Élő Víz, 1949

1949-június / 13. szám

mekeket őhozzá, he kell őket vonni az Újszövetségbe. 2. Jézus mennybemenetele után a missziói pa­rancs szerint a keresztség szentséget rendelte ke­gyelni) eszközül, amely állal a bűnös embert kegyel­mébe fogadja. 3. Tehát a gyermekeket is a keresztség kiszol­gáltatása állal lehet Jézushoz vinni és az ő üdvözítő kegyelmébe, részesíteni. MERITKEZÖ: Mindez nagyon szépen hangzik, azonban hogy magyarázod me.g azt, hogy Jézus mégse keresztelt gyermekeket i GYERMEKI: Jézus maga nagyon kevés embert keresztelt meg. Valószínűleg csak a tizenkét tanít­ványát.. Azután ezeket hívom éven keresztül ianílotUi nevelic, önmagával a legszorosabb közösségbe vonla a kereszt halála és fel támadása után mennybemenetele elölt, adta nékik a keres: tölési parancsot. Tulajdon* képpen ekkor rendelte el az egyházban gyakorlatidé) keresztsén szentségét. A gyermekkcreszlség ellenzői azt szokták mondani, hogy Jézus CSAK megáldotta a gyermekeket. Én ezt a »csak«-ot mindig nagyon helyiden értékelésnek látom. Gondold el, amikor valakit Istennek a földönjáró Egyszülöttje Ölébe vett, átölelt és megáldott, nem k«<ülf-e ez a leg- szorosabb közösségbe Istennel? Én azt hiszem, hogy Jézusnak a személyesen adott áldása semmivel sem jelentett kevesebbet, mint a szent keresztség. amit az ö mennybe menete után az egyházban szolgáltul- vak ki. MEIllTKEZŐ: Elismerem, hogy mayyaiázni na* gyón jól tudsz. Azonban azt mutasd meg a szent- írásból. hogy az apostolok idejében, lehál Jézus mennybemenetele útim keresztrítek-e az egyházban gyei ind eket !■ GYERMEKI: Ez kifejezet, len tényleg nincs hen­ne az Ujteslamentumban, azonban az Apostolok Cse­lekedetében egész családoknak mint például Corne­lius, difid és a fHippi börtönőr háznépének a mi\(j- keresztezéséről olvasunk. Ráadásul Véd apostol még említi, hogy Korinlusban megkeresztelte Slefanát a házanépével együtt. Mivel ezek a férfiak- legalább is Cornelius és a fHippi börtönőr javakorban lévő fér (kik lehellek', nehezen hihető, hogy egyiknek a családjában se leltek volna kicsiny gyermekek. MERITKEZÖ: Nyilván nem voltak, hogyha nin­csen róluk e miit és. GYERMEKI: Én éppen fordítva látom a dol­got. Annyi:a természetes volt a gyermekeknek a még­ha észlelése, hogy semmi szükségét nem látták annak, hogy ezt a tényt külön megemlítsék. MERIT KEZŰ: Ez azután nagyon egyszerű érv. Csak hál be is kell bizonyítani. GYERMEKI: ilfi sem könnyebb, mint ennek a bizonyítása. Előbb már régig tárgyaltul:, hogy az ószövetség Idején a kicsiny gyermekek is alkalmasak voltak az Istennel való szövetségre. Sőt Isten szi­gorú büntetés fenyegetése mellett rendelte el , hogy nyolcnapos korukban végre kell raij.uk hajtani a körülmetélést. Azt is láttuk-., hogy Jézus szavak szerint az Újszövetség idején is alkalmasak a gyer­mekek az Isten országéira. Amint Isten az ószövet­ségben, úgy Jézus maga is szigorúan megtiltotta, hogy a gyermekeket visszatartsálc ötöle. Iía tehát az Újszövetség idején a gyermekektől megtagadják Jézus bűnbocsátó kegyelme ki ár adásának az eszközéi a keresztség szentségét, az nyilvánvalóan Jézus világos parancsa ellen lenne, mert a gyermekeket az Isten ói szagába való bejutásban akadályoznák meg. De hadd említek még egy, a bibimi történetből ismert bizonyítékot. Jézus idejében, sőt már azt, megelőzően is a zsidók lelkes térítő munkát végez­tek'. <a: pogány ok között. Sok pogány csatlakozóit Izráelhezé Ezeket a megtérő pogányokat az úgyneve­zett prozelita-kereszlség útján vették fel Izrael né­pébe, A szülőkkel együtt a gyermek-eket is megke­resztelték, ha a szülök ezt hivátnlák6 a férfiakat ráadásul körül is metélték.. A prozeliták (megtérő pogány ok) gyermekeinek a meglter észlelése nagyon 4 gyakori volt Jézus idejében. Minden városban és faluban akadlak pogányák és ázol: közölt olyanok is. akii: elfogad! ál: az egy igaz Istent uruknak. Veidéiül arról is voll, rendelkezés, hogy izraeli, pap item vehetett feleségül pogányságból megtérő nőt csal: abban az cselbe.)), ha az három esztendős kora elölt letl Isten, szövetségének a részesévé a ptozel ijag keresztség elnyerése által. Jézusnak és az ö tanít­ványa nal: gyermekei: kereszt elése és keresztség állal az Isten szövetségébe való fid vétele egészen ismerős dolog voll. Ha Jézus a gy< rmch h in esz tségcl elveten­dő tielc és hamis dolognál: tudottá volna, hiszed-e, hogy vem óvta volna állói különösképpen tanít vá­nyai I. De ö egyáltalán nem telte ezt, ellenkezőleg azt mondotta: ilyeneké az Isten országa. MERITKEZÖ: Erről még soha nem hallót,lám. Bizonyos lenne az, hogy Jézus idejében keieszlellek gyermekekéi GYERMEKI: 11a nem hiszed, tanulmányozd az egykorú zsidó írási adóknál: az írásait. Ezekben sok szó esik a prozelita-rendelkezésekről. llt-olt a Jézus korát feltáró tör térte IJ. munkákban is lehel erre vonatkozó adatokat találni. MERITKEZÖ: Ha Jézus korában kereszteltél: gyermekeket, akkor miért kérész telkedéit meg Jézus csuk harminc éves korában? Nemde ez is a felnőtt keresztség melleit szól? GYERMEKI: Nem gondoltad végig a kérdésedet. A prozclit a-hcreszlségbcn a megtérő pogány ok gyer­mekei részesül tel:. Jézus nem pogány gyermek volt, hanem Iziael népéből született. MERITKEZÖ: Keresztelő János Izrael fiait is megkereszteltet GYÉRMÉKI: Csal: nem Jézus gyermekkorában. Tudott, hogy a Keresztelő félévvéí volt idősebb Jézusnál. Nyilvános fellépése sem esik sokkal ko­rábbra .Jézus fellépésénél. v MERITKEZÖ: Elismerem, hogy Jézusnak a fel­nőtt korban való megkereszlelkedése vem bizonyít semmit, azonban mégis fúrja az oldalamat a te állí­tásod, hogy az apostolok gyermekeket is kereszteltek volna. Ezt sehogy se tudom összeegyeztetni az ed­digi f elfogásom mai. GYERMEKI: Hogy a dolog még világosai)b le­gyen, hadd említsek, egy példát: Pogány férfi és asszony megismerte Jézus Krisztust és megtért. Több gyermekük is volt, közöttük egészen kicsinyek. Mikor a szülők az evangéliumot hittel fogadták cs Jézus Krisztus véréért bűnb o csáva tban részesültek megértettél:, hogy mindez tisztára ajándék'. Csupa kegyelemből van. A gyér mekeiket sem akarták e (nélkül a drága ajándél: nélkül hagyni, azért elhozláli, őket az apostolokhoz, hogy nékik is szolgáltassák 1:4 a .kegyelem drága eszközét: a szent keresztséget, hogy ök is részesüljenek Jézus iidvözítésében. és Isten országának a polgáraivá váljanak. — Mit gon­dolsz, mit cseleked tele ilyen esc, tökben az apostolok? El tudod képzelni, hogy azt mondták volna: ezek a gyermekek még nem tudják mejjérteni az írjéig nem tudnak, benne hinni, azért nem lehetnek részesei az üdvösségnek és tagjai az újszövetség szerint Isten országának. Vigyétek el őket. Mi legfeljebb csak ál­dást mondunk rájuk. Én azt hiszem, hogy az ilyen apostoli eljárásmódot te is elképzelhetetlennek Untod. Kedves Merítkező testvér! Be kell látnod, hogy a felfogásban van a hiba, ha az nem egyeztethető össze gyermekeknek a meykereszlelésével. Az,l kép­zeled, hogy az apostolok úgy cselekedtek ahogy Mes­ter ük tanítványaiként lehetetlen volt cselekedniük: ■megtagadták a keresztséget kicsiny gyermekektől. Hogy tehették volna ezt, amikor 1. az ószövetség idején a kicsiny gyermekeket felvették Isten kegyelmi szövetségébe, 2. az ö korukban a zsidósághoz meg­térő pogány ok gyermekeit részesítették a prozelila- keresztségben, 3. Jézus a gyermekek megkeresztclését egyáltalán nem tiltotta, sőt I. maya mondotta, hogy a gyermekek alkalmasak az Isten országára és nem szabad őket visszatartani. Saarnivaara U u r a s. ÉLŐ VÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom