Élő Víz, 1949

1949-május / 10. szám

sem imádkozással, sem konferencián, vagy evangé- lizáción való részvétellel helyettesíteni nem lehet! Csak az Igén keresztül kaphat az ember hitet. Az Igét azonban hallgatni kell. Pál Róma 10: 17-ben egy kicsit részletesebben beszél erről a kérdésről, mikor a következőket mondja: „Azért a hit hallás­ból van, a hallás pedig Isten Igéje által." Isten tehát a hirdetett Igén keresztül ajándékozza a hitet. A hit az Ige hallásából születik meg. Fejezzük ki ma­gunkat egyszerűbben! Isten istentiszteleteken és prédikációkon keresztül akar hittel megajándékozni bennünket. Ezért szabad feltenni azt a kérdést, hogy hogyan hallgatod az igehirdetést? Lehet, hogy amíg hallgatod a prédikációt, botránkozol a prédikáción, talán mosolyogsz a naívságán, vagy a megfogalma­zásán; talán a hangsúly, vagy az előadói készség ellen van valami kifogásod. Lehet, hogy mindenben igazad is van, csak azt nem veszed észre, hogy mi­vel kritikus álláspontot foglalsz el és nem megnyílt szívvel hallgatod a hirdetett Igét, nem juthatsz hit­hez. Akár tetszik neked a prédikáció, akár nem, Istennek tetszik az, hogy nyomorult, bűnös emberi beszédnek pólyájába helyezze el az Ő kegyelme megismerésének drága lehetőségét. Aki ezt el­fogadja, az hitet kap, aki ezt bolondságnak tartja, az hit nélkül marad. Még van. valami ebben az Igében, amiről pár szót mégis csak kell mondani. Az igehirdetés az is­tentiszteleten, a közösségben történik. Ez az Ige tehát arra is figyelmeztet bennünket, hogy azok kö­zött, amelyekkel Isten hittel akarja megajándékozni az embert, mégpedig üdvözítő, az Ő kegyelmének bizonyosságába vetett, megtartó hittel, a közösség­nek is megvan a maga szerepe. Hitből hitbe kap az ember hitet. .. Akkor, amikor Pál apostol Rómába készül és erről a tervéről ír a rómabelieknek, vilá­gosan megírja, hogy miért vágyódik oda. Nemcsak azért, hogy hitéből adjon, hanem azért is, hogy a rómabeliek hitéből kapjon és egymás hite által épül­jenek. (Róma 1, 12—17.) Ezek az eszközök mind olyanok, amelyek a vi­lág bölcsesége előtt megvetett eszközök: Ige, pré­dikáció, közösség . . . Lehet, hogy te ehhez nem akarsz alkalmazkodni, mert te is mind bolondság­nak tartod ezt, de akkor ne panaszkodj, hogy nin­csen hited! Vagy alkalmazkodsz hozzá és hitet kapsz és hitben megtartatsz; vagy bolondságnak tartod és elveszel... Ez a kérdés, válasszatok! Egy ember által! Isten igéje egyetlen ember jelentőségére mutat rá — sokaknak megmentésére vagy elpusztulására lehet egy ember. Egyetlen ember is olyan, mint a forrás. Ha ki­csiny is, hatalmas folyam lehet belőle. — Ha Isten cse­lekedni akar, többnyire egy embert vagy néhányat hasz­nál csak fel, — ha pedig dicsőíttetni akar, seregeket gyűjt a trónja köré. Az emberekyiek imponál a nagy szám, ezért gyűjt össze tömegeket az ember, ha valamit el akar érni. Az ördög is szívesen dolgozik tömegekkel: a bábeli toronyépítés is ezt mutatja és a népek nagy gyülekezése majd egykor Armagedonnál. Mi is sokszor vártunk tömegekre ezért nem történt semmi vagy alig valami! — Ha sok ember megtérne! — ha egy egész gyülekezet bűnbánatra jutna! — ha na­gyobb tömegek hallgatnák az evangéliumot, — akkor bizonyára lenne ébredés! — szoktunk sóhajtozni. Igaz ez? Nem lehet folyam, míg forrás nincs — először egy ember, akit az Űr fel tud használni! Jó néhány közületek is már régen forrássá lehetett volna, ha nem várna