Élő Víz, 1950
1950-október / 21. szám
dista lelkész bizonyságtétele a Fidzsi szigetekről, aki elmondotta, hogy milyen erkölcsi megújulást hozott Krisztus a sziget nemrégen még emberevő népe számára. — Második este a Yale egyetem theológiai dékánja, Dr. Weigle A. Luther professzor, a hires bibliafordító, szólott. Ö' az elmúlt fél^ évszázadról számolt be és elmondotta, hogy 50 évvel ezelőtt az emberek csak nevetve legyintettek, mikor valaki eredendő bűnről beszélt és ezért nem tudtak Krisztussal mit kezdeni. Ma tudjuk mi a bűn, csak sokan még azzal nincsenek tisztában, hogy a bűn egyetlen orvossága: Krisztus. — Érdekes volt az az előadás, amit egy keresztyén diplomata ajkáról hallottunk. Az egyetlen nagyobb keresztyén kisebbséggel rendelkező arab ország, Libanon képviselője az Egyesült Nemzeteknél, Malik Károly követ elemezte annak a krízisnek az okait és megnyilvánulásait, amely a mai ke- resztyénséget olyan bénává teszi. Igen érdekes volt az, hogy ez a laikus keresztyén mutatott arra reá, hogy hiányzik keresztyénségiinkből az első keresztyéneknek az az öröme, hogy csak Istentől félünk. Vasárnap akkora tömeg jött össze az ünnepi nagygyűlés végighallgatására, hogy a .Colosseum“ sem tudta volna befogadni azt. így a rendezőség erre az estre a város legnagyobb sportcsarnokát bérelte ki, de még ez is majdnem hogy kicsiny volt az óriási tömeg befogadására, hisz Kanada távoli részeiből is nagy számban érkeztek ifjak és idősebbek autóbuszokon erre az ünnepélyre. Ennek az estnek a főszónoka egy kínai ifjúsági vezető' volt, a zenei rész szolgálatát pedig Torontó egyesített egyházi ének- és zenekarai látták el. Az ünnepélyt megelőzően koszorúzták meg Raikes Róbertnek a tartományi parlament előtt álló Szobrát, aki 1780-ban az angliai Gloucesterben megszervezte az első vasárnapi iskolátMégis a legnagyobb érdeklődés a két utolsó estét előzte meg. Az egyiken a japán keresztyénség legendás hőse, Kagawa beszélt ,>Krisztus a mi utcánkon“ címmel. A szegények, kivetettek, megbélyegzettek iránti pásztori felelősség szükségességét helyezte a résztvevők szívére, gazdagon illusztrálva mondanivalóját saját, a tokiói nyomortelepen végzett munkájának tapasztalataival. Utolsó este pedig Neill püspök, a eanterbury-i érsek helyettese és az Egyházak Világtanácsában az anglikán közösség képviselője, szólott az összegyültekhez. Magas egyházi megbízatása ellenére nincs benne semmi „főpapi“ vonás. Ö ma is Krisztus evangélistája, az, aki volt akkor, amikor mint indiai misszionárius szolgálta az Urat. Most sem Szólott másról, mint a Krisztus keresztjéről. Arról a keresztről, amelyik azt hirdeti, hogy a rosszat csak a szeretet győzheti le. Arról a keresztről, amely megmutatja az ellenség erejét és saját gyarlóságunkat. Arról a keresztről, amely elviselhetővé teszi a szenvedést, mert önmagán túlmutat: a feltámadás felé. Arról a keresztről, amely azt üzeni most is nekünk, hogy minden Krisztustól függ. Elhangzottak a világ egyik legnagyobb ma élő evangélistájának a szavai. A keresztről szóló beszéd elnémította az-elöbb még egymásnak úgy örülő keresztyén nevelők mosolyát. Először egy csendes bűnbánati fohászkodásra hajthatta fejüket, aztán felemelte tekintetüket és figyelmüket a feladatokra irányította. Csendben felkeltek helyeikről, és kilépve a torontói „Colosseumából, elindultak azokhoz vissza, akiket az Űr reájuk bízott. Egy, a konferencián oly sokat énekelt kedves dallam sorai kísérték őket útjukon: Krisztusban nincs sem Kelet, sem Nyugat, Őbenne nincs sen> Észak, sem Dél, Csak a szeretetnek nagy közössége, Amely kiterjed az egész földre. —y —V Elmenvén, tegyétek tanítványokká a cigányokat! A ceglédi cigánymisszió megindulását írom le a testvéreknek. Egy tavaly megtért leánytestvérünket használta fel az Űr. Tavaly jelent meg egy cikk az ÉLŰ VIZ-ben (azóta már több is!), ekkor keltette fel benne a felelősséget az Űr a cigányok iránt. Karácsony előtt néhány nappal a postán megkéri egy cigány, legyen szíves írjon meg egy táviratot a fiának, hogy a kislánya beteg. Testvérünk készségesen megtette. Karácsonykor meglátogatta őket. Bibliát olvasott; beszélt a megszületett Űr Jézusról. Éneket tanított. Kérték, máskor is menjen ki közéjük. Hamarosan, szinte egyik napról a másikra, engem is a cigányok közé állított az Űr, aki ugyan nem sokat törődtem a cigányokkal azelőtt. Nemsokára egy éve lesz, hegy cigánymisszió folyik városunkban. Áldott legyen érte a mi Istenünk, hogy három csoportot és több cigányok között szolgáló testvért is kaptunk tőle. Kettesével járunk egy- egy csoportba. Egy testvérünk írni, olvasni tanítja őket. Egy özvegyasszeny testvér jelentkezett a napokban, hogy a nőket tanítaná kézimunlkázní. Mindenki azzal szolgál, amivel tud. Van aki imádkozik értük és értünk, akfk köztük szolgálunk. (A szolgálatban is különbség éan,( de ugyanaz az Űr. I. Kor. 12:5.) Egyszer egy 11 éves leánytestvérem vállalta, hogy kimegy helyettem egyedül a cigányokhoz. Imádkozott, fölolvasta a kjelölt igét, a cigányok vallomása szerint, még meg is magyarázta, majd Turmezei Erzsébet „Ragyogjatok szép csillagok“ c. könyvéből felolvasott, éneket tanított. Egy ev. gyermekbibliakörös leányka volt. Két-három hónapja járunk legújabb helyünkre. Valósággal isszák az ige mondanivalóját. Egy gyerek megszólal, akkor már csittítják, hpgy ne zavarjon bennünket. Szék hiányában egy teknőt fölfordítanak, leterítik egy tiszta pokróccal és arra ültetnek bennünket, ők pedig a földre telepednek mellénk. Előző tapasztalatok alapján itt is elkezdtük Jézus születésénél az igemagyarázatot. A mi kedves cigányaink a következő órán már azt kérték, hogy Jézus ke- ~es.zthaláláról beszéljünk, kérésüket teljesítettük, de azért minden órán meghallgatnak újra. Szeretném a tapasztalatokat nagyjából a testvérek elé hozni, hogy közkinccsé legyenek. Igét legjobb, ha Krisztus születésétől kezdve tárgyaljuk, pl.: mi Máté evangéliumát vesszük alapul. Mindig kér- ciezzük vissza, amiről beszéljünk, akkor i? és a következő alkalommal is, felnőttektől i s. A cigány nagyon számító nép. az anyagi segítéssel nagyon vigyázni ke*l. Egyik testvérünk álláspontja az volt, amikor csoportját átvette: megmondta nekik határozottan, semmi mást nem adhat nekik, mint a tiszta .evangéliumot. Ha akarják jó, ha nem akarják reu. jár közéjük. Szükséges, hogy a cigányokkal foglalkozóknak meg legyen a kapcsolatuk egymással is. Aki egyedül van, levelez-' zen valakivel. Jó volna, ha éppen úgy, mint a vasárnap esténként a gyeimek missziói munkáért, szombaton az igehirdetőkért, pénteken este pedig a cigányokért imádkoznánk rendszeresen. A nyáron Foton voltunk együtt kül- missziói konferencián, ahol a cigányokról is szó volt. Egy testvér általánosságban beszélt a cigányokról, Koltainé, egy 70 éven felüli néni az eddigi munkájáról számolt be, néhányat cigányénekei közül is fölolvasott. Az országos munkáról é9 a ceglédi cigány- misszióról is hallottunk. Esténként és a konyhán segítés közben is tanulgattuk a szebbnél-szebb cigányénekeket, cigányul és magyarul is. Az Ev. Misz- szió Ifjúsága is komolyan foglalkozik a cigánymisszió kérdésével, reméljük a jövőben minél több ifjúsági missziós is belekapcsolódik a cigánymisszióba. Kérlek testvér, aki ezt a cikket olvasod, imádkozzál a cigányokért és akik velük foglalkozunk, értünk is. Üj munkásokért. Amikor találkozol az utcán egy cigánnyal, vagy bemegy hozzád kéregetni, kérdezd meg tőle, isme- rí-e Jézust, és tégy előtte tanúbizonyságot Róla, a Megváltómról, ha ugyan neked is Megváltóddá lett már. Kiss Ibolya Cegléd FÉRFIAK FIGYELMÉBE. Az Evangélizáció őszi férfi konferenciáját a fóti, belmissziói otthonban rendezzük meg október 29-től november 2-ig- Különösen a budapesti és pestkörnyéki gyülekezeteinkből számítunk tömeges részvételre. Hívjuk fel rá minél több férfitestvérünk figyel- \nét. 4 ÉLŐ VtZ
