Élő Víz, 1950
1950-július / 15. szám
Életét adta — életet ad „Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért... És én örök életet adok nékik.'1 Ján. 10:11, 28. A jó pásztor-zsoltár (Zsolt. 23.) előremutat Jézusra. Nélküle a „nem szűkölködöm" csak a földi élet gondviselését jelenti. Aminthogy a legtöbb „keresztyén" és „keresztény" ember hite a valóságban nem is több ennél. A gondviselést csodálatosan megtapasztalva sokan elmondják, hogy nem félnek semmitől, mert Isten olyan kegyelmesen őrizte meg őket és gondoskodott róluk, hogy feltétlenül bíznak Benne a jövőben is. A szoron- gatás idején ez a hitük adott erőt, ez az erős hit tartotta őket. Nagyon érdekes, hogy a hitnek ebben az állapotában az ember gondviselő Pásztorként nem Jézust, hanem a Jóistent szokta emlegetni. Mert Jézusa nincs is. Nem gondol rá, hogy a gondviselő Jóisten „felhozza az ő napját mind a. gonoszokra, mind a jókra." Esőt ád egyiknek is. és a másikak is. (Máté 5:45.) .Sőt, akit fiává fogad, éppen azt ostorozza meg jobban. (Zsid. 12:6.) A földi élet szerint éppen azt „tartja meg" kevésbbé. Ez a Jóistenben, mint a gondviselő pásztorban való erős hit az örök üdvösségre nézve semmivel sem ér többet, mint a csirkék hite a gondviselő jó gazdasszonyban, aki mindennap megjelenik és szórja nekik a szemet a szakajtóból. Erős bizonyossággal szaladnak azért mind feléje. Egészen addig, amíg egy napon rémületes meglepetésükre elkapja a nyakukat és elvágja a konyhakéssel. Ott fetreng- nek a vérükben a végzetes tévedés után. Testvérem, nézz magadba most, amíg nem késő: nem ilyen gondviselés-hited van-e? Odaát késő lesz a rémületes ébredés! A földi élet gondviselése: a kis gondviselés. A nagy gondviselés az, hogy a mennyei Atya úgy szerette a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte. A jó pásztor életét adta a juhokért. Gondot viselt ezzel nem csupán a földi életről, hanem az örökéletről is. Erre ez volt az egyetlen mód. Úgy, mint amikor eljött az oroszlán és elragadta Dávid bárányát, akkor nem volt más segítség, mint az, hogy elment utána, kockára tette életét és levágta és kiszabadította szájából. (I. Sám. 17:34—35.) Érted az „ordító oroszlán" jött el, a Sátán. A bűn fogaival és karmaival ragadott el s a magad erején nincs szabadulásod. Jézus győzheti csak le' és szabadíthat meg hatalmából. De a dolog ennél is szörnvűbb, mert saiátmarfad mentél bele a bűnbe és lelkileg halottra váltál benne. Magad vagy az oka, s ezzel magadra vontad Isten igazságos ítéletét: az átokhalált, a kárhozatot. Ember nem segíthet rajtad: hiszen ugvanebben a nvomorúságban szenved va- lamennvi, (Rom. 3:10, 12: Mik. 7:4/a: Préd. 7:20; V. Mózes 8:21.) Az egvetlen megoldás az, hogy Isten Fia, a „Jó Pásztor" eliött utánad, s nemcsak kockára tette, hanem odaadta az ítéletre az életét érted és helvetted. Ez az Isten szerelmének, a Krisztus szerelmének csodálatos „nagy" gondviselése. Ezért lett Isten Fia emberré, ezért lett a Jó Pásztor báránnyá. így kell megismerned Őt, hogy valóban pásztoroddá lehessen. Ő a csodálatos bárány, akiről bizonyságot tett Keresztelő János. Isten Báránya, aki elveszi bűnödet, elszenvedi büntetésedet, hogvha hiszel Benne, élete árán örökéletet adjon neked. Ő az egyetlen út az üdvösségre. „Én vagyok az út.., senki sem mehet az Atyához, hanemha énáltalam.“ (Ján. 14:6.) Ő a keskeny út! Ő az egyetlen ajtó az üdvösségre! „Én vagyok az ajtó: ha valaki énrajtam megy be, megtarta- tik . . (Ján. 10:9.) Ő a szoros kapu! Isten és ember között nincs más közbenjáró, mint az emberré lett Krisztus Jézus! (I. Tim. 2:5.), a báránnyá lett pásztor. Senki más meg nem halt érted és helyetted, a bűneidért. Veled együtt mindenki ugyanígy kegyelemre szorult, — még a legszentebb is. (Luk, 1:28, 30.) Mert Isten igéje nem hazudik: nincsen csak egy igaz is és senki sem jó, csak egy, az Isten. (Mk. 10:18.) Egyedül Ő a „jó" Pásztor, aki nem csupán mester, mint a gazdag ifjú nevezte, hanem Isten Fia. Mi ebben a testben csak úgy lehetünk jók, hogy Ő lesz jó mibennünk. Csak úgy lehetünk igazak, ha kegyelemből őbenne válunk igazzá. Ha valóban áldozati bárányod lett Jézus, aki életét adta érted, akkor megbocsáttattak bűneid az Ő vérében, s tied a bűnbocsánat öröme, a sza- badítás öröme. „Megvidámítja" lelkedet, mint Dávid mondia. Megittasult pünkösdi örömmel vidámít meg (Csel. 2:13.) s ezt a mélységes örömöt, a bűnbocsánat, a bizonyossá lett üdvösség örömét senki sem veheti el tőled. (Ján. 16:22.) A Szentlélek adta, aki újonnanszült. Ha bánat szakad reánk, akkor is úgy élhetünk, „mint bánkódok, noha mindig örvendezők". (II. Kor. 6:10.) Az örömpótlékokat, földi örömeinket elvehetik, — de ez az öröm el- vehetetlen. A „kis gondviselés" így eltűnni látszik talán, de a „nagy gondviselés" annál valóságosabb. Ez az örökélet gondviselése. Felvette gondját bűneidnek, ítéletednek. Mindent elvégezett értünk, életét adva a juhokért. Fenn az Alpesekben, havas hegyóriások között élt egy pásztorfiú. Egyszer Istennek egy gyermeke, aki a hegyek között járt, szóba elegyedett vele. Kiderült, hogy a fiú sohasem járt iskolába, az Úr Jézusról sohase hallott. A vándor a pásztorfiúnak pásztornyelven beszélt Róla. A 23. zsoltárt mondta el neki. A végén, amikor elmondta, hogyan adta a Pásztor életét a juhokért, a zsoltár első mondatát különösen a fiú szívére akarta helyezni. Kezébe vette a fiú kezét, s az öt szót az öt ujjára sorra rámutatva mondta el: Az — Úr — az — én — pásztorom. Utána a fiú gyűrűs ujját külön a kezébe vette. Nézd: erre az ujjadra jutott az, hogy „én*. Hogy a te pásztorod a tied. Érted adta életét, pásztorod életben-halálban! A fiú otthon is elmondta, bizonyságot téve. hogy milyen csodálatos pásztora van neki. Nemsokára szerencsétlenség érte. Lavina zuhant alá a legelőre s a hó eltemette. Cak a holttestét ásták ki. Akkor megtudták, mi volt a fiú szívében halálakor, mivel ment át az örökéletre. A jobbkezével szorosan fogvatartotta a balkeze gyűrűs ujját... A jó Pásztor gondoskodott számára az evangéliumról, mielőtt hazavitte, — hogy hazavihesse! ALFÖLDI GYÜLEKEZETI MUNKÁSOK! Gyermekbibliakörök vezetőinek konferenciát tartunk Magyarbánhegyesen július 30—augusztus 2-ig. Jelentkezés írásban július 25-ig Turcsányi Károly vt. lelkésznél, Medgyesegyháza. — Költségek: napi 5 Ft, továbbá 1 kg kenyérliszt, 50 dkg fehérliszt, 15 dkg zsír. Takarót, kispárnát, evőeszközt mindenki hozzon magával. 4 ÉLŐ VIZ
