Élő Víz, 1950

1950-július / 14. szám

de elég ahhoz, hogy megmérgezze, megrontsa Is­tenhez való viszonyukat. Ákán elítéltetett! Izráel népének az egész Kánaán földjét el kel­lett volna foglalnia és az Úrnak szentelnie, de ők kompromisszumokat kötöttek. Átkot arattak áldás helyett! Gondoljatok Anániásra és Zafírára! Péter meg­kérdezi oKet: „Ennyiért adtátok el?“ — És félel­metes erővel sújtott le a mondat; „Nem emberek­nek hazudtál, hanem Istennek!“ Valamit maguk­nak akartak megtartani, de amellett Istennek szen­telt emberek akartak lenni! Elítéltettek! A Szentírás legkomolyabb történetei mindig azok, amikor Istennek azt kell mondania: Valamit visszatartottatok tőlem! Valamit megkíméltetek! Kímélet — olyan szépen hangzik ez a szó, de jaj, ha a bűnt kíméled! Gonosz kímélet az, ami az egész életet megmérgezí. Megkíméltél valamit? Nem ítélted el, nem dob­tad ki az életedből? Nem érted, honnan vannak a vereségek, a vigasztalanság állapota, a kísértések, a vergődő erőtlenség az életedben? Itt van. Tit­kolt bűn átka nehezedik rád, igézet, megkötözött- ség alatt vagy, mert nem szolgáltattál ki mindent Istennek. Ahol Ő a király, ahol minden neki van szentelve, ott győzelemről győzelemre vezet az út. Ha Isten ad neked valamit, azt egészen adja! Szeretetét, szívét! Semmit nem tart vissza tőled, teljes a szeretete! Ha a mennyet adja, azt is egé­szen adja, az egész dicsőséget. Nem akar tőlünk semmit megvonni, ezért kívánja egész szívünket. Minden Moríja-úton ez a döntő: Tudom, hogy semmit sem tartottam vissza Istentől! Itt nem le­het szó arról, hogy: „Ezt vagy azt még nem tudom odaadni, — ezt a gyűlöletet valakivel szemben, ezt az érzékenységet, ezt a tervet, a hivatásomat, a családi életemet, gyermekeimet — ezt nem tu­dom megtenni! Követni akarom én az Urat, de ezt hagyja meg nekem.“ * Ha így szólsz, Isten elfordul és egyedül hagy. Mi lesz akkor? AZ ÉBREDÉS NÉPÉNEK áldott nyári találkozói Szoktak lenni a gyülekezeti kö­zösségek nyári konferenciái. Itt van alkalom cgy-egy környék hívő keresztyénéinek párnapos együttléten kö­zös elcsendesedésre és egymás hitén való erősödésre. — Jelentkezés az illetékes lelkészt hivatalban. Részvételi és ellátási költség három napra 20 Ft. Július hónapban két konferencia lesz: 14^16-ig Bánt ápol csányban és 28—30-ig Szegeden. Az előbbire Észak-Magyar ország, az utóbbira az alföldi gyülekezetek hívőit várjuk. Japán ének 3. Nappal add vezéremül Felhőoszlopod; Éjjel hints utamra fényt: Gyújts tűzoszlopot! így vezetted népedet, Uram, hajdanán, így segíts most rajtam is, Puszták vándorán. 4, És ha majd a vég elér Jordán partjain, Önts erőt, hitet belém, Győzd meg kínjaim! Üdvösségre hív Igéd, Mennynek réve int: Hadd kössek ki ott, Uram, ígéret szerint. Angol szövegből fordította: SOLT LÁSZLÓ. Irásliiba. a klisén: A 2. vers első sora: Mennyből mannát küldj nekem. Tanú vagy ügyvéd ? Jézus utolsó rendelkezése a tanítványaihoz: „Vesz­tek erőt, minekutána a Szentlélek eljön rcátok és lesz­tek nékem tanúim.“ Ismerjük ezt nagyon jól, talán állítjuk is magunkról, most mégsem árt egy kicsit vé­giggondolnunk, hogy mit is jelent ez. A tanú nem magyaráz, nem érvel és nem vitatko­zik, hanem tanúskodik: azt mondja el. amit látott és hallott. Valaki azt mondta, hogy az a kár, hogy Krisz­tusnak manapság túlsók ügyvédje van és nagyon kevés tanúja. Ricard Olfert dán lelkész mondta« Ne vitatkozz az emberekkel, ha meg akarod őket nyerni Jézusnak. Az ő hitetlenségük úgysem a fejükben van, hanem a szí­vükben. Mondd el nekik, amit magad megtaláltál. Arról tégy bizonyságot, amit leleplezett és hirdesd a szabadítást, amelyben részesített. Hidd el, semmi nem támaszt a hitetlen szívben olyan vágyat az igazi öröm és a ?aló- ságos szabadulás után, mint az ilyen egyszerű tanús­kodás. 2 ÉLŐ VÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom