Élő Víz, 1948
1948-február / 4.szám
Eleven bibliaóra feltételei I. A BIBLIAÓRA SZENTIRÁSI ALAPJA. Az Ószövetség népének Jézus korában kialakult összejövetelein az ének és imádság mellett középponti jelentősége volt az igeolvasásnak. A zsidóknak csak egyetlen templomuk volt: a jeruzsálemi. Más városokban, ahol csak éltek zsidók, zsinagógákat építettek (~ „összejövetel“, „összejöveteli hely“). Mikor Krisztus után 70-ben elpusztult a jeruzsálemi templom, meg is szűnt templomi áldozati kultuszuk („templomuk“ ma sincs) és csak a zsinagógák maradtak meg. Ezekben a zsinagógákban olvasgatták és magyarázták a Szentírásnak addig megírt részét, az Ószövetséget. Nem történt mindez véletlenül. A mennyei Atya csodálatosan gondoskodott arról, hogy a mi húsvéti Bárányunknak, Krisztusnak örökkévaló áldozata után megszűnjön a földi jeruzsálemi templom. Ugyanakkor pedig a zsinagógák, mit megannyi imaházak ,és bibliaolvasási helyiségek nagyon előkészítették a talajt az Ür Jézusról szóló bizonyságtétel számára. így olvassuk, hogy már Jeruzsálemben megvásárolhatta az „iratterjesztésböl“ a szerecsen komornyik épen Ézsaiás próféta könyvének Jézusról szóló 53. fejezetét (Csel. 8:3); a názáreti zsinagógában is Ézsaiás könyvét nyújtották át Jézusunknak, hogy olvasson fel belőle valamit (Lk. 4:17). Az történt tehát, hogy ünnepnaponként, de esetleg más alkalmakkor is összegyűltek sokan vagy » néhányan, zsidók, „istenfélő pogányok“ (akik elfogadták az egyistenhitet) és pogányok a zsinagógákban. Itt magyarázták nekik a Bibliát. De ezt nem csak a zsinagóga vezetője cselekedte, hanem akárki jelentkezhetett erre, sőt a bevetődöttek közül fel is kértek e szolgálatra alkalmasnak látszókat. így kérték fel Jézust az említett alkalommal, Pál apostolt és társait ismételten is (Csel. 13:42). így tudakozták az Írásokat s így jutottak el sokan az Űr Jézus ismeretére. Sajnos, azután a hitélet csökkenésével odáig süllyedt az egyházi élet, hogy a végén maguk a papok sem magyarázták az igét, a hívek pedig még kevesebbet tudtak belőle. A lelki ébredésekkel indult meg újra az általános igeolvasás. A régi templomi és zsinagógái alkalmakhoz hasonlóan megmaradt a kötött templomi és a szabadabb bibliaórai összejövetel. II. A BIBLIAÓRA FELADATA. Tekintettel arra, hogy az evangéliumi egyházak templomi istentiszteletein is az igét magyarázzák, hirdetik, — a bibliaórák nem tartalomban térnek el a templomi istentisztelettől, hanem csak módjukban. Itt is, ott is az evangélium hirdettetik. De itt a mindennapi élet követelményei szerint hangzik el az egyszerű,, j részletes igemagyarázat, melyhez a hívek hozzá is szólhatnak; ott pedig a külső rendre is ügyelve hirdettetik a kijelölt ige s bizony, furcsa lenne, ha valaki közbeszólna: „Bocsánat, ezt nem értettem világosan, hogy is tetszett mondani?“ stb. Viszont a bibliaórán megbeszéléssé is alakulhat a hozzászólások révén az igehirdetés. • III. Az ELEVEN BIBLIAÓRA FELTÉTELEI. 