Élő Víz, 1949

1949-június / 13. szám

» EVANGELIUM - GYEKMEKNYELVEN •» Az ég madarairól szóló mese Volt idő réges régen, amikor az égi madarak fészküket az oltárra építették és bátran ki- és beszálltak a templomba. Azután elpusztult a templom és az oltár. Nagy, nagy szárazság sújtotta az or­szágot is, minden növény és fa kipusztult. Az ég madarai megkérték királyukat a sast, hogy mig ők alant imádkoznak, száll­jon lel az ég felé és kérjen Istentől nagy, magas fát, melyen fészkel rakhatnak mind­nyájan. Isten szeretettel hallgatta meg a felszálló kérést és azt mondotta: „Ha találtok egy kisgyereket, akinek annyi hite vanesak mint egy kicsiny mustármag, akkor abból fát nö­vesztek nektek és fészket rakhattok azon mindnyájan!“ A madársereg megköszönte Isten ígé­retéi és útrakelt, hogy megkeresse a» hívő kisgyermeket. 'hálálták olyan gyermekei, aki csak ak­kor tudott hinni, ha ajándékot kapott és olyant is, aki csak akkor tudóit hinni, ha akarata teljesült. Végre akadt egy kisgyermek, akinek volt akkora hite, mint egy kicsiny mustár­mag, mert hálát tudott adni Istennek jóban és rosszban, örömben és bánatban. A sasmadár boldogan vitte fel a hírt a magasba. Isten ígérete szerint nagy, ma­gas lat növelt nekik a sivatagban és minden égi madár fészket rakhatott rajta. És a fa mindig zöld, lombos maradt, mert hitből táplálkozott. Egy napon halálosan megbetegedett ki­rályuk a sasmadár. Elhivatták a tudós esz- terágol, aki hosszasan, behunyt szemmel imádkozott és végül azt mondta: „Ha hol­nap hajnalban, napfelkelte előtt egy teljesen tele pohár vizet-tudtok adni a beteg király­nak az Űr nevében, meggyógyul a király!“ A madarak szíve megrebbent. Előbb a reménység öröme töltötte el, azután a gond, hogy honnan szerezzenek vizel ebben a na­gyon kiaszott országban. Már régen nenn csobog a patakban a víz, a növények és virágok régen kiszáradlak. Messzi földről nem hozhatnak haza ilyen sok vizet. Ekkor újra megszólalt a tudós eszte- rág: „Mindenki, aki szereli a királyt, haj­nalban, napkelte előtt legyen készen: És amikor a sok apró harmatcsepp csillogni kezd a fa levelein, sietve szedjétek össze, hogy napkelte előtt megteljék a pohár. Ila mindenki munkába áll, meg fog telni a pohár!“ „Mindenki“ — sóhajtották a madarak, — hiszen olyan sokan vannak még a hit fájának ágain is, akik csak tétlenkednek, vagy csak magukkal törődnek!“ Eelmegyünk a fa legmagasabb ágára és szüntelenül imádkozni fogunk, hogy holnap hajnalban mindenki munkálkodni kezdjen, még mielőtt felkel a nap és elszáll a hajnal!“ És egész napon és egész éjjelen át halk, de szűnni nem akaró, gyönyörű csicsergés töltötte be a levegőt. A beteg királyi madár imádsága belevegyült az érette felszálló kö­nyörgésbe. Hajnalban megmozdult a madársereg és kis csőrükkel óvatosan, egyenként kezd lék gyűjteni a csillogó harmatcseppekel. Lassan telt a pohár, ___de az ég alja is v ilágosodni kezdett. A madarak szíve erősebben dobogott, sietve sereglettek egyre többen... jaj, még cgv cseppet... de már szállt is az utolsó, eddig még tétlen, közönyös madárka... és mire a nap felbukkant a láthatáron, — már üres is volt a pohár és a megmentett király­madár egészséges, mély álomba szendérőlt, örvendező, hálát csicsergő madárkái közölt. Szász Edit missziós nővér. GYENESI HÍRADÓ Alig hittem a szemeimnek, amikor a/ alsógyenesi állomásiról kapernaiun felé tar­tottam. A megszokott gyenesi képbe, a Kapeniauin piros cserepes harangltornya melle nagy szürke épület maga­sodott. A magyar evangélikus hívek, kedvelt nyári kon- fercuciázó telepükön egy uj épületet emeltek. Az épület ugyan még nem kész. A tervezett nagy háznak csakt n fele került tető alá, de ebben a házban már rendel­kezésre áll az előadóteremül szolgáló, minlegv ItOO főnyi tömegei befogadó helyiség, ksliet az eső és tűzhet a nap. a csendes hetek programmját semmi sem akadályozza s az áldott igehallgatást külső kényelmetlenség nem zavarja. — A tavaszra tervezett munkálatok mintegy 70.000 Irt költséggel már be is fejeződlek. A csendeshetek nu g- tarlása után ősszel folytatódik a muak;a s ha a jőszivvrl tett megajánlások szépen be is folynak és további meg- ajánlókkal szaporodnak, akkor jövő ilyenkorra már az egész uj épület az evangélium-hirdetés szolgálatában állhat. Mégnagyobb volt meglepetésem, amikor a kapernaumi szobákba benyitottam. A régen szalmával lelehinlett, s még tavaly is szalmazsákokkal! megrakott szobákban ízléses emeletes ágyak sorakoztak egymás mellé. Nem kell többé földön feküdni Kapernaum- ban és egymáson keresztül bukdácsolni., hanem mindenki szabadon választhat a kényelmes földszinti vagy az érde­kesebb emeleti ágyak közölt. Sajnos, ágyneműt még mindig' kell hoznunk magunkkal, de ha ilyen iramban halad a helyzet javulása Kapernaumban, akkor azt is meg fogjuk ÉLŐ VÍZ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom