Élő Víz, 1950
1950-november / 23. szám
üres bölcselkedésével. Valóságos dolog az örök élet. Valóságos az örök kárhozat. Egyszer kifizetésre kerül a bűn zsoldja. Minden bűn és hamisság elveszi igazságos büntetését. És valóságos az örök üdvösség. Aki Krisztusban hisz, egy sem szégyenül meg. Nincsen senki, aki Jézusért földieket hagyott oda, és ne kapna odaát örök életet. Nem számít, hogy az emberek mit gondolnak, vagy mit mondanak. Honnan tudnák, ha az egyetlen tanúbizonyságot nem hallgatják meg?! Az a fontos, hogy Jézus megmondta, meg Ígérte. Ő pedig állja a szavát. De ki veszi az örökkévalóságot ilyen komolyan? A földiekhez kötött ember, akinek az élete belevesz a por gyűjtésébe, papírkoronák és karácsonyfadíszek utáni hajszába, mosolyog az ilyen beszéden. Bolond! Miért rohansz nyitott szemmel a vesztedbe? Ha látnál valakit süllyedő hajón dőzsölni a helyett, hogy beugranék az utolsó mentőcsónakba, azt mondanád róla: részeg vagy őrült. Ha látnál valakit nyugovóra térni a második emeleten, amikor az első már tűzbe borult, azt mondanád, hogy az illető bizonyosan vak vagy süket. Ha látnál valakit autón — óvó figyelmeztetések ellenére —• teljes sebességgel hajtani azon az úton, ameft Itt, a bűn által megrontott világban sok akadálya van a szeretetnek. A kegyelemnyerés csodájában Isten gyermekeivé lettünk, de nem szűntünk meg ugyanakkor bűnösök lenni. Jézus Krisztus vérében, a hirdetett evangélium hittel fogadása által bocsánatot kaptunk minden vétkünkre, azonban megromlott testünket életünk végéig kell hordoznunk, az pedig mindvégig a bűn támaszpontja marad egészen a sírig. Ezért van itt nagy Szükség a szeretetre. Mindegyikünknek gonosz, önző érzékeny szíve van, ami sok bajt és szomorúságot okoz hívő keresztyének között is. A szegény irígyli a jobbmódút, a tanulatlan a tanultab- bat, a lelkileg elmaradottabb nz erősebb hitüt. Viszont az anyagiakban, szellemiekben és lelkiekben gazdagabb könnyen lenézi, elhanyagolja azt, akinek kevesebb van. Ezenfelül van még a bűnös természetünk sok öröksége az új életben is: az érvényesülni akarás és a kisebbrendűségi kérdés, a sértődékenység és a bántó modor, a másokon csüngés és a külön utakon járás, mind megannyi tehertétel, ami miatt szenvedést jelent egymásnak a szeretetben való elhordozása. Nem megy az másképp csak az állandó, kölcsönös megbocsátás útján. Megalázkodás, bocsánatkérés és szívbéli megbocsátás — ez a testvéri közösség belső törvénye. És éppen ez megy legnehezebben a mi konok, kemény szívünknek, Péternek se mehetett könnyen, azért kérdezi meg Jézust: ,Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni és néki megbocsátanom: még hétszer is?“ (Máté 18:21). Jézus válasza pedig a megbocsátást nagyon számon tartó Péter elé egészen más mértéket állít: ,,Nem mondom neked, hogy még hétszer is hanem még hetvenszer hétszer is.‘‘ (22. v.) Ez pedig bizonyára nem azt jelenti, hogy csak négyszázkilencven- szer, hanem számtalanszor, végnélkül: ahányszor csak vétkezik ellened. A keresztyén embernek mindig készen kell lennie a megalázkodásra, bocsánatkérésre és a megbocsátásra. Nem csoda, hogy a tanítványok ez előtt az életfolytatás előtt így könyörögtek a Mesterhez: „Növeld a mi hitünket!1* (Lukács 17:5,) Mintegy azt fejezték ki ezzel: mi magunkban teljesen alkalmatlanok, képtelenek vagyunk ilyen szeretetre, ilyen testvéri közösségre. lyík szakadékba torkollik, azt gondolnád róla, hogy öngyilkos akar lenmi. Te nem rohansz-e a pokolba? A legszörlnyűbb ön- gyilkosságba ? Vagy teljesen vak és síiket vagy mindarra vonatkozólag, ami a láthatatlan világot illeti? Örült vagy részeg vagy? Ne sértődj meg. Csak a javadat akarják ezek a kérdések. Jézus azt mondja: ,,Mít használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, az ő lelkében pedig kárt vall?'2 3 4 5 Bolond ember! Ne kövesd el a legnagyobb tévédést! A földi élet csak egy millicmodnésze a pillanatnak —■ vagy talán még annyi se — az örökkévalósághoz viszonyítva. És csak azért kaptad, hogy ezalatt megismerd Istent, térj meg hozzá és kezdj el élni őneki. És nem töltöd-e mindenféle hiábavalósággal a drága időt?. Hát nem bolondság ez? Nem a legnagyobb tévedés? Pedig millió és millió ember él ennek a tévedésnek a bűvöletében! És fizet rá erre az esztelenségre helyrehozhatatlan kárvallással. Eszmélj, amíg 'idlőd van! Téríj [életmódodnak a megújulása által, amíg nem késő. Ne- meg, változz át a te elmédnek, bensődnek, egész szem- hogy te is bolondnak találtass az ítélet napján, Jézus Szavaiból azonban egészen világosan áll elénk, hogy Istennek ez az akarata az övéi számára: a keresztyének bocsássanak meg egymásnak feltétel nélkül és szeressenek ilyen egymást elhordozó szeretettel. Mert éppen ez a keresztyénség. Isten országa a megbocsátás birodalma. Bűnbocsánaton alapul és megbocsátás által áll fenn. A Jézus Krisztus véréért te is beletartozható!. És a megbocsátás gyakorlása által benne maradhatsz. Dicsérjük, mert jó az Űr Buddhista dallam. 2. Gyújtott világ kezdetén Napot, hogy betöltse fény; Mert irgalma sziklaszál, Mindörökké bizton áll. 3. Vitte vad pusztákon át Népét, kedvelt vándorát; Mert irgalma sziklaszál, Mindörökké bizton áll. 4. Megszán, ha útunk setét: Ránk ejti tekintetét; • Mert irgalma sziklaszál, Mindörökké bizton áll. 5. Dicsérjük hát, jó az Úr, Áldjuk szakadatlanul; Mert irgalma sziklaszál, Mindörökké bizton áll. Angolból fordította: Solt László. 4 ÉLŐ VÍZ