1. Nyilvánvaló, hogy minden a vezetőtől függ. Halódó, kiszikkadt, nyári nagyvakációt alig váró, egyre- fogyó létszámú alkalmakká lesznek a bibliaörák helytelen vezetés miatt. Az ige nem érvényesülő hatásának pótlására játékot, teázást kell beiktatni s közbe elhelyezni egy kis igét. Pedig a keresztyénség nem „Be- esali-csárda“: ahová minden eszközzel lehet csalogatni s azután majd csak horogra kerülnek a lelkek. „Nem járunk ravaszságban és nem hamisítjuk meg az Isten igéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének“ (II. Kor. 4:2). Ki legyen tehát a bibliaóra vezetője? Természetesen JÉZUS! És pedig úgy, hogy annak, aki vezeti, az újonnanszületésből származó eleven kapcsolata legyen Jézussal. Megtért és naponkénti megtérés útját járó lélek! Éneikül nem lehet a Lélek elevenségétől üde a bibliaóra. A legszellemesebb ember is hamar kiárusítja magát, a könyvekből összelopkodott „érdekességek', pedig Szentlélek híjján ma már nem képviselnek összetartó erőt, mikor a világ a maga módján sokkal t bővebben tálalja azt. Akinek az igaz megtérésben köze tani, amikor — az egyetemes papság elve félremagyarázásával — ki-ki magának osztogatja.“ Az Istennel való megbékélés közvetlen útja nem lehetne más, mint az imádság. A bűnei miatt megrettent, békességre vágyó embereknek azt a tanácsot adják, hogy forduljanak közvetlenül Istenhez, vallják meg neki a bűneiket, majd Ő megbocsátja. E mögött a tanács mögött az a tévedés van, hogy az imádság is kegyelmet közvetítő eszköz. Pedig az imádság nem kegyelmi eszköz. Az imádság ember szava Istem hez, a bűntől való szabaduláshoz, kegyelemnyeréshez pedig arra van szükség, hogy Isten szóljon a bűnöshöz. Isten pedig a keresztyén gyülekezetben beszél, a benne hívők ajkával. Lehet ez a gyülekezet esetleg olyan kicsi, hogy csak ketten vannak: a békességre sóvárgó és a békességet hirdető. De Krisztus ígérete szerint már köztük van (Mt. 18: 20), és adja a kegyelmét. Ha tehát valaki elmondta Istennek a bűneit és könyör- gött azok bocsánatáért, el kell mennie a keresztyén gyülekezetbe is, hogy meghallja az imádságára és bűnvallására a választ. S amitmtt hall, azt kell hinnie Isten szavaként. AZ EVANGÉLIKUS EVANGÉLIZÁCIÓ BÖJTI KÖNYVUJDONSÁGA. Dr. Saarnivaara Uuras: HOGYAN KAPHATOK BÜNBOCSÁNATOT? Az evangélikus egyház ősi hite és tanítása a kulcsok hatalmáról a hitvallási iratokból és Luther Márton írásaiból vett idézetek tükrében. Magyarra fordította Csepregi Béla. Fejezetcímek: 1. Mi a keresztyén gyülekezet vagy egyház? 2. Hol találhatjuk meg Krisztust és a kegyelmet? 3. Mi a megtérés? 4. Kinek kell megváltanunk a bűneinket? 5. Mely bűnöket kell megvalla- nunk a magángyónásban? 6. Mi haszna és áldása van a magángyónásnak? 7. Mi a kulcsok hatalma? 8. Mi a keresztyének lelki papsága? 9. Hogyan nyerünk bűn- bocsánatot? 10. Hogyan lehet a mienk Krisztus igazsága? 11. Mit jelent a kézrátétel? 12. Fiigg-e a feloldozás hatékonysága a bűnbánattól és vájjon feltételesen kell-e hirdetni? 13. Honnan vesszük az erőt, hogy higyjünk a Jézusban megjelent kegyelemnek? 14. Milyen az igazi hit? 15. Mik az élő hit gyümölcsei? 16. Hogyan tekint Isten a hívők bűnére? 17. Kell-e élnünk a gyónással .és a feloldozással az úrvacsora vétele előtt? 18. Kit szabad úrvacsorához bocsátani? 19. Ki él méltóképen az úrvacsorával? 20. Hogyan kell Isten igéjét hirdetni? 21. Hogyan kell a kulcsok hatalmát használni? Megjelenik február végén. Előjegyzési ára 4.— Ft. Megrendelhető már most a Kiadóhivatalban. 6 ÉLŐ VlZ
