Élő Víz, 1949

1949-július / 14. szám

valamint hóra szerint hasznosabb a keresztsét] kés- lellelése különösen is kicsim] gyermekek esetében (cunctatio baptism i utiUor est, praecipne tarnen circa parvulos). Mire való ugyanis gyermekek ke­resztelése, ha nem akarjuk a keresztszülőket vesze­delmes felelősség vállalatára késztetni, ők ugyanis meghalhatnak és nem tudják tel esíteni ígéretüket, vagy a gyermekekben jelentkező rossz hajlamok je­lenthetnek nékik csalódást, (proventu malae indolis) , Miért lenne sietős a csecsemőknek, ezeknek az ár­tatlanoknak, a bűnüknek a bocsánata?... Ugyanilyen okból a nőtlen, ill. hajadon személyeknek a keresztJ ségét is jó elhalasztani, mert ők fokozott mértékben kísértéseknek vannak kitéve (temptatio pracparata est), a hajadonokét az ő érett koruk és az özvegye­két az ö magánosságuk miatt, mindaddig, amig vagy férjhezmennek, vagy pedig annyira megerősödnek, hogy tudnak uralkodni magukon. Ha igazán meg­értjük a keresztség jelentőségét, jobban félünk an­nak az elnyerésétől, mint az elhalasztásától.« Tertullianusnak ezekből a szavaiból láthatodv hogy ő a gyermekkereszt séget nem valami újdonság­nak tünteti fel és nem is ellenzi azt, mint valami hamis dolgot — amint ti teszitek —, hintem hasz­nosabbnak tartja az elhalasztását. Ha ö a gyermek-* keresztséget valami új dolognak ismerte volna, ak­kor egyszerűen arra hivatkozik, hogy nem apostoli eredetű. De egyáltalán nem ezt tette. Ellenkezőleg, olyan érveket hoz fel, amelyeket bizonyára te sem tudsz elfogadni. Vagy te helyesled a keresztség hím logatását azért, művel a keresztszülők meghalhatnál mielőtt teljesí leni tudjál: kötelességüket kereszt gyer­mekük keresztyén nevetésében? Vagy pedig azért, mivel a megkereszteltben jelentkezhetnek később olyan bűnös hajlandóságok, amelyek elbuktatják ? Továbbá helyes és bibliai követelménynek tarlod-e, hogy a hajadonok, nőtlenek és özvegyek halasszák el a keresztségnek a felvételét ? MER1TKEZŐ: Egyáltalán nem. GYERMEKI: Tertullianus a hajadonok, nőtlenek és özvegyek lcereszlségének a halogaicisát ugyanolyan okok alapján kívánta, mint amivel a gyermekkereszt•* ség elhalasztását indokolta. MERITKEZő: Tertullianus bizonyára C—JO éves gyermekek megkcresztelésére gondolt, nem pedig cse­csemőkre. GYERMEKI. Tertullianus azt mondja: »Miért lenne sietős a csecsemőknek, ezeknek az ártatlanok­nak a bűnöknek a bocsánata?«. Láttál te már 6—10 éves gyermekeket, akik olyan ártatlanok volnának, hogy nem lenne szükségük bűnbocsánatra? MER1TKEZÖ: Nem, ezt készséggel elismerem Már az esztendősnél fiatalabb gyermekekben is meg­láthatjuk a bűnnek a jelentkezését. GYERMEKI: Elismered tehát, hogy Tertullianus kétségkívül csecsemőknek megkereszteléséről beszél Azt sem téves dologként ellenzi, hanem a keresztség: késleltetését csupán hasznosabbnak tartja. Tehát Tertullianusnak is az volt a felfogása, hogy a'gyér- mekkeresztség helyes és hatékony. Soha nem beszélt arról, hogy a gyermekkorúiban megkeresztelteket újonnan kellene megkeresztelni. Ti, a gyßrmekkereszt- ség mostani ellenzői, semmiféle kapcsolatban nem vagytok az ősegyházzal. A ti tanítástok, méh] sze­rint a kicsiny gyermeken végrehajtott leereszt ség hatástalan, teljesen ismeretlen volt az ősegyházban, éppen azért későbbi kornak a találmánya. MERIT KÉZ 6: Tertullianus vagy súlyt helye­zett a régi szokásokban való •megmaradásra. Ha ö a gyermekkeresztséget apostoli szokásnak tartotta volna, akkor semmiképpen nem merte volna ellenezni. GYERMEKI: Alkalmazzuk állításodat a nőtle­nek és özvegyek keresztségére. Ha Tertullianus a nőtlenek- és özvegyek meqkeresztelését apostoli szo­kásnak tartotta volna, semmiképpen nem merte volna ellenezni. MElilTKEZŐ: Te azt gondolod, hogy Terlullia- nus merte volna ellenezni a gyermekkeresztséget, ha azt apostoli szokásnak tartotta volna? GYERMEKI: Kérdéssel válaszolok: Azt gondo­lod. hogy Tertullianus a hajadonok és özvegyek kc- reszlségét apostoli szokásnak tartotta, amikor elle­plezni merészelte? MER1TKEZÖ: Bizonyosan annak tartotta. Lo­láin, hogy sarokba szorítottál. Elismerem, hogy Ter- lullianus a gyermekkeresztséget apostoli szokáisnalc tarthatta, bár ellenezte. GYERMEKI: Magadnak is be kell vallanod,hogy Tertullianus egyáltalán nem áll a gyermekkeresztság ellenzőinek a pártján, sőt inkább szemben áll velük, mert be kell ismernetek, hogy a gi]ermekkeresztséget egészen hamis és bibliaellenes érvek alapján támadta Ellenben Tertullianus szavai világosan bizonyítják, hogy a gyermekkeresslség 1. az ö idejében ^gyakor­latban volt és ö ezt nem tartotta újításnak, 2. lioay a gyennekkeresztséget nem tartotta a keresztség gél. uz apostoli rendelkezésekkel ellenh'ezö tévelygésnek, 3. hogy az ő korában nem tartották szükségesnek -a> gyermekkorukban megkereszteltek újrake, esztelését, 4. hogy ő a gyermekek vek a kereszlségél ugyarmlyaiú érvek alapján ellenezte, mint a nőtlenek és özvegyek­nek a kereszlségél. MER1TKEZÖ: Beismerem, hogy legfőbb ősegy­ház-támaszomat, Tertullianusl kiütötted alólam és elkenem vonultattad fel. GYERMEKI: De térjünk át másik egyházatyára, O r i g e n é s r e, akiről említettem, hogy mindjárt a születése után megkeresztelték 18ö~ben. ő írja: »Egy­házi rend szerint meg kell keresztelni a kicsimi gyermekeket is«. (Homil. Vili, 3. Továbbá azt írja: »Az egyház az apostoloktól örökölte azt a szo­kást, hogy a kicsiny gyermekeket is megkereszteli» (Homil. V. 6. §.> < MER1TKEZŐ: Origenés azonban érthette ezt 6 —12 éves gyermekekre, akik már esetleg személyes hitre is képesek. ■ — GYERMEKI: Ismét olyan ellenérv, aminélr a tarthatatlansága már előbb is bebizonyosodott. Ori­genés se hagy kétséget ebben a dologban: »Senki sem tiszta a bűnnek a fertőzésétől, legyen bár ‘csak egy napos- és mivel a velünk született szennycsség a keresztség által mosatik le, azért a kicsiny gyer­mekeket is meg kell keresztelni. Mert ha valaki non születik víztől és lélektől, nem mehet be az Isten országába.« (Homil. XIV.) Továbbá azt mondja : 2. Mert ők, akikre az isteni titkok rejtett dolgai bízattak (azaz az apostolok) tudták, hogy minden­kiben megvan a bűnnek a fertőzése, amit a víz és a Lélek által kell lemosni. Senki se szabad a hűmtől, még ha csak egy napos is.« Állithatod-e még ezek után is, hogy Origenés nem epészen kicsiny „gyer­mekek megkereszteléséről beszél? És ő az egynapos gyermekeknek a megkei esztelését az apostoloktól örö­költ szokásnak tudta az egyházban, Ö olyan közel élt az apostoli korhoz, hogy csak egy emberöltő választotta el attól. Gyermekkorában még lehettek életben János- apostol korabeli keresztyének. Vájjon meritek-e ti azt állítani, hogy 1800 esztendővel ké­sőbb jobban ismeritek az apostoli kor gyakorlatát, mint ezek, a csak pár évtizeddel később élt emberek? Origenés idejében Észak-Afrikában Fidus püspök vetette fel a kérdést, hogy meg kell-e történni a keresztségnek rögtön a születés után, vagy pedig várni kell a 8. napig? Cyprianus vezetésével tartatott meg 253~ban a chartagoi zsinat, amelyen kimondot­ták, hogy nem szükséges megvárni a 8. napot, hanem mindjárt a születés után is meg lehet keresztelni a gyermekeket. A gyermekkeresztság helyességének a kérdése fel se vetődött. Afelől teljesen egy véle­ményen voltak, hogy helyes dolog kicsiny gyerme­keket megkeresztelni. Csupán csak abban volt bi­zonytalanság, hogy meg lehet-e keresztelni a 8. nap előtt, mfvel a körűimet élkedésnek 8 napos korban kellett .történnie. Láthatod, hogy a történe­lem bizony ságai mind a gyermekkeresztság mellett szólnak. MERITKEZŐ: Belátom, hogy az egyháztörténet terén nem tudok veled vitába szállni, mivel te jobban

Next

/
Oldalképek
Tartalom