min­dig a másikra! Az egész emberiség történetére döntő hatással volt két ember: Adóm. az első ember — és Krisztus, Isten má­sodik embere. „■•■egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál és ekképpen a halai minden em­berre elhatott“ (Hóm. 5: 12). Ez az emberiség legnagyobb katasztrófája! És egyet­len ember okozta. — Mire képes egyetlen bűn — nem­csak akkor Ádámnál, hanem ma is! Ügy hat, mint a rádióaktív sugarak és láncszemről láncszemre terjed to­vább. De épilyen igaz az is, ahogyan tovább szól az Ige: „... az egyetlen ember, Jézus Krisztus által gazda­gon elhatott sokakra Isten kegyelme és kegyelemből való ajándéka“ (Róm. 5: 15). Nemcsak a halál, de az élet is hatalmasan terjed to­vább. Egy ember által, Isten Fia, Jézus Krisztus által bocsánat, igazság és örök élet áradt az emberiségre. Az egyetlen ember, Jézus Krisztus által menekült meg az emberiség! Egyetlen embernek milyen hatása van! Ha végiglapozzuk a bibliát, aztán az egyház- és a missziók történetét átgondoljuk, feltűnik, hogy minden nagy dolog, amit az Űr véghez akart vinni, egyetlen em­ber által történt, nem tömegek által. Az Úr elfordul a bábeli tömegektől és egyetlen emberrel, Ábrahámmal fog­lalkozik. A pusztában Mózeshez fordul, és tényleg ez által az egy ember által végzi el szent akaratát. Emlé­kezzünk a bírákra, királyokra és prófétákra — az apos­tolokra, mindazokra, akiket a Zsid. 11. része felsorolt, És hány ilyen egyes embert használt az Úr azóta országa történetében, hogy véghez vigye általuk akaratát. Nézzünk meg néhány íráshelyet, amelyek az Úrnak ezt az eljárását mutatják: ,.egy ember által“. Amikor Góliát, Isten ellensége gúnyolja Izrael csapa­tát, egy embert hív ki, aki szembe mer vele szállni. Ott volt egy egész sereg, de az az egy ember hiányzott! — míg végre Dávid, a gyenge gyermek merészelt azzá lenni és ezt mondta: „A Seregek Urának, Izráel Istenének ne­vében jövök hozzád, akit megvetettél“. És ez az egy em­ber az Űr nevével erősebb volt, mint az óriás. Nemcsak az ellenség, az Űr is keresett egyszer egy embert, „aki falat falazna és a törésre állana az orszá­gért., hogy el ne pusztítsa azt“ (Ezék. 22:30). És így pa­naszkodott akkor az Űr: „De senkit Sem találtam!“ Egyet­len ember mindent megmenthetett volna! De hiába ku­tatott utána az Űr! És ma? Vájjon ma megtalálja-e? Minél nagyobb a nyomorúság, annál nagyobb szükség van erre az egy emberre, aki által az Úr cselekedhet. A próféta népe jövőjét nézve csak csontokkal teli mezőt látott. Ezek maguktól nem elevenedhettek meg. De az Űr megkérdezte ezt az egy embert, a prófétát: Gondolod, hogy megélednek ezek a tetemek?“ (Ezék. 37:3.) A próféta diplomatikusan felel: „Uram, te tudod!“ — De az Úr most megparancsolja neki: ..Prófétáij ... hogy megéűd- jenek.“ „És prófétáltám, amint megparancsolta. És be­léjük ment a lélek, és megéledtek ...“ Egy ember által, aki hitt és prófétáit, élet áradt halott csontokba. Mit tehet ma az Űr egy ember, egy férfi vagy egy nő által! Akarsz-e ez lenni családod, egyházad, néped számára? És milyen ez áz egy ember? Tehetségesnek, képzett: nek, méltónak és tökéletesnek kell lennie? Nem! Egy egyszerű senki, aki belémerült Jézus halálába és újjá, élővé lett Vele — aki felett a Szentiéleknek korlátlan uralma van. Éppen iyen emberekre van ma szükség. Te nem lehetnél ez az egy ember? •X 4 ÉLŐ VlZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom