a lelkészeknek a szeme előtt is. így jött létre az evangélikus egyház hitvallásainak az alapján a Lip­csei Misszió fiókjaként Pozsonyiján 1903. február másodikán a „Magyarhoni Ág. H. Ev. Misszióegye­sület“. f A Misszióegyesület mindjárt alakulásakor arra törekedett, hogy a maga táborába gyűjtse össze egyházunknak a felébredt tagjait és erősítse őket, amikor az egyház legnagyobb része mély álmát aludla. Kifelé pedig a hozzánk legközelebb eső te­rület. a Balkán mohamedán lakossága felé tekintett, mint leendő magyar evangélikus missziói munkamező leié. i Ez az idő még nem volt a kiterjedt ébredésnek az ideje egyházunkban. így nem is nagyon lehettek meg a pogánymisszió terén a Misszióegyesület mun­kájának az eredményei. Isten Szentlelke azonban csendben elvégezte a munkáját, ha másképpen is, amint mi képzelnők. Bár az egyházban a missziói munka végzésére alakult egyesület sokféle helyes­léssel találkozott', mégis igazán csak néhány ember­nek volt a szívügye. vissza magunknak semmit abból, amit kaptunk. Pált űzte, kergette a kapott világosság, vinni a mennyei fényt, úgy kell elindulni nekünk is a bi- zonyságtevö szóval ajkunkon. Ezt a szolgálatunkat, Isten országa terjedéséért mondott könyörgésün­ket s áldozatkészségünket bizonnyal megáldja az Űr. A szívekben itt-ott felgyűlő fényesség jelzi, hogy a mi Urunk beváltja ígéretét. Amikor az egész világon hirdetteiik az evangélium, akkor jön el ö dicsőségben. (Máté 24:14.) Nagyobb lendületet adott a Misszióegyesület éle- ■ tének a missziói szövetség evangélikus tagjainak a csatlakozása. Velük jött a Misszióegyesülethez a misszió tudományának a magyar nyelvű alapvetője, Podmaniczky Pál is. Ebben az időben az egyesület munkája kifelé abból állt, hogy anyagilag támogatta a Lipcsei Missziót, befelé pedig mindjobban az éb­redés munkálását tűzte ki feladatául. Abban az idő­ben egyházunkban csak a missziói konferenciák je­lentették a mai értelemben vett konferenciákat. Kü­lönösen Gáncs Aladár titkársága idején volt a Misz- szióegyesület az ébredésnek a munkálója. Amikor pedig az ébredés munkásai megszervezik a Baráti Mozgalmat, ez is a Misszióegyesület szárnyai alatt alatt indult el. Eredmény tekintetében a legvilágosabb a misz- sziónak és az ébredésnek az összefüggése. Nem vé­letlen, hogy addig nem akadt a Misszióegyesületnek munkása, amíg meg nem kezdődött a mostani éh­ébredés a finn hatásoknak a nyomán. Első misszio­náriusunk is Finnországban kapja az elhívást. Ami­kor pedig az ébredés mind nagyobb méreteket öl­tött, jött a következő eredmény, missziói intézetünk­nek az elindítása Nagytarcsán. Hisszük, hogy ez még csak a kezdete annak a nagy munkának, ame­lyet Isten a pogányok között akav elvégezni általunk. Ha végigtekintünk Misszióegyesületünknek 40 éves történetén, Istennek több mondanivalója van általa a mi számunkra. A missziónak a munkája a legszorosabban össze­tartozik az ébredéssel. Ahol nincsen ébredés, ott nem lehetséges a missziói munka sem, bármennyire is ég érte egv-két lélek. Évtizedeken át nem tudott a Misszióegyesület aktív missziói munkát végezni, sőt eredeti célkitűzéséről, a mohamedán misszióról is azért mondott le idők folyamán, mert nem volt ébredés, amely ezt a munkát hordozta volna. Ue akármennyire látjuk is ezt, ez az idő és ei a munka sem volt hiába. Majd az Űrnak a trónja előtt lesz nyilvánvalóvá, mennyit végezhetett el Isten Szent­lelke a Misszióegyesületen keresztül ebben a látszó­lag terméketlen időben is. Amikor terebélyesedni kezdett a magyar evangélikus ébredés, természetesen megindult a nagyobb missziói felelősség is. A misszió és az ébredés olyan szorosan összetartoznak, hogy a missziói munka lehetetlen ébredés nélkül, de az ébredés sem tud igazán kibontakozni missziói mun­kának a végzése nélkül. A Misszióegyesület alakulásakor a Lipcsei Misz- szióhoz csatlakozott, amely raz Evangélikus Egvház Missziója“. Nem azzal, hogy szervezetileg beleillesz­kedik valamely egyházi szervezetbe, hanem azzal, hogy minden egyházi szervezettől függetlenül is az egyház tanításának az alapján áll. Ezt a hitvallásos alapot, amply a racionalizmussal szemben a Bibliát nem kritizálja, hanem hiszi és ahhoz végsőkig ra­gaszkodik. Isten is jóvá hagyta azzal, hogy 40 évig megtartotta a Misszióegyesületet ezen az alapon. A nem ezen az alapon induló missziói szövetségnek fel kellett oszolnia, hogy. mint hitvallásos alapon álló református szervezet újjáalakuljon. A misszió ott tud igazán munkát végezni, ahol megmarad a mozgalmi jellege. Ez a jellege eddig megvolt a Misszióegyesületnek. Külföldi példák mu­tatják, hogy a misszió csak független mozgalmi jel­leggel dolgozhatik áldásosán. 'így nem lehet bele- kényszeríteni egy felülről irányított egyházi bizott­ságba. Ez sehol sem sikerült. Az evangélikus egyház nagy missziói alakulatai (Neuendettelsauu Lipcse, Ilerrinannsburg, Breklum, Dán, Finn-. Norvég Misz- szió, stb.) mind ilyen mozgalmi jellegű szabad szer­vezetek. Csak ott nincsen szükség külön missziói szervezetre, ahol az egész egyháznak is mozgalmi jel­lege van, mint Amerikában. Ezért volt szükség és van szükség ezután is egyházunkban egy külön moz­galmi szervre, amely a missziói munkát végzi. WeJler Henrik 2 ÉLŐ VÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom