Élő Víz, 1949

1949-május / 10. szám

Cigánymisszió Megvetetten, kitaszítottan él ez az Indiából idesza­kadt népcsoport. Az emberek egy része ugyan a faraó népének mondja őket, azonban faji jellegük é: nyelvül kétségtelenül bizonyítja, hogy szanszkrit eredetűek és Indiából jöttek. Egy részük természetesen állandóan beolvad a kör­nyező lakosságba s cigányokból vagy utódaikból már protestáns lelkészek is lettek, a túlnyomó többség azon­ban megtartotta különállását. Mindig sok volt belőlük Komán iában és Magyarországon, de Angliában sem is­meretlen ez a muzsikáló és üstfoltozó nép. A magyarországi cigányok legnagyobb része róm. kath. egyháztagként van nyilvántartva, de van közöt­tük protestáns is. A vándorcigányok azonban tulajdon­képen pogányok. szellemekben hisznek és szörnyű ba­bonában élnek. Foglalkozás szerint vannak olyanok, akik nomád éle­tet. élnek, vannak vályogvetéssel, lakatosmunkával, szö­véssel foglalkozók, muzsikus cigányok és vannak azután olyanok is, akik mindenféle polgári foglalkozást űznek. A nomádok a legveszedelmesebbek, mert ők gyakran koldulásból, lopásból, kártyavetésből és csalásból élnek. A cigányságnak nagy zöme szemrehányás a magyar keresztyénség számára, hiszen a mi keresztyénségünk fogyatékossága okolható 'azért, hogy mindnyájan nem élnek még a polgári életmódban- hogy még mindig er­kölcstelen az élet folytatásuk s eléggé tele vannak pusz­tító betegségekkel: nemibajjal, gümőkórral s ezeknek a bajoknak egyúttal terjesztői is. Nem csoda, ha már a cigánygyerek, is sokszor tár­sadalomellenes lény, hiszen már ahogy kinyílik az értel­me, azt látja, hogy őt az „úri“ társadalom lenézi, vagy kiveti. Mit tett a magyar protestantizmus azért, hogy a ci­gányokat megszeliditse, letelepítse, hasznos polgárokká tegye? Édeskeveset. Történtek ugyan itt-ott ilyen irányú kísérletek, ezek azonban csak szűk körre terjedtek ki- Az egyházak pedig a cigányokkal általában nem tö­rődtek. Csak a belinissziói mozgalmak, s főképen a Bethá- nia egylet foglalkozott gyakorlatilag is a cigánymisszió­val. Makón, Miskolcon, Klotildligeten és Tinnyén, de valószínűleg még sok egyebütt is volt rendszeres cigány­misszió. Nem volt éppen veszélytelen dolog, mert aki a cigányokhoz testvéri szívvel közeledett, az bizony igen könnyen kapott tőlük cserébe tetűt, vagy rühességet. Mégis nagyon hálás munkatérnek bizonyult a cigánynép. Hiába, a szeretetet minden élőlény megérzi és minden­ki hálás érte. A cigányok nemcsak szívesen hallgatták az evangéliumot, hanem hálájukat igyekeztek minden­képpen kimutatni. Különösen nagy örömmel fogadták az evangéliumi énekeket. Még a purdék is előszedték hegedűjüket s rögtön lejátszották az énekeket. A bűnöst megkereső, megtaláló és ölébe vevő Krisztusról szóló énekek voltak a legbiztosabb, legközvetlenebb út a ci­gányszívekhez. Középeurópában a cigányságnak talán legmelegebb- szivű barátja Urbán Keinhold volt. egy népes és nagy missziói elhívatással bíró család sarja. Evangéliumi könyvkereskedő volt a porosz-sziléziai Striegauban. majd egy eperjesi leányt. Húsz Margitot vett el feleségül, át­költözött Eperjesre és itt nyitott magyar evangéliumi könyvkereskedést. Itt ugyanazzal a nagy szeretettel foly­tatta tovább a cigányok misszionálását. A könyvkeres­kedés nem bizonyult elég jövedelmezőnek, a kezdő tőke is kicsi volt, Urbán Keinhold kénytelen volt visszatérni Németországba. Könyvkereskedését pedig a Bethánia egyesület vette át és folytatta. Urbán Keinhold megta­Szorgos munka a gyenesdiásí konferenciai telepen. Adományoddal segítsd mielőbbi befejeződéshez a bővítő munkát! Készülj valamely Yiyári konferenciára! nult cigányul, cigány bibliarészeket és cigány nyelvű egyéb keresztyén iratokat adott ki. ö utána ilyen szak- szerűséggel senki sem folytatta a munkát a cigányok között. Németországban a berlini Plinzner Frida foglalko­zott a cigányokkal, ő később egy Zeller nevű lelkészhez ment feleségül s mikor férje meghalt, Hamburgban te­lepedett le, tovább folytatta a cigánymissziót és munká­járól sokszorosított körleveleket küldözgetett széjjel. Magyarországra is eljött az 1927. évi európai CE konfe­rencia alkalmából s vele jött a cigányok közül kikerült legkiválóbb evangélista, Jaija is. A horogkeresztes ura­lom Ja íját is kiirtotta s harminctagú törzséből csak egy személy maradt életben. Jaija munkáját egy Biba nevű asszony vette át, aki nagy buzgósággal munkálko­dik Zellerné mellett. Zellerné címe: (24) Hamburg 36 Holstenwall 21. Deutschland Britische Zone. Hát mi mit teszünk a cigányokért? Mi is megvetőleg kiközösítjük őket? A magyar ébredés nem ér el a cigá­nyokig? A magyar irgalmas samaritánusok az országút vándorait kikerülik? Pedig kevés olyan hálás terület van. mint a cigánynép és a cigánykérdésnek is csak Krisztus lehet a megoldása. Székely Sándor élő víz 5 A. négyszáz sze­mélyt befogadó nagy előadóterem oszlopai is álla­nak már. Gyorsan emelked­nek az új épület falai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom