Élő Víz, 1948
1948-június / 14. szám
se szólj és ne alkudozz, hanem tüstént engedelmeskedj és változz meg! Lehet, hogy homályos érzések és szorongások eddig is késztettek erre a változásra. Most azonban tovább kell jutnod! Nézz szembe a szívedet vizsgáló Jézussal, aki amikor számónkér, nem azt akarja, hogy egy terminust ígérj, hanem, hogy újulj meg még ma ott, ahol reámutat elhibázott életedre. Lásd hát meg, hogy kegyelmes keze nem azért ragad meg most számonkérően, hogy kétségbeejtsen szíved megkötözöttségei miatt, hanem, hogy vegyed áldott kezéből mindazt, ami éppen a te megújulásodhoz szükséges. így fogadd számonkérését! Meddig kedveled a bűn útját? Felfogtad-e ennek veszedelmét? Nyíljon meg a szemed és lásd. meg, hogy az ő rettenetes haragja felemelve van minden bűnkedvelő ellen? Irtózzál meg a kísértés, halál, kárhozat mélységeitől, amelyek a sátán által készíttettek, hogy beléjük szédülj? Meddig kínlódsz bizonytalankodva, békéte- lenül? Nyíljon meg a szemed és lásd meg, hogy Jézus óta nem kell rettegni az ördög hatalmától. A sátán kísértő énekénél hatalmasabb a Megöletett Bárány éneke, amelyet a megváltottak itt és a mennyben énekelnek arról a nagy örömről, hogy mi megfehéríthetjük szennyes, bűnös szívünket az ö vére által. Ezt az éneket to is megtanulhatod, mihelyst elnyered bűneid \ bocsánatát és tied lehet az Ö csodás öröksége, a békessége! Meddig halogatod a teljes rendezést az életedben? .Miért csak részletekben akarsz Neki helyet és beleszólást adni? Lásd meg, hogy Neki mindenestül kellesz! Csak úgy lehet mindvégig veled, ha nálad minden lehetett mindenekben. Ha így akarsz szólni: nekem az élet Krisztus, akkor kell, hogy az egész életedet felajánld, hadd rendezze át, irányítsa, ha kell, nyesse meg és próbálja meg, ahogy Ő akarja! Meddig vársz a szolgálattal? Vágyad, jóindulatod és felkészülésed nem elég! Még az im- mel-ámmal végzett, kedvetlen munka sem. Lásd meg ma azt, aki éjjel-nappal szüntelen szolgált, sőt vérével és kínhalálával szolgált, hogy legyen örömhíre ennek a kárhozatba rohanó világnak. Ha pedig Istennek Szentlelke téged is fel akar használni és rajtad keresztül emberszívekben munkálkodni, hogy mersz egy pillanatig is ellen- állani? Elkezdvén éppen ott, ahol vagy és éppen annál, aki közeledben van, hirdesd Jézust! Meddig? Ez lehet most a megszomorított Jézus kiáltó szava a makacs szíved pusztájában. De lehet elindítója is egy mély vágynak, hogy nálad minden újjá legyen! Ha ezzel a vággyal mégy Hozzá, az Élet Urához, bizonnyal kapsz is tőle feljebb, mint kéred vagy elgondolod a benned munkálkodó erő szerint !M<^. Diákok a szolgálatban „És mondék: Ah, ah Uram Isteni lmé, én nem tudok beszélni; hiszen-ifjú vagyok én! Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd ezt: Ifjú vagyok én; hanerfí menj mindazokhoz, akikhez küldetek téged, és beszéld mindazt amit parancsolok néked“ (Jeremiás 1, 6—7), Fiatalság: bolondság, mondja a régi közmondás, s ránk is alkalmasint ezt mondják sokan, mert nem tudják mire vélni viselkedésünket. Egyesek lemondóan legyintenek, de mások még táplálják a reményt: majd kinövi a gyerek! Van egy sereg panasz ellenünk. Ezeknek egy része „túlzásainkat“ kifogásolja, más része kevés, vagy semmi alappal sem bíró kitalálás; sajnos azonban, az is megtörténik, hogy Isten neve miattunk káromoltatik. Ez utóbbit bűnbánattal kell beismernünk. A komoly megtérés után feltétlen következik a szolgálat. Ez aztán — főként, ha csoportos jellegű — foko- zott hatású. Hát bizony szokatlan dolog az, ha egy csapat diák vasárnap szórakozás helyett vidékre megy, vagy a városban lót-fut, szolgálatát végezve (És. 58:13.) s úgy látszik, hogy semmi haszna nincs belőle. A bizonyságtevőket pedig, hacsak egészen felekezeti jellegű szolgálatról nincs szó, sokszor szektásoknak nézik. Ez jellemző arra, hogy a történelmi felekezetek tágjairól menynyire nem feltételezik azt, hogy mernek Krisztusról nyíltan bizonyságot tenni. Már tavasszal gondolnunk kellett a nyári konferenciákra, hogy megfelelő összegű pénzt gyüjtsünk. Két alkalom kínálkozott: egy evangéliumi színdarab városi megrendezése, vagy tanyai, offértóriámmal egybekötött szolgálat. Isten segítségével mindkettőt elvégezhettük. Délelőtt az egyik, délután a másik tanyába mentünk ki, lelkészvezetőkkel, kerékpáron. Az indulás reggelén nagy szél volt, ennél azonban nagyobb nehézséget okoztak a kerékpárhibák. Valóságos ragasztó-vontató kft. alakult a hozzáértő fiúkból. Csoportunk külsőleg elég színes I volt: fiúk s leányok, 12 évtől 19-ig, s többféle közösségből (evangélikusok és reformátusok). A tanyai iskola- templomokban már énekelve várták késve érkező csoportunkat. Szigorúan igei műsorral igyekeztünk szolgálni. „Kemény beszéd“ volt ez: „.. .ha a le jobbkezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magad- tói“. Mint ú n, primitív templomi drámát láthattak egykéi részletet Assisi Ferenc, Húsz János és Luther Márton életéből, az istentiszteleten pedig — talán meglepetéssel — hallhatták, hogy „jó evangélikus“ létükre is meg kell térniök. Dél körül bibliakörökre oszlottunk szét. Nem tudom, mit vártak a legények, de azt valószínűnek tartom, hogy meglepődtek, mikor éppen arról hallottak elég kellemetlenül nyílt szavakat, amiről „nem illik“ beszénU S azon talán még jobban csodálkoztak, hogy nemcsak a bibliakörvezető, hanem több más diák is mert beszélni a saját nyomorúságáról, amelyből, azonban Krisztus megszabadította. A menekvés útja világos volt: minden Krisztus által. S az Ige szólt a másik tanyán is. Közben bent a városban imádkoztak értünk. Egy távolabbi faluban is voltunk máskor, ugartörő szolgálaton, rengeteg akadály ellenére, amelyeken azonban átsegített az Úr, aki előtt semmi sem lehetetlen. Az eredmény megítélése nem a mi dolgunk, egy azonban bizonyos: „Az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzáni^ üresen, dianem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott ahová küldöttem“. ÉLŐ Víz 2